Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Az átalányadózó egyéni vállalkozó éves teendői – Mikor, mennyit, hogyan?

2026. július 20.

Az átalányadózás a 2022-es reform óta a legelterjedtebb adózási forma az egyéni vállalkozók körében. Látszólagos egyszerűsége mögött azonban számos, az adóév egészén átívelő összefüggés húzódik meg: párhuzamosan figyelendő bevételi határok, negyedévente kiszámítandó adóelőlegek, az iparűzési adó sajátos logikája, valamint az éves bevallás helyes összeállítása. Jelen cikk az átalányadózó egyéni vállalkozó teljes adóéves teendőit mutatja be: januártól decemberig, negyedévenként tagolva, a 2026-ban hatályos számokkal, komplex számítási példákkal és a vonatkozó jogszabályhelyekkel.

Az átalányadózás a 2022-es reform óta a legelterjedtebb adózási forma az egyéni vállalkozók körében. Látszólagos egyszerűsége mögött azonban számos, az adóév egészén átívelő összefüggés húzódik meg: párhuzamosan figyelendő bevételi határok, negyedévente kiszámítandó adóelőlegek, az iparűzési adó sajátos logikája, valamint az éves bevallás helyes összeállítása. Jelen cikk az átalányadózó egyéni vállalkozó teljes adóéves teendőit mutatja be: januártól decemberig, negyedévenként tagolva, a 2026-ban hatályos számokkal, komplex számítási példákkal és a vonatkozó jogszabályhelyekkel.

1. Az átalányadózás logikája és az éves gondolkodásmód

1.1. Az adózási forma lényege

Az átalányadózás alapját a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50–56. §-ai képezik. A rendszer lényege röviden: az egyéni vállalkozó nem a tényleges kiadásait számolja el, hanem a bevételéből törvény által meghatározott átalányköltséget von le, és az így kapott átalányjövedelem után fizet adót és járulékot.

Ez adminisztratív szempontból lényegesen egyszerűbb a vállalkozói személyi jövedelemadó (a továbbiakban: VSZJA) rendszerénél, ugyanakkor az egyszerű jelző nem jelent feltétlenül passzivitást: az egyéni vállalkozónak egész évben aktívan figyelnie kell saját helyzetét, illetve erről nyilvántartásokat kell vezetnie.

1.2. A párhuzamos értékhatárok

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak az adóév során négy különböző jogkövetkezménnyel bíró értékhatárt kell folyamatosan nyomon követnie. Ezek egymástól független határok. Összekeverése az egyik leggyakoribb hiba a gyakorlatban.

A fenti számítás alapja a 2026. január 1-jétől hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér): bruttó 322 800 Ft/hó.

1.3. Költséghányadok

Az átalányban elismert költség mértéke tevékenységenként eltér (Szja tv. 53. §). A hányad nem az adókulcs, hanem a levonható átalányköltség mértéke – az adóalap a fennmaradó rész:

1.4. Kötelező minimális járulékfizetés

Az átalányadózó egyéni vállalkozó, függetlenül a tényleges bevételétől, havonta kötelezően fizet társadalombiztosítási járulékot (18,5%) és szociális hozzájárulási adót (13%). Főállású egyéni vállalkozó esetén a járulékalap legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum Utóbbi abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenységet folytat.

A tb-járulékot és a szocho-t a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni [a kötelezettség havi szinten keletkezik, de a bevallás és a befizetés negyedévente, egy összegben teljesítendő (Art. 61. §)].Nem főállású egyéni vállalkozó esetén (pl. legalább heti 36 órás munkaviszony mellett) a járulékalap a tényleges jövedelem, és a szocho fizetési kötelezettség is eltérő – erre a cikk 5. fejezete tér ki.

2. Január–március: az adóév indítása

2.1. Az átalányadózás választása és bejelentése

VSZJA-ról átalányadózásba kizárólag tárgyév január 1-jével lehet átlépni. A folyamat egyetlen lépésből áll. Az aktuális évi SZJA bevallásban (a tárgyévet megelőző év adóbevallásában) kell jelölni az átalányadózás választását. A nyilatkozat megtételére a határidő jogvesztő: a bevallást minden év május 20-ig kell benyújtani. Ha az egyéni vállalkozó az előző évben is átalányadózó volt, a választás automatikusan megújul, külön nyilatkozat nem szükséges, hacsak nem kíván adózási formát váltani.

Az átalányadózás az adóév egészére szól, abból év közben nem lehet önkéntesen kilépni. A kényszer-kilépésnek kettő nevesített esete van: a bevételi felső határ (38 736 000 Ft) átlépése, vagy az átalányadózásból kizáró tevékenység megkezdése [Szja tv. 50. § (9) bek.].

Év közben induló vállalkozás esetén a bevételi határok időarányosan értelmezendők. Az alanyi ÁFA-mentességi határ (20 000 000 Ft) és az átalányadózás felső határa (38 736 000 Ft) a tevékenység megkezdésétől az adóév végéig terjedő napok arányában számítandó. Például, ha az EV július 1-jén kezdi meg a tevékenységét, a naptári évre vetített határok felét kell figyelembe venni.

2.2. A bevételi nyilvántartás felállítása

Az átalányadózó egyéni vállalkozó pénzforgalmi szemléletben számolja el a bevételeit: kizárólag a ténylegesen befolyt összegek számítanak az adott adóévbe [Szja tv. 5. § (7) bek.]. Ennek megfelelően a bevételi nyilvántartásban a kiállítás dátuma helyett a beérkezés dátuma az irányadó.

Vegyes tevékenység esetén (eltérő költséghányadú tevékenységek egyidejű folytatása) a nyilvántartást tevékenységenként elkülönítetten kell vezetni, és a legkisebb hányadot kell alkalmazni az összes bevételre, ez jelentős adótöbbletet okozhat.

2.3. Az I. negyedéves adóelőleg és adók számítása

Az átalányadózó egyéni vállalkozó negyedévente fizet SZJA-előleget, amelyet a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni (Art. 63. §). Az I. negyedév (január–március) előlegének határideje: április 12.

Az előleg számításának logikája kumulatív: az adott negyedévben fizetendő előleg az adóévben eddig keletkezett összes adókötelezettség és az eddig befizetett összes előleg különbsége. Az adómentes keret (3 521 455 Ft) is kumuláltan érvényesítendő.

SZÁMÍTÁSI PÉLDAAlapeset (45%-os költséghányad)Kiss Tibor IT-tanácsadó, főállású átalányadózó egyéni vállalkozó. Negyedéves bevételei: Q1: 1 900 000 Ft, Q2: 2 400 000 Ft, Q3: 2 800 000 Ft, Q4: 2 100 000 Ft. Éves bevétel: 9 200 000 Ft. I. NEGYEDÉV (január–március) Negyedévi bevétel: 1 900 000 Ft Átalányjövedelem (55%): 1 900 000 × 55% = 1 045 000 Ft Kumulált átalányjövedelem: 1 045 000 Ft Adómentes keret (bevételre vetítve): 3 521 455 Ft → még nem merült ki Fizetendő SZJA-előleg: 0 Ft Fizetendő TB-járulék: 59 718 × 3 = 179 154 Ft Fizetendő Szocho: 41 964 × 3 = 125 892 Ft Összes Q1 befizetés: 305 046 Ft

3. Április–június: az ÁFA-határ és az adómentes keret figyelése

3.1. Az alanyi adómentesség határának monitorozása

Az alanyi ÁFA-mentesség feltétele, hogy az egyéni vállalkozó éves szinten ne haladja meg a 20 000 000 Ft-os bevételi értékhatárt [Áfa tv. 188. § (2) bek.]. A határt az összes ÁFA-köteles tevékenységre vetítve, naptári éves bontásban kell vizsgálni. Nem számít bele a határba többek között az ingatlan értékesítésének egy része, a tárgyi adómentes tevékenységek bevétele, illetve a saját eszközök értékesítése.

Ha az egyéni vállalkozó eléri a 20 000 000 Ft-os határt, köteles haladéktalanul, már az átlépés napjától, ÁFA alanyává válni és az ÁFA-regisztrációt bejelenteni. A bejelentést a T101E adatlapon lehet megtenni (Áfa tv. 192. §). Az átlépés napjától a kiállított számlákra áfát kell felszámítani. A bejelentési kötelezettség elmulasztása mulasztási bírsággal sújtható.

