Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Bombaként robbanthatja szét az egyéni vállalkozókat az új adójavaslat

A főállású egyéni vállalkozók mellett a mellékesben, többes jogviszonyban dolgozóknak is kötelező lesz fix járulékot fizetni havonta. Ez havonta 22 ezer, éves szinten 263 ezer plusz terhelést jelent, és több százezer vállalkozót érinthet. Mindezek mellett érdekes sunyítást találtunk a frissen benyújtott adótörvények módosításáról szóló törvénytervezetben. A majd 190 oldalas szövegben szerepel egy módosítás, amely szűkítené a nagy adótartozást felhalmozók közzétételi listáját.

AJÁNLOM
Akár több százezer egyéni vállalkozó is komoly gondba kerülhet, ha életbe a lép a kormány javaslata. A most benyújtott adótörvény-módosításban az szerepel, hogy 2025-től minden egyéni vállalkozónak és társas vállalkozásnak úgynevezett diktált járulékalap után kell a kötelező minimum járulékot megfizetnie.

Ez a főállású vállalkozók esetében eddig is így volt, az ő esetükben annyi lesz a könnyítés, hogy 2025-től megszűnik az emelt járulékalap, tehát nem a garantált bérminimum vagy a minimálbér 112,5 százaléka után kell szochót fizetni, hanem csak a minimálbér után, de aki akar, magasabb összeget is fizethet. Emellett megszűnik a vállalkozói kivét is, a vállalkozói jövedelem után az általános szabályok szerint kell majd adózni.

Havi plusz 22 ezer

Kellemetlenebb változás lesz, hogy az eddigi gyakorlattal szemben jövőre az úgynevezett többes jogviszonyban működő vállalkozóknak is lesz kötelező fizetnivalója. Többes jogviszony az, amikor a vállalkozó más módon már biztosított, leginkább mert dolgozik valahol főállásban, a vállalkozást csak mellékesként űzi. Ez esetben a biztosítotti státusza rendezett – a munkáltatója fizeti a szochót, alkalmazottként ő maga a tb-járulékot és az szja-t. Hasonló a helyzet a tanulók, a katonák vagy a gyeden, gyesen lévő anyák esetében is.

Ez a világ változik meg 2025-től. A hivatalosan egyszerűbb szabályozás a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy

a melléktevékenységben vállalkozóknak havonta a minimálbér 30 százaléka után mindenképpen meg kell fizetniük a járulékterheket – a tb-t és a szochót.

E kettő együtt 31,5 százalékos terhelést jelent, 18,5 százalék a tb-járulék, 13 százalék a szocho. Ez a minimálbér 30 százaléka után jelenleg 22 ezer forint, de mire életbe lép a szabályozás, biztosan több lesz. Havonta ennyit tehát mindenképp be kell fizetni a költségvetésbe, akkor is, ha egy fillér bevétel nem keletkezik. Ez éves szinten 263 ezer forint, kicsivel kisebb összeg, mint annak idején a mellékállású katások kötelező adója.

Mondhatnánk, hogy rendben van, elvégre a kiskata is ennyi volt, hát most majd egyéni vállalkozóként is befizetünk ennyit, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Mert ha a vállalkozónak keletkezik bevétele, akkor ezen bevétel után természetesen további adókat és járulékokat is fizetnie kell a megállapított jövedelem után. Ez az adóalap a tételes költségelszámolást választó vállalkozók esetében értelemszerűen a költségekkel csökkentett összeg, az átalányadózók esetében pedig a jogszabály értelmében alkalmazott költséghányad alapján számított összeg.

A katánál az volt a deal, hogy az adót be kellett ugyan fizetni, de egyéb feladat és kötelezettség már nem volt, nem igényelt a katázás sem könyvelőt, sem egyéb adminisztratív feladatot. Az új javaslat ezzel szemben egyszerre tartalmaz fix összegű járulékfizetést, és tényleges bevétel keletkezése után további adó- és járulékfizetést. Hogy ez így kinek éri meg és kinek nem, az egyéni döntés kérdése, de kisebb bevétel mellett senkinek.

A volt katások jellemzően átalányadózók – ők nem tudnak sok költséget elszámolni, mert jellemzően szellemi munkát, szolgáltatást végeznek. Az átalányadózással 40 (egyes speciális szakmák esetében 80 és 90) százalékos költséghányad megállapítását engedi a törvény, azaz úgy veszi, hogy a bevétel 40 százaléka valamiféle költség, adót csak a bevétel 60 százaléka után kell fizetni. De ezt is csak akkor, ha az éves bevétel meghaladja a 2 millió forintot.

Ennyire lesz szívás

Mindezek után a helyzet nagyjából a következő lesz:

a mellékállású egyéni vállalkozók havonta 22 ezer forint járulékot kell fizessenek mindenképp a mostani nulla helyett;
ha éves bevételük meghaladja a 2 millió forintot, akkor az e fölötti rész 60 százaléka után szja-t és járulékokat is kell fizetniük.
Ha havonta például 200 ezer forint bevételt szed össze a mellékállású vállalkozó, akkor már túllépi az szja-fizetési határt, 2,4 millió forint bevétele lesz, ezután pedig egész évre az eddigi valamivel több mint 22 ezer forint adó és járulékfizetés helyett 280 ezer forintot kell fizetnie (a havi járulékfizetés és a 2 millió feletti összeg adója együtt), a teher tehát több mint tízszeresére nő. Ugyanez havi 500 ezer forint bevétel mellett 1 millió forint helyett majdnem 1,3 millió forint adót és járulékot jelent. A fix 263 ezer forint egyre kisebb adónövekedést jelent arányaiban, ahogy nő a bevétel, de a többség biztosan nem tud havi fél-egymillió forint mellékes bevételre szert tenni.

