Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az RTL Híradónak elmondta, hogy a cégek kétharmada legfeljebb 6 százalékos béremelésben gondolkodik. „Nem fog teljesülni az üzleti tervük, nem jönnek a megrendelések, nem lesz annyi árbevételük, ezért szűkösek a lehetőségeik” – tette hozzá. Egy friss reprezentatív kutatás szerint a cégvezetők most borúlátóbbak, mint az országgyűlési választás után, amiért a vártnál lassabban élénkül a gazdaság.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint nettó 519 900 forint volt az átlagkereset augusztusban, ami így 8,6 százalékkal többet ért a boltokban, mint egy évvel korábban. A GKI szerint ez erőltetett emelkedés, ami fenntarthatatlan.
„A termelékenység körülbelül nulla, tehát ez jól láthatóan azt jelenti, hogy a profit terhére lehet csak bért emelni. Márpedig ha nincs profit, akkor nincs beruházás. Ha nincs beruházás, akkor nincs fejlesztés. Ha nincs fejlesztés, akkor lemaradnak a vállalatok a versenyben. Következésképpen előbb-utóbb bezárnak” – fejtette ki Molnár László, GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója.
A nettó bér viszont jobban nőhet jövőre, mint a bruttó. A Tisza-párt a kampányban ígérte, hogy kevesebb személyi jövedelemadót vonnának az átlagosnál alacsonyabb fizetésekből. A szakszervezetek most erre hivatkozva engednének az eredeti 14 százalékos minimálbér-emelésből.
Kozma Zsolt, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: „Ha az adójóváírás intézménye megvalósul, akkor amellé még egy 10 százalékos emelés szükséges ahhoz, hogy a nettó az elérje a 252-255 ezer forintos értéket.”
Forrás: Index