Fontos összefüggés: az ÁFA-határ (20 000 000 Ft) és az átalányadózás bevételi felső határa (38 736 000 Ft) egymástól teljesen független. Egy egyéni vállalkozó elveszítheti alanyi adómentességét úgy, hogy az átalányadózásban marad, sőt, ez a tipikus eset a magasabb bevételű egyéni vállalkozásoknál. A két határ eltérő jogkövetkezményekkel jár, ezért kezelésük is eltér.

3.2. A II. negyedéves előleg és adók számítása

SZÁMÍTÁSI PÉLDA – Alapeset folytatása (II. negyedév)II. NEGYEDÉV (április–június) Negyedévi bevétel: 2 400 000 Ft Átalányjövedelem (55%): 2 400 000 × 55% = 1 320 000 Ft Kumulált átalányjövedelem (I–II. n.év): 1 045 000 + 1 320 000 = 2 365 000 Ft Adómentes keret: 1 936 800 Ft →kimerült, maradt: 0 Ft Kumulált adóköteles jövedelem: 2 365 000 – 1 936 800 = 428 200 Ft Kumulált SZJA-kötelezettség: 428 200 × 15% = 64 230 Ft Fizetendő SZJA-előleg: 64 230 Ft Fizetendő TB-járulék: 59 718 × 3 = 179 154 Ft Fizetendő Szocho: 41 964 × 3 = 125 892 Ft Összes Q2 befizetés: 369 276 A féléves bevétel 4 300 000 Ft, az ÁFA-határtól (20 000 000 Ft) még 15 700 000 Ft a távolság. Figyelést igényel, de egyelőre nem kritikus.

4. Július–szeptember: A harmadik negyedév

4.1. Az adómentességi keret dinamikája

Az átalányadózás egyik leggyakrabban félreértett szabálya az adómentességi keret kezelése. 2026-ban az átalányban megállapított jövedelem 1 936 800 Ft-ig adómentes (az éves minimálbér fele) [Szja tv. 50/A. § (3) bek.]. Ez egy éves, kumulált keret, nem negyedéves, nem havi, és nem vihető át a következő adóévre. A bevételre vetített SZJA-mentes határ a költséghányadtól függ: 45%-os költséghányad esetén 3 521 455 Ft, 80%-os esetén 9 684 000 Ft, 90%-os esetén 19 368 000 Ft.

A keret kimerülése leggyakrabban a III. negyedévben következik be. Fenti példánkban már az előző negyedévben kimerült a keret.

SZÁMÍTÁSI PÉLDA – Alapeset folytatása (III. negyedév, adómentes keret nélkül)III. NEGYEDÉV (július–szeptember) Negyedévi bevétel: 2 800 000 Ft Átalányjövedelem (55%): 2 800 000 × 55% = 1 540 000 Ft Kumulált átalányjövedelem (I–III. n.év): 2 365 000 + 1 540 000 = 3 905 000 Ft Adómentes keret: 1 936 800 Ft → már kimerült a II. negyedévben Kumulált adóköteles jövedelem: 3 905 000 – 1 936 800 = 1 968 200 Ft Kumulált adókötelezettség: 1 968 200 × 15% = 295 230 Ft Korábban befizetett előleg (II. n.év): 64 230 Ft Fizetendő SZJA-előleg (III. n.év): 295 230 – 64 230 = 231 000 Ft Fizetendő TB-járulék: 59 718 × 3 = 179 154 Ft Fizetendő Szocho: 41 964 × 3 = 125 892 Ft Összes Q3 befizetés: 536 046 Ft Megjegyzés: a három negyedéves bevétel 6 500 000 Ft. Az ÁFA-határ (20 000 000 Ft) közeledéséről még nem kell dönteni, de a IV. negyedéves bevételek ismeretében érdemes számolni.

4.2. Vegyes tevékenységű egyéni vállalkozó előlegszámítása

Amennyiben az egyéni vállalkozó egyszerre folytat különböző költséghányadú tevékenységeket, az adózás jelentősen kedvezőtlenebbé válhat. Vegyes tevékenység esetén ugyanis az összes bevételre a legkisebb költséghányadot kell alkalmazni [Szja tv. 53. § (3) bek.], függetlenül attól, hogy az egyes tevékenységekre egyébként magasabb hányad vonatkozna. Ezt a körülményt már a vállalkozás tervezésekor érdemes mérlegelni, mivel egy kedvezőtlenebb besorolású tevékenység bevonása az összes bevétel adóalapját megemelheti.

