Orbánék alatt csak a barátok jártak jól, most nagy feladat előtt állnak a kkv-k

2026. június 18.

A magyar gazdaság fejlődését nem a tőkehiány, hanem a kiszámíthatatlan üzleti környezet és a jogbiztonság gyengesége akadályozta az elmúlt másfél évtizedben. A 2027-es növekedés alapjait most lehet megteremteni. A szakértők egy új állam–vállalkozás viszonyt, erősebb meritokráciát, valamint az oktatás és innováció kiemelt támogatását sürgették annak érdekében, hogy Magyarország magasabb hozzáadott értékű gazdasággá váljon.

„Nem a pénzhiány volt az oka a gazdasági növekedés elmaradásának. Sokkal inkább a bizalom és a biztonság hiánya vezetett a problémákhoz az elmúlt 10–15 évben” – hangsúlyozta Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a 2026-os Business Festen.

Mint mondta, ahhoz, hogy az emberek a jövőre tudjanak koncentrálni, ne a visszapillantó tükörbe tekintsünk, hanem inkább előre.

Itt az idő, hogy az emberek azt csinálják, amihez értenek. Ne várjanak például az államilag támogatott hitelprogramokra.

„Örülnénk, ha rövid időn belül ismét egyenes pálya lenne mindenkinek”

– mondta, utalva arra, hogy az Orbán-rezsim alatt egyesek könnyebb helyzetben voltak, mint mások.

Itt az idő a befektetésre

Míg 15 évvel ezelőtt szinte mindenki nettó hitelező volt Magyarországon, mostanra azonban a magyar cégeknek több bankbetétjük van a bankszektorban, mint amennyi hitelük van, azaz nettó betétesek lettek. Ebből a legnagyobb haszna az államnak van a finanszírozási struktúra miatt.

„Ezt a pénzt vegyék ki, és fektessék be. A 2027-es gazdasági növekedésnek most kell megágyazni” – húzta alá Jelasity Radován.

Sok vállalat az árfolyammozgásokból szerzett profitot, az euró bevezetése itt áttörést fog hozni, hiszen csak abból tud bevételt szerezni a vállalkozó, ami maga a tevékenységéből fakad.

Jogbiztonság kell

„Az különbözteti meg a vállalkozót másoktól, hogy a vállalkozó nem ismer lehetetlent. Van egy célja és a cél eléréséért minden eszközt megpróbál igénybe venni. Nem mindegy, hogy milyen környezetben tudják ezt megtenni a vállalkozók” – erről már Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszélt.

Az állam szerepe, hogy biztonságot adjon a vállalkozóknak – leginkább jogi szempontból. Ne történjen tehát olyan, amit az Orbán-kormányok alatt rendszeres volt:

a 2010 és 2026 közötti időszakban ők ugyanis nem folytattak egyeztetéseket egy-egy jogszabálymódosítás előtt, azok egyik napról a másikra jelentek meg a közlönyben.

A magyar gazdaság gerincének fontos részét képezik a kis- és középvállalkozások (kkv-k). Nagy Elek kijelölte az elvárásokat:

Egy új megállapodásra van szükség a vállalkozások és az állam közötti kapcsolatban.
A teljesítmény értékelésére vonatkozóan világos szempontokat kell kijelölni, amelyek mindenkire egyaránt vonatkoznak – azaz a meritokrácia elveit kell érvényesíteni.
Kiemelt figyelmet kell fordítani az innovációra: mivel nincsenek természeti erőforrásaink, a tudás jelenti a kitörési lehetőséget az országnak

Ki kell törni az összeszerelő ország mintázatából. Rövid távon áldozatokat kell vállalni az oktatás és a kutatás-fejlesztés területén, hogy hosszú távon elérjük a kitűzött célokat – mondta Karakas Ádám, a Boston Consulting Group ügyvezető igazgatója és partnere.

Forrás: economx

Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség