Vesszőfutás a kkv-hitelpiacon
Miközben a lakossági hitelezés már dübörög, a vállalati hitelezés éppen a másik arcát mutatja. Mi sem mutatja jobban a magyar kkv-hitelezés válságát, mint hogy az utolsó „békeév”, 2019 végén még 317 ezer hitelszerződésük volt a cégeknek, a Covid idején ez 360 ezerre növekedett, mára viszont drasztikus mértékben, 210 ezerre csökkent.
Több mint 7100 milliárd forinttal tartoznak a vállalkozások a bankoknak (fióktelepekkel együtt), ez a szám immár két éve stagnálást mutat. A mikrovállalkozásoknál érhető tetten leginkább a válság: hitelállományuk két év alatt 9%-kal csökkent, a kisvállalkozásoké mindössze 5%-kal, a középvállalkozásoké szintén szerényen, 10%-kal nőtt.
2023 közepén tört el valami igazán: azóta több forinthitelt törlesztenek a kkv-k, mint amennyit felvesznek, tavaly év eleje óta pedig az euróhitelek dominálnak a forinthitelekkel szemben. Az euróhitelek felvétele azonban nagyon koncentrált: mindössze 14 ezer ilyen hitelszerződésük van a vállalkozásoknak, ami szintén jócskán elmarad a két évvel ezelőtti 31 ezertől.
A kkv-hitelezés vesszőfutásának a magas piaci forinthitelkamat az első számú oka: még az idei második negyedévben is 10,2% volt a kisösszegű vállalati forinthitelek átlagkamata, ami csak első ránézésre sokkal kedvezőbb a kkv-knak az egy évvel korábbi 16,1%-nál, valójában ugyanúgy kitermelhetetlen kamat a többségnek beruházások finanszírozására. Likviditási és forgóeszköz-beszerzési célra még csak-csak igénybe veszik ezeket.
Ugyanakkor ha az a kérdés, hogy a hitelezés akadályozza-e a hazai magánberuházások felfutását, akkor egyértelmű NEM a válasz: a VOSZ és az MKIK ezzel kapcsolatos felmérése alapján maguk a vállalkozások mondták azt az utóbbi időben, hogy
messze nem a pénzhiány az első számú ok, hanem a vállalkozások által érzékelt gyenge piaci kereslet, alacsony vásárlóerő.
Az alábbi két listát Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke vetítette ki a Portfolio idei Hitelezés 2024 konferenciáján.
A kkv-k többféleképpen alkalmazkodtak az őket 2022 óta sújtó magas kamatkörnyezethez:
- beruházásaik elhalasztásával (de mint láttuk, messze nem a kamat az első számú oka a halogatásnak),
- a nagyobb, export árbevétellel rendelkező cégek az euróhitelek igénybe vételével,
- a még nagyobbak (főleg multi cégek) az olcsóbb anyavállalati vagy külföldi banki devizafinanszírozás igénybevételével (Kementzey Ferenc, a Raiffeisen vezérigazgató-helyettese beszélt ennek kapcsán a magyar bankok versenyhátrányáról, mondván, természetes, ha egy német vagy osztrák tulajdonú cég ilyen döntést hoz),
- belső források (likviditás) felhasználásával, hiszen sok cégnél még „kitartanak” a régi hitel- és kötvényprogramok (NHP, NKP, Baross, stb.) is,
- akik tudtak és szükségük volt rá, tulajdonosi tőke bevonásával,
- a megmaradt állami kamattámogatott hitelprogramok igénybevételével.
Támogatott programok
Ami utóbbit illeti, a forinthitelezést megszakítás nélkül támogatta a kormány az elmúlt években, ez elsősorban a piaci hitelezés kompenzálására volt elég. A piac egészét tekintve stagnáló kkv-hitelezés jelenlegi első számú motorja a fix 5%-os hitelkamattal elérhető Széchenyi Kártya Program, amely a kkv-hitelállomány több mint felét adja ma már. Ugyanakkor a két évvel ezelőttihez képest ezen belül is jelentősen visszaesett a beruházásfinanszírozás aránya, ahogy alábbi táblázatunk mutatja.
Az MNB Hitelezési folyamatok kiadványa alapján a támogatott hitelek aránya a folyósításban nagy volatilitást mutat, tavaly 47% volt az arányuk, de voltak olyan negyedévek, amikor a 60%-ot is jócskán meghaladták. (A Széchenyi Kártyán túli másik két nagy vállalati hitelprogram, a jegybank Növekedési Hitelprogramja 2021-ben, az EXIM 1200 milliárdos Baross Gábor hitelprogramja pedig idén év elején kifutott, utóbbiban a kkv-források aránya 48% volt).
Stratégiai Széchenyi Kártya
A Széchenyi Kártya Program nem pusztán egy kisvállalkozói hitel, hanem mostanra mondhatni egy ikonikus pénzügy- és gazdaságstratégiai program, amely a maga 4000 milliárd forint feletti kintlévő állományával az éves GDP akár 5%-át is elérheti – hangsúlyozta a Portfolio-nak Krisán László, a programot koordináló KAVOSZ vezérigazgatója. Hozzátette: nagyon fontos döntés, hogy a Demján Sándorról elnevezett új vállalkozói program, amelynek elindítását Orbán Viktor pénteken már megelőlegezte, azt mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika kiemelten fókuszba helyezte a hazai kkv-szektort. Ezt szerinte az év elején felülvizsgált hétpontos KKV-stratégia és az önálló kkv-államtitkárság felállítása is bizonyítja. „Közel 20 évig dolgozva Demján Sándor mellett megtanultam, hogy a kkv-szektor nem darabszám vagy forintokból álló halmaz, hanem családok és emberek közössége és élete, és minden az ő mindennapjaikról szól. Bár egy vállalkozó nappal vállalkozó, de este ő maga lesz a lakosság ezért minden intézkedés, ami a vállalkozásokat érinti,i az egyben őt mint lakosságot is érinti” – fogalmazott.