Vegyes tevékenység (45% és 80%-os költséghányad)Nagy Éva főállású egyéni vállalkozó két tevékenységet folytat: üzletviteli tanácsadás (45%-os költséghányad) és fényképészet (80%-os költséghányad). Éves bevételei: üzletviteli tanácsadás: 6 000 000 Ft, fényképészet: 3 000 000 Ft. Éves összbevétel: 9 000 000 Ft. ÉVES SZJA KISZÁMÍTÁSA: Vegyes tevékenység esetén az összes bevételre a legkisebb költséghányadot kell alkalmazni [Szja tv. 53. § (3) bek.]: jelen esetben a 45%-osat. 9 000 000 × 55% = 4 950 000 Ft Adómentes keret: 1 936 800 Ft Adóköteles átalányjövedelem: 4 950 000 – 1 936 800 = 3 013 200 Ft Éves SZJA: 3 013 200 × 15% = 451 980 Ft ÉVES TB–JÁRULÉK ÉS SZOCHO: Havi bevétel (9 000 000 / 12): 750 000 Ft Havi átalányjövedelem (55%): 750 000 × 55% = 412 500 Ft Járulékalap: 412 500 Ft – mivel a havi átalányjövedelem (412 500 Ft) meghaladja a minimálbért (322 800 Ft), a járulékalap az átalányjövedelem (Tbj. 27. §) TB-járulék (18,5%): 412 500 × 18,5% = 76 313 Ft/hó × 12 = 915 756 Ft (A korábbi 112,5%-os szorzó megszűnt.) Szocho (13%): 412 500 × 13% = 53 625 Ft/hó × 12 = 643 500 Ft Éves TB és SZOCHO: 915 756 Ft + 643 500 Ft = 1 559 256 Ft ÉVES ÖSSZESÍTÉS Éves SZJA: 451 980 Ft Éves TB-járulék: 915 756 Ft Éves szocho: 643 500 Ft Összesen: 2 011 236 Ft (a bevétel 22,3%-a) Megjegyzés: ha Nagy Éva kizárólag a fényképészeti tevékenységet folytatná (80%-os költséghányad), az összes bevételre 20%-os jövedelem-hányad vonatkozna, és az éves SZJA mindössze 9 000 000 × 20% = 1 800 000 – 1 936 800 = 0 Ft lenne, azaz teljes adómentesség az SZJA vonatkozásában. Az üzletviteli tanácsadói tevékenység bevonása a vállalkozásba tehát jelentős adókövetkezménnyel jár, amit előre érdemes mérlegelni.

5. Október–december: határok és döntések

5.1. Az ÁFA-határ közelítésekor szükséges döntések

Ha az egyéni vállalkozó bevétele az év utolsó negyedévében közelíti a 20 000 000 Ft-os alanyi adómentességi határt, döntési helyzet áll elő. A döntés tétje: az ÁFA-körbe lépés adminisztrációs terhe, az áfa-visszaigénylési jog megszerzése, illetve a meglévő ügyfelekre gyakorolt hatás (ÁFA-mentes ügyfelek esetén az ár 27%-kal nőhet).

