Csongrád Megyei Iparszövetség

Ennyit fizet a nyugdíjas szövetkezet

Egyre nagyobb az érdeklődés a közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében történő munkavégzés iránt. A kormány most pontosította a szabályozást, és meghatározta a minimális szolgáltatási óradíj összegét.

2017. július 1-jétől hatályba lépett az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény, mely a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításával lehetőséget nyújt úgynevezett közérdekű nyugdíjas szövetkezet létrehozására.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet megalakításával, működésével kapcsolatos részletes szabályokat a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 25-34. §-ai tartalmazzák. E rendelkezések szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorú tagjai számára foglalkoztatást, munkalehetőséget biztosítson nyugellátásuk folyósítása mellett. A nyugdíjas szövetkezet működésének célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai és élettapasztalat átadásra kerüljön.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet nyugdíjas tagja lehet az a természetes személy, aki öregségi nyugdíjasnak minősül függetlenül attól, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte-e vagy még nem.

A szövetkezet tagja lehet az a nyugdíjas is, akinek nyugdíjfolyósítása szünetel.

A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül.

A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja.

A tagfelvétel során a tagságra jelentkező személynek nyilatkozni kell arról, hogy a nyugdíjas szövetkezet tagja kíván lenni, öregségi nyugdíjban részesül, az alapszabályban foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni.

A szövetkezet tagja az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulást teljesít.

A nyugdíjas szövetkezet tagja személyes közreműködése konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a szövetkezettel. Az ellentételezésnek arányosnak kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével.

A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. Erre a sajátos jogviszonyra megállapodást kell kötni. A tevékenységre a munkaviszony munkavállalót védő több rendelkezése, például a pihenő időkre vonatkozó előírásai is alkalmazandók.

A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodása esetén közösségi alapot képez, melyet a szövetkezet tagjának, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jelegű szükségleteinek kielégítésére kell felhasználni. A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénybe vételére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.

Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.

Társadalombiztosítási vonatkozások

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként történő munkavégzés társadalombiztosítási szempontból eltér a munkaszerződéssel történő foglalkoztatástól, nagyon hasonít azonban az iskolaszövetkezet tagjának helyzetéhez.

A nyugdíjas a szövetkezetben történő személyes közreműködése alapján nem válik biztosítottá, ezért a tagoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után járulékfizetési kötelezettségük nincs. E jövedelmük alapján csak tizenöt százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell fizetniük.

Ebből természetesen az is következik, hogy ehhez a speciális foglalkoztatáshoz, mivel társadalombiztosítási járulékfizetés nem történik, a járulékfizetésen alapuló szolgáltatások nem kapcsolódnak. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a nyugdíjas státuszon alapul.

Forrás: ado.hu