2024 április vége óta fut uniós forrásból az MFB 155 milliárd forintos keretösszegű KKV Technológia Plusz programja is, amelynek „tűzereje” azonban nehezen összevethető a jóval nagyobb volument megmozgató többi hitelprograméval. E beruházási célú hitelprogram egyelőre szerény eredményeket mutat fel: Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója a Portfolio kérdésére nemrég elárulta: szeptember végéig 13 milliárd forintot helyeztek ki az alapos előkészítést igénylő beruházásokhoz ebből a programból. Ekkor jelentették be egyébként a program kiterjesztését is: fővárosi projektek megvalósítása céljára egy új, 73 milliárdos keret megnyitása révén október 28-ától lehet pályázni az 5-50 milliós hitelösszegre, egy lezárt üzleti év szükséges hozzá, és akár ingatlanfejlesztésre, e-autó vásárlására is felhasználható lesz.
Életet adó kezességvállalás
A kkv-hitelezést támogatja az állami és uniós garanciavállalás is, amellyel kapcsolatban friss hír, hogy 2028-ig mintegy 17 ezer hazai kis- és középvállalkozás kaphat összesen 600 milliárd forintnyi hitelt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az InvestEU program keretében frissen elindított közel 400 milliárd forint keretösszegű garanciavállalás segítségével. A közvetlen uniós viszontgaranciával igényelhető termék elsőként a CIB Bank, az MBH Bank és az Oberbank ügyfelei számára lesz elérhető. A Garantiqa most már minden második kkv-hitel mögött ott áll a kezességvállalással.
A (kezességvállalás által egyébként mérsékelt) hitelezési kockázatok mellett a hazai vállalkozások krónikus tőkehiányát említik sokan a finanszírozási nehézségek fő okai között. Itt is vannak hírek: szeptember elején például egy új, mintegy 60 milliárd forint keretösszegű tőkeprogramot jelentett be Nemzeti Tőkeholding (NTH) a hazai vállalatok kifektetéseinek, azaz az országhatárokon átnyúló beruházásainak, illetve cégalapításainak és -felvásárlásainak elősegítésére. Szeptember közepén pedig azt közölték, hogy az Európai Beruházási Alap és a Nemzeti Tőkeholding új, 40 millió euró keretösszegű tőkebefektetési alapot hoz létre a hazai és Közép- és Kelet-Európa régió társadalmi és környezeti hasznosságú vállalkozásainak fejlesztésére. A Baross Gábor Tőkeprogram harmadik pillérének keretében elinduló, Impact Ventures III. nevet viselő tőkealap olyan korai szakaszban lévő, innovatív kkv-knak, startupoknak nyújt finanszírozást, amelyek pozitív társadalmi, környezeti hatás elérését célozzák többek között az egészségügy, az oktatás, az energetika és a fenntarthatóság területein.
Mi várható?
Számos új programmal és hitellehetőséggel készül a kormány a hamarosan meghirdetendő kkv-akcióterv keretében
– közölte a napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium. A bankokat arra kérték a frissen megalakult KKV Hitelezési Kerekasztal első ülésén, hogy vizsgálják meg, az immateriális javak (pl. szoftverek) beszerzését hitelcélként, illetve az ilyen javakat a hitelnyújtáshoz szükséges fedezetként hogyan tudnák jobban elfogadni. A bankok is előálltak javaslataikkal, ezek itt olvashatók:
Ami a konkrét programokat illeti, a kormány célja jövőre a 3 és 6 százalék közötti GDP-növekedés elérésének elősegítsége, ehhez elengedhetetlen a vállalkozások több mint 90%-át kitevő, a foglalkoztatottak 72%-át alkalmazó kkv-szektor kiemelt támogatása. A kis és középvállalkozásokat támogató, jórészt a közeljövőben esedékes lépések között említette nemrég Lóga Máté államtitkár az alábbiakat:
- a Széchenyi Kártya Program fenntartása, finomhangolása és kedvezőbbé tétele (a KAVOSZ már fél éve javaslatot tett az 5%-os kamat 3,5%-ra csökkentésére),
- a kkv-k beruházását és versenyképességét támogató tőkeprogram indítása,
- a kkv-k exportját élékítő új hitelprogram indítása,
- a kkv-k kifektetéseit támogató hitel- és tőkeprogram indítása,
- a kkv-k beruházásait célzottan támogató program indítása,
- a kkv-k digitalizációs csomagja,
- vállalkozásfejlesztési uniós programok,
- vállalati elektromosautó-támogatási program.
A kkv-hitelpiacot nagy valószínűséggel mindegyik kormányzati intézkedés érinteni fogja, közvetlenül az első négy. Fontos lenne azonban e programok mielőbbi bejelentése, hogy a programok miatti kivárás nyomán
elhalasztott finanszírozási szükségletüket is mielőbb kielégíthessék a vállalkozások.
Forrás: Portfolio