Hogy mit lehet ebben az esetben tenni? Ha megszünteti a vállalkozást és helyette megbízási szerződéseket köt – ha egyáltalán lehetősége lesz erre –, akkor a megbízási szerződésben majnem olyan mértékben kell adóznia, mintha munkavállaló lenne, sőt azzal is számolhat, hogy a megbízó (kifizető) az őt terhelő szochót is rá fogja terhelni, azaz eleve kisebb összegre tud majd szerződni. Leegyszerűsítve azzal számolhat, hogy korábbi munkadíjának majdnem felét el fogja vinni az adó, a járulék, plusz a ráterhelt szocho. Bár legalább az iparűzési adóval nem kell foglalkoznia, ez összességében így sem lesz jó megoldás. Azzal is bukni fog, ha megmarad vállalkozónak, de azzal is bukik, ha hagyja a vállalkozósdit és megbízási szerződésekkel dolgozik.

Ha havonta 200 ezer forintnál maradunk, az alábbi lesz a helyzet:

Megbízási szerződéssel a megbízó 177 ezer forintra fog szerződni, így a fizetendő szochót valójában a munkát végző megbízott fizeti ki azzal, hogy már előre levonják a munkadíjból. Egyéni járulék és szja terhelés mellett ami nála marad, az havonta 124 ezer forint, éves szinten 1,49 millió forint.
Ha ugyanezen összeg mellett megmarad egyéni vállalkozónak, továbbra is 200 ezer forintra szerződhet. Emellett fizetnie kell havi 22 ezer forint kötelező járulékot, plusz további 22,3 ezer forint szja-t és járulékot, összesen 44,3 ezer forintot. Vállalkozóként havonta ugyanakkor iparűzési adót is fizetnie kell, ami éves szinten 50 ezer forint, havonta nagyjából 6 ezer. Tehát marad havonta 140 ezer forint, éves szinten 1,68 millió forint.
Ha a havi bevétel ennél kisebb, a vállalkozói pozíció romlik, ha magasabb, akkor javul.

Sunyítás

A benyújtott közel 190 oldalas történytervezetben emellett szerepel egy módosítás, amely szűkítené a nagy adótartozást felhalmozók közzétételi listáját. Jelenleg háromféle adóslista érhető el a NAV honlapján:

egy excel tábla a legnagyobb adótartozókkal,
a 180 napon túl tartozást felhalmozók listája pdf-ben
és egy adatbázis, ahol cégekre lehet rákeresni.
Ezeket a listákat viszonylag dinamikusan frissíti a NAV, mondhatni naprakész – néhány hónap csak az átfutás.

A legkönnyebben használható lista értelemszerűen az excel táblázat, itt ráadásul az adótartozás összege és a megállapított büntetési tétel és bírság is fel van tüntetve. A lista elején rendre milliárdos tartozást felhalmozó cégek és ritkán magánszemélyek szerepelnek. Ez egy azonnali látkép, vagyis azok, akik épp az aktuális határozatok alapján tartoznak. Egy cég egyszer kerül fel ide, és mivel ez a lista negyedévente frissül, a következő listán már újabb szerencsések lesznek rajta.

A 180 napnál hosszabb ideje tartozók listája ábécé sorrendben tartalmazza a delikvenseket, ám itt nem szerepel az összeg a cég neve mellett. Egyik listán sincsenek rajta azok, akik perben vitatnak valami navos matekot, csak a határozatban elmarasztaltak, tehát tényleg azok, akik sárosak.

A harmadik lista a lekérdezős, ennél azok jönnek elő, akik az előző két, negyedévente frissülő lista valamelyikén már rajta voltak. A cég nevére keresve ki lehet túrni a gázos vállalkozásokat és vállalkozókat 2015-ig visszamenőleg. Egy ilyen lista vitathatatlanul hasznos lehet, hiszen ha itt megtaláljuk leendő szerződő partnerünket, akkor érdemes átgondolni a bizniszt. És ettől függetlenül is tanulságos, ha esetleg közbeszerzést nyerő céget, kormányzati cimborát, potentátot lelünk fel a többi csaló között.

Az adótörvények módosítása szerint ugyanakkor ez a lekérdezős lista lényegében értelmezhetetlenül le lesz butítva. A kormány tervei szerint ugyanis csak a 2021. június 10. előtti adatok lesznek hozzáférhetők, vagyis látni lehet majd egy aktuális helyzetképet, meg azt, hogy mi történt 2021 nyarát megelőzően, de hogy adott cég rendelkezett-e jelentős adótartozással mondjuk 2022 második negyedévében vagy az idén januárban, azt nem fogjuk tudni. Jelenleg a lista teljes mértékben naprakész, vagyis a 2023. harmadik negyedévi állapotot is tartalmazzák. Lehet, hogy érdemes lesz ezt lementeni, de tudni kell, hogy

nagyjából két év információja el fog veszni.

Vajon mi történhetett 2021. június 11-én és azt követően, amit jövőre már nem lehet megtudni? Nem tudjuk. De ilyen módosítások nem véletlenül kerülnek az adótörvénybe.

További szűkítést jelent, hogy a negyedéves listákra csak azok kerülnek fel, akik 100 millió forint feletti tartozást halmoztak fel. Jelenleg a cégeknél most is így van, ám a magánszemélyek esetében már 10 millió forint elegendő volt a szégyenlistára kerüléshez. Ez jövőre enyhül, a 100 millió forint csaláshatár lesz érvényes esetükben is. Pedig a 10 millió se kevés, ehhez az kell, hogy havonta átlagosan több, mint 830 ezer forint adót elcsaljunk. Ez nