2024-ben az országos nettó átlagkereset 474 ezer forintra emelkedett, ami több mint 13 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A számok azonban csalókák: míg Budapesten az átlagos nettó fizetés már 606 ezer forint, addig a kisebb településeken ennél jóval szerényebb összegekből kell gazdálkodni. A GKI elemzése világosan mutatja: nemcsak az számít, mit dolgozunk, hanem az is, hol.
Csongrád-Csanád vármegyében a nettó átlagkereset 449 ezer forint volt 2024-ben. Ez elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor messze nem a sereghajtók közé sorolja a térséget. Ami igazán figyelemre méltó: a bérek több mint 14 százalékkal nőttek, vagyis a vármegye tempója kifejezetten erős. Ez azt jelenti, hogy a vármegye nem leszakad, hanem lassan zárkózik fel, még ha a különbség továbbra is érezhető a jobban fizető térségekhez képest.
A számok mögött komoly belső különbségek húzódnak meg. A GKI szerint a megyei jogú városokban – így Szegeden – jóval magasabbak a bérek, mint a kisebb városokban vagy falvakban. Ez azt eredményezi, hogy a nagyvárosok felhúzzák az átlagot, miközben a kistelepüléseken élők jóval kevesebbet keresnek. Országos szinten a községekben élők nettó jövedelme átlagosan 407 ezer forint, ami közel 200 ezer forintos különbséget jelent Budapesthez képest. Ez a szakadék Csongrád-Csanádon belül is jól érzékelhető.
Pozitív fejlemény, hogy a kisebb településeken a bérek százalékosan gyorsabban nőnek, részben a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt. Ugyanakkor a GKI elemzése szerint a forintban mérhető különbségek továbbra is megmaradnak: aki eleve kevesebbet keresett, az hiába nő gyorsabban, összegében még mindig lemarad.
Csongrád-Csanád vármegye tehát nem válságövezet, de nem is tartozik a bérbajnokok közé. A bérek nőnek, a tendencia kedvező, ugyanakkor a megélhetési költségek emelkedése sok esetben el is viszi a pluszt. A jövő kulcsa a szakmailag magasabb hozzáadott értékű munkahelyekben, a képzett munkaerő helyben tartásában és a város-vidék különbségek mérséklésében rejlik. Egy biztos: a számok javulnak, de az érzés még nem mindenhol követi őket – és ez Csongrád-Csanádban különösen igaz.
Forrás: Délmagyar
2025 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 692 700 forint, a nettó átlagkereset 482 400 forint, a nettó kereset mediánértéke 401 100 forintot volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 668 000 forint volt, ami 9,0 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset
– a vállalkozásoknál 664 600,
– a költségvetésben 670 800,
– a nonprofit szektorban 693 000
forintot tett ki, 8,2 és 11,5, illetve 9,7 százalékkal nőtt egy év alatt.
A bruttó mediánkereset 575 000 forintot ért el, ami 9,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A nettó kereset mediánértéke 401 100 forintot tett ki, 10,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. [A medián az az összeg, amennyinél (nagyjából) ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet.]
A bruttó átlagkereset két nemzetgazdasági ágban haladta meg az 1 000 000 forintot: az információ, kommunikáció területén 1 millió 101 ezer, a pénzügyi szolgáltatások területén 1 millió 72 ezer forintot ért el. A spektrum másik végén a „szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás” áll, bruttó 452 ezer forinttal.
A keresetek természetesen régiók szerint is nagy szórást mutatnak. A nettó átlagkereset a fővárosban 573 ezer forint volt 2025 első három negyedévében, míg Szabolcs-Szatmár vármegyében 358 ezer forint.