Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Hol keresnek a legjobban Csongrád-Csanádban? Mutatjuk, mennyi volt a nettó átlagkereset a településeden

Látványosan emelkedtek a bérek Magyarországon, de a különbségek továbbra is jelentősek. Az átlagkereset Csongrád-Csanádban országos összevetésben a középmezőnyben helyezkedik el. A számok javulnak, a megélhetési érzet azonban sokaknál nem követi ezt.
Látványosan emelkedtek a bérek Magyarországon, mégis egyre többen érzik úgy, hogy a pénzük nem ér annyit, mint korábban. A GKI Gazdaságkutató friss, településszintű adatai alapján kiderül: országosan nőnek a munkajövedelmek, de a különbségek továbbra is óriásiak és ebből Csongrád-Csanád vármegye sem tudja teljesen kivonni magát. Mennyi az átlagkereset Csongrád-Csanádban? Utánajártunk. 
 

Országos átlag: feljebb került a léc

2024-ben az országos nettó átlagkereset 474 ezer forintra emelkedett, ami több mint 13 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A számok azonban csalókák: míg Budapesten az átlagos nettó fizetés már 606 ezer forint, addig a kisebb településeken ennél jóval szerényebb összegekből kell gazdálkodni. A GKI elemzése világosan mutatja: nemcsak az számít, mit dolgozunk, hanem az is, hol.

Átlagkereset Csongrád-Csanádban: mit mutatnak az adatok?

Csongrád-Csanád vármegyében a nettó átlagkereset 449 ezer forint volt 2024-ben. Ez elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor messze nem a sereghajtók közé sorolja a térséget. Ami igazán figyelemre méltó: a bérek több mint 14 százalékkal nőttek, vagyis a vármegye tempója kifejezetten erős. Ez azt jelenti, hogy a vármegye nem leszakad, hanem lassan zárkózik fel, még ha a különbség továbbra is érezhető a jobban fizető térségekhez képest.

Szeged húz, a kistelepülések fékeznek

A számok mögött komoly belső különbségek húzódnak meg. A GKI szerint a megyei jogú városokban – így Szegeden – jóval magasabbak a bérek, mint a kisebb városokban vagy falvakban. Ez azt eredményezi, hogy a nagyvárosok felhúzzák az átlagot, miközben a kistelepüléseken élők jóval kevesebbet keresnek. Országos szinten a községekben élők nettó jövedelme átlagosan 407 ezer forint, ami közel 200 ezer forintos különbséget jelent Budapesthez képest. Ez a szakadék Csongrád-Csanádon belül is jól érzékelhető.

Felzárkózás van, áttörés még nincs

Pozitív fejlemény, hogy a kisebb településeken a bérek százalékosan gyorsabban nőnek, részben a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt. Ugyanakkor a GKI elemzése szerint a forintban mérhető különbségek továbbra is megmaradnak: aki eleve kevesebbet keresett, az hiába nő gyorsabban, összegében még mindig lemarad.

Mit jelent ez a mindennapokban?

Csongrád-Csanád vármegye tehát nem válságövezet, de nem is tartozik a bérbajnokok közé. A bérek nőnek, a tendencia kedvező, ugyanakkor a megélhetési költségek emelkedése sok esetben el is viszi a pluszt. A jövő kulcsa a szakmailag magasabb hozzáadott értékű munkahelyekben, a képzett munkaerő helyben tartásában és a város-vidék különbségek mérséklésében rejlik. Egy biztos: a számok javulnak, de az érzés még nem mindenhol követi őket – és ez Csongrád-Csanádban különösen igaz.

Forrás: Délmagyar

401 ezer forintos nettó fizetés állt az októberi országos bérlista közepén

2025 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 692 700 forint, a nettó átlagkereset 482 400 forint, a nettó kereset mediánértéke 401 100 forintot volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2025. októberben 692 700 forint volt, 8,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A nettó átlagkereset 482 400 forintot ért el, ez 10,0 százalékkal magasabb volt, mint 2024 októberében. A nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák kedvezménye – magyarázzák a KSH szakértői.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 668 000 forint volt, ami 9,0 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset
– a vállalkozásoknál 664 600,
– a költségvetésben 670 800,
– a nonprofit szektorban 693 000
forintot tett ki, 8,2 és 11,5, illetve 9,7 százalékkal nőtt egy év alatt.

A bruttó mediánkereset 575 000 forintot ért el, ami 9,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A nettó kereset mediánértéke 401 100 forintot tett ki, 10,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. [A medián az az összeg, amennyinél (nagyjából) ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet.]

A bruttó átlagkereset két nemzetgazdasági ágban haladta meg az 1 000 000 forintot: az információ, kommunikáció területén 1 millió 101 ezer, a pénzügyi szolgáltatások területén 1 millió 72 ezer forintot ért el. A spektrum másik végén a „szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás” áll, bruttó 452 ezer forinttal.

A keresetek természetesen régiók szerint is nagy szórást mutatnak. A nettó átlagkereset a fővárosban 573 ezer forint volt 2025 első három negyedévében, míg Szabolcs-Szatmár vármegyében 358 ezer forint.

Forrás: Üzletem.hu