SZÁMÍTÁSI PÉLDA – ÁFA-határ közelítéseTényhelyzet: október végén Kovács Péter kumulált bevétele 19 450 000 Ft. A IV. negyedévben várható bevétele 2 500 000 Ft. Hátralévő keret az ÁFA-határig (okt. végén): 20 000 000 – 19 450 000 = 550 000 Ft A várható IV. negyedéves bevétel (2 500 000 Ft) jelentősen meghaladja a fennmaradó keretet (550 000 Ft), az ÁFA-határ átlépése szinte biztosan bekövetkezik. 1. FORGATÓKÖNYV – Az egyéni vállalkozó átlépi a határt (pl. november 10-én eléri az 550 000 Ft-os keretet): → November 10-étől kötelező az ÁFA-regisztráció, a november 10. után kiállított számlákra 27% ÁFA felszámítandó. → A november 10-ig kiállított számlák még ÁFA-mentesek maradnak. → Bejelentési kötelezettség: T101E adatlap haladéktalanul. 2. FORGATÓKÖNYV – Üzleti döntéssel csökkenti a bevételt: → Ha lehetséges, a december 31. után esedékes teljesítéseket január 1-jére halasztja. → Januárban az ÁFA-határ nulláról indul újra, így megőrzi az alanyi adómentességet. → Ez csak akkor lehetséges, ha az üzleti kapcsolat és a szerződés ezt engedi. → Fontos: a halasztás csak a tényleges teljesítés időpontját érintheti – fiktív halasztás adójogi kockázatot jelent.

5.2. A nem főállású egyéni vállalkozó helyzete

Amennyiben az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkezik, nem minősül főállású egyéni vállalkozónak. Ez a járulékfizetési kötelezettséget alapvetően megváltoztatja: nem kell minimálbér után járulékot fizetni, hanem csak a tényleges jövedelem után.

Ez igen kedvező helyzet, ám figyelni kell arra, hogy a munkaviszony megfelel-e a feltételeknek, és hogy a státusz évközben nem változik-e meg (Tbj. 6. §).

Hasonlóan kezelt esetek: GYED/GYES alatt vállalkozó anyák, nappali tagozatos tanulmányokat folytatók, öregségi nyugdíjasok. E személyekre speciális járulékszabályok vonatkoznak, amelyeket a bevallás összeállításakor körültekintően kell alkalmazni.

Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a különböző státuszú egyéni vállalkozóknál mi a járulékalap és mikor nem keletkezik szocho-kötelezettség:

5.3. December 31. – a legfontosabb teendők

December 31. az átalányadózó egyéni vállalkozó számára adójogi szempontból különösen érzékeny időpont. Az alábbiakat kell ezen a napon tudatosan kezelni:

– A bevételi nyilvántartást le kell zárni: csak a december 31-ig ténylegesen befolyt összegek számítanak az adóévbe. A december 31-i bankszámla-kivonat az irányadó dokumentum.

– A kiállított, de még be nem érkezett számlák nem szerepelnek az éves bevételben, ezek a következő adóév bevételei lesznek.

– Az ÁFA-mentességi határ január 1-jén nulláról indul újra: az, aki december 31-én éppen 19 900 000 Ft bevételnél tartott, január 1-jén ismét teljes alanyi adómentességgel kezdi az évet.

5.4. A IV. negyedéves előleg és az éves összesítés

SZÁMÍTÁSI PÉLDA – Alapeset lezárása (IV. negyedév, éves összesítés)IV. NEGYEDÉV (október–december) Negyedévi bevétel: 2 100 000 Ft Átalányjövedelem (55%): 2 100 000 × 55% = 1 155 000 Ft Kumulált átalányjövedelem (I–IV. n.év): 3 905 000 + 1 155 000 = 5 060 000 Ft Kumulált adóköteles jövedelem: 5 060 000 – 1 936 800 = 3 123 200 Ft Kumulált adókötelezettség: 3 123 200 × 15% = 468 480 Ft Korábban befizetett előleg (I–III. n.év): 0 + 64 230 + 231 000 = 295 230 Ft Fizetendő IV. negyedéves SZJA-előleg: 468 480 – 295 230 = 173 250 Ft TB-járulék: 59 718 × 3 = 179 154 Ft Szocho: 41 964 × 3 = 125 892 Ft Összes Q4 befizetés: 478 296 Ft. ÉVES ÖSSZESÍTÉS (ellenőrzés) Éves bevétel: 9 200 000 Ft Éves átalányjövedelem: 9 200 000 × 55% = 5 060 000 Ft Adómentes rész: 1 936 800 Ft Adóköteles átalányjövedelem: 5 060 000 – 1 936 800 = 3 123 200 Ft Éves SZJA: 3 123 200 × 15% = 468 480 Ft Befizetett előlegek: 0 + 64 230 + 231 000 + 173 250 = 468 480 Ft Visszatérítés / pótlás az éves bevallásban: 0 Ft ✓ Forrás: ado.hu