Gyermek mellől visszatérő munkavállalók
A munkához gyermeke otthoni nevelése után visszatérő munkavállalók újbóli foglalkoztatása, a visszatérők integrálása a munkáltató számára esetenként kihívást jelenthet. A munkáltatónak ilyenkor igyekeznie kell, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések maradéktalanul érvényesüljenek és a munkavállaló mihamarabb termékeny munkát tudjon végezni.
„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?
A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről.
Felpöröghet a munkásszállók építése
A Gazdaságvédelmi Akcióterv újabb pontja lépett életbe a kormány döntésének értelmében, az önkormányzatok és gazdasági társaságaik mellett a jövőben a vállalkozások is pályázhatnak munkásszállások építésére vagy felújítására – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.
Szűkítené a közfoglalkoztatást a MOSZ és az MGYOSZ
Közös sajtótájékoztatót tartott a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) az új munkaerőpiaci javaslatcsomagjukról, amely a munkaerőhiány csökkentését célozná – olvasható a Munkástanácsok oldalán. Az alábbiakban az MGYOSZ és a MOSZ közös javaslatcsomag főbb elemeit olvashatók: Nemzetgazdasági szektorok Nemzetközi összehasonlítások továbbra is azt mutatják, hogy Magyarországon a költségvetési szféra súlya a foglalkoztatásban túl magas a versenyszféra kárára. Ebben a témakörben már számos kormányzati kezdeményezés született (közigazgatás korszerűsítése és létszám csökkentése, közfoglalkoztatás szűkítése), azonban további…
A kártérítés mérséklése a munkajogban
A munka törvénykönyve szerinti kártérítés mérséklése jogintézmény alkalmazásának célja nem a ténylegesen kárt okozó és kártérítési felelősséggel tartozó munkavállaló mentesítése, hanem az, hogy a kisebb felelősséggel kirívóan nagy összegű kár okozása esetén a munkavállalót ne terhelje a kár teljes összege – a Kúria eseti döntése.
Kúria: indokolt a munka törvénykönyve módosítása
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen a Kúrián.
Országos közszolgálati sztrájkot hirdetett az MKKSZ és a SZÁD
A kormány nem tartotta be ígéreteit, becsapta a szociális ágazatban dolgozókat, ezért a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) október 10-én folytatja a márciusban felfüggesztett országos sztrájkot – közölték a szakszervezetek.
Lazányi: nem kell félni a Z-generációs munkavállalók alkalmazásától
Lazányi Kornélia, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja szerint a munkáltatóknak nem kell félniük a Z-generációs munkavállalók alkalmazásától.
Szakszervezeti tag az állományban
A szakszervezeti tag munkavállalók foglalkoztatása együtt jár néhány, egyébként nem irányadó munkáltatói kötelezettséggel. Ezek maradéktalan teljesítésére a munkáltatónak érdemes kiemelt figyelmet fordítania, nem csupán annak érdekében, hogy a szakszervezethez fűződő viszonya ne mérgesedjen el, de amiatt is, hogy a szakszervezettel kölcsönösen együttműködve saját érdekeit is elő tudja mozdítani.
Készenlét és készenléti jellegű munkakör
Habár a két fogalom elnevezésében meglehetősen hasonlít, jelentésükben nincs átfedés, egymásnak nem szinonimái, rájuk nézve teljesen más jogszabályi rendelkezések irányadók, és egymáshoz a két jogintézmény a gyakorlatban meglehetősen ritkán kapcsolódik.
100 év győzelmei és vereségei a munka frontján
az ILO sokat tett a rabszolga-, gyermek- és kényszermunka visszaszorításáért, valamint a nemek közötti esélyegyenlőségért. A XXI. század kihívásai, a modern ragszolgatartás és az embertelen munkakörülmények felszámolása, például a dél-kelet-ázsiai textil üzemekben válaszra várnak.