Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

GKI Hírlevél – 2023. június 26.

Júniusban év eleji szintjére esett vissza a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti várakozások júniusban érezhetően romlottak, visszaestek a legutóbbi mélypontot jelentő, 2022 október-novemberi szintre. Ugyanakkor a fogyasztói kilátások javultak. Júniusban a foglalkoztatási várakozás a gazdálkodó szférában sokat romlott, de a lakosság munkanélküliségtől való félelme mérséklődött májushoz képest. A cégek áremelési törekvése jelentősen tovább csökkent és a fogyasztók inflációs várakozása is enyhült.
 
A gyorsan emelkedő árakat elsősorban a gazdaságpolitika okozza
2022 második felében az EU országok inflációs rangsorában Magyarország az élbolyba, majd az élre került, s őrizzük ezt a pozíciót 2023 első hónapjaiban is. Pedig 2010 után voltak olyan évek, amikor összeségében mérséklődtek az árak (2014-15-ben a rezsicsökkentés hatására). Vajon a jelen helyzet csak egy pillanatnyi megingás, ami a „háborús inflációnak”, esetleg a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető?
 
Mit ért el az (újra)iparosítás a külkereskedelem alakulása tükrében?
Magyarország árukülkereskedelmi egyenlege 2022-ben rekord nagyságú veszteséget mutatot (-8,6 milliárd euró) a KSH1 szerint, míg az MNB2 szerint csaknem -15 milliárd euró let a hiány. A KSH adatai alapján 2021-től romlot az egyenleg jelentősen, az MNB szerint viszont már 2015-től romló a tendencia, s 2018-ban nega􀆡vra is váltot az áruforgalmi egyenleg. Abban a két adatsor megegyezik, hogy 2022-ben volt a legnagyobb romlás. Ez elsősorban az energia külkereskedelem veszteségeinek köszönhető (csak 2022-ben 9,8 milliárd euró volt a hiány emiat). Ugyanakkor az energiakülkereskedelem nélküli adatok is azt jelzik, hogy zárul az olló az árubehozatal és -kivitel esetében, ami az egyenleg csökkenésében ölt testet.
 
A korábbi laza költségvetések árát fizetjük meg most
Az utóbbi évek kormányzati költekezése kezdetben a COVID-19 járvány káros gazdasági hatásainak mérséklését szolgálta, majd kimondva is a növekedés erőltetett gyorsítása lett a cél. Ha a Bokros-csomagot (1995) követő időszakot nézzük1 látható, hogy a költségvetési kiigazításoknak köszönhetően reálértéken a kiadások a bevételektől elmaradva (1996-2001 és 2007-2012 között), vagy azokkal közel azonosan nőttek (2002-2006 között) 2012-ig. Ekkora az államháztartás hiánya reálértéken az 1995-ös 35%-ára esett vissza.
 
Miért érdemes az MNB-nek magas kamattal küzdeni az infláció ellen?
A fogyasztói árak tavalyi sokkszerű emelkedése, s az idén várható tetőzése felveti a kérdést, hogy az MNB helyesen teszi-e, ha magas kamatokkal védekezik az áremelkedés ellen, vagy inkább a növekedés gyorsítására kellene inkább a hangsúlyt helyeznie? Sokáig inkább a növekedést pártolta a monetáris politika, maga is hozzájárulva a túlkereslethez (növekedési hitelprogramok, gyenge forint). A gyorsuló áremelkedés azonban visszatérítette a jegybankot a hagyományos terepére, a forint védelmére.
 
Médiaszerepléseink:
Rossz válaszokat ad az Orbán-kormány az elszálló árakra? Molnár László az ATV Startban, 2023. június 14.
Magas kamatokkal az infláció ellen. Interjú Molnár Lászlóval. 2023. május 30.  Jazzy Business Class
Magyar gazdaság, 2023. Kilátások és belátások. Interjú Karsai Gáborral. 2023. május 25. Centrum TV