Bizonyára a kormányzati átadás-átvétel az oka, de leállt a Demján Sándor Tőkeprogram ügyintézése, emiatt sok magyar kis-, és közepes vállalkozás bajba került – mondta el a Magyar Hangnak Felder Frigyes, a Társadalmi Vállalkozások Országos Szövetsége (TAVOSZ) pénzügyi vezetője. Van olyan vállalkozás, amely ingatlanvásárlásra készült. Más gépeket, készletet rendelt meg, és felvették az új munkatársakat. Ezeket a döntéseket nem bizonytalan ígéretek alapján hozták, hanem hivatalos finanszírozói értesítések, pozitív támogatói döntések, illetve megkezdett vagy lezárt szerződéskötések után.
A Demján Sándor Tőkeprogram kifizetései azonban hónapok óta állnak. Az államigazgatási átállás és a program körüli döntési bizonytalanság ezt a kétszáz magyar vállalkozást komoly pénzügyi nehézségbe sodorhatja. Az érintettek azt mondják: nem az a problémájuk, hogy a kormányzat szeretné átvilágítani ezt a gazdaságfejlesztési programot. A gond az, hogy világos kommunikáció híján nem tudnak tervezni.
A bizonytalanság miatt összefogtak a vállalkozók
A program körül mára vállalkozói érdekképviseleti szerveződés is alakult. A pályázók közül mintegy háromszáz vállalkozás kapcsolódott már a Demján Sándor Érdekegyeztető Fórumhoz, amelyet Felder Frigyes kezdeményezett. Felder szerint a helyzet azért különösen veszélyes, mert olyan, a piacon már bizonyított, több évtizede működő cégek kerülhetnek veszélybe, akiknek meghatározó súlyuk van a magyar gazdaság teljesítőképességében.
A legközvetlenebb veszélyben lévő csaknem kétszáz vállalat együttes éves árbevétele nagyságrendileg százmilliárd forint, és legalább 1600 munkahely kapcsolódik hozzájuk. Felder számításai szerint, ha ezek a cégek hozzájutnak a már megítélt forrásokhoz, a program hatéves időtávján akár 1200 milliárd forintnyi gazdasági teljesítményt is megmozgathatnak, miközben a költségvetés számára összesen mintegy 150 milliárd forint adó- és járulékbevételt termelhetnek.
Ez nem a járadékvadászat terepe
Különösen félrevezető lenne a programot egyszerű támogatási osztogatásként kezelni – hangsúlyozza a TAVOSZ pénzügyi vezetője. A konstrukció nem klasszikus vissza nem térítendő támogatás, hanem tőkefinanszírozási forma, amelyet a vállalkozásoknak a futamidő végén, kamatostól vissza kell fizetniük.
Felder Frigyes úgy fogalmaz: könnyen belátható, hogy ez nem ajándékpénz, itt valós piaci teljesítményt kell letenni az asztalra, ami nem a járadékvadászat terepe. A programba csak olyan vállalkozások jelentkezhettek, amelyeknek van valós piaci tevékenységük, és olyan üzleti tervet állítottak össze, amiből reálisan látszott, hogy hogyan fogják visszafizetni a finanszírozást.
A bizalomvesztés ára nagyobb lehet, mint a megtakarítás
A vállalkozói oldal szerint a kormányzat most nem egyszerű költségvetési technikai kérdésről dönt. Ha a cégek azt tapasztalják, hogy hivatalos állami döntések után sem lehet tervezni, annak hosszú távú következménye lehet a gazdaságfejlesztési programok hitelességére nézve.
Felder szerint nemzetgazdasági szempontból is nehezen védhető, ha az állam éppen azokon a vállalkozásokon próbál megtakarítani, amelyek adóbevételt termelnek és tízezreket foglalkoztatnak. A rövid távú költségvetési óvatosság így könnyen hosszabb távú gazdasági veszteséggé válhat.
A miniszterek asztalán van a döntéstámogató anyag
Felder úgy tudja, hogy Kármán András és Kapitány István is megismerte azt a 20 oldalas döntéstámogató tanulmányt, amit két hete küldött el a kormányzatnak. Ebből világosan látszik, hogy a teljes 150 milliárdos forrás azonnal 200 milliárd forint beruházást mozgósít és a program végére (2033) a megtermelt adóbevételekkel együtt + 111 milliárd forint bevételt termel az államnak amellett, hogy maga a tőke is visszatérül kamatostól.
Felder úgy tudja, hogy a héten az első 100 milliárd forint második feléről fognak tárgyalni a döntéshozók, ezt fogja megkapni az a közel 200 vállalkozás, akik már rendelkeznek pozitív döntéssel. De nagyon fontos lenne a megemelt plusz 50 milliárd forintos keret biztosítása is, mert több mint 1000 vállalkozó adta be a pályázatát, és várja a döntést és a folyamat beindulását.
Vékony jégen táncol az új kormányzat
Az ügy mostanra túlnőtt egy szakpolitikai részletkérdésen. Több mint ezer vállalkozás figyeli, hogy az állam tartja-e magát a saját döntéseihez. Az ő nézőpontjukból a kormányváltás nem azt jelenti, hogy a korábban tett állami vállalásokat nem kell betartani. A kérdés azért is kényes, hiszen a korábban tapasztalt általános vállalkozói bizalmatlanság az állam irányába a Tőkeprogram jó tapasztalatai hatására oldódni látszik. Tovább bonyolítja a helyzetet a hatalmas államháztatási hiány, amit az új kormány örökölt, így meglehetősen szűk a mozgástér.
A döntéshozók számára ezért a tét nem csupán az, hogy mi lesz a Tőkeprogrammal. Hanem az is, milyen üzenetet küld a kormányzat azoknak a magyar cégeknek, amelyek beruháznának, munkahelyeket teremtenének, és az elkezdtek bízni az államban.
Forrás: hang.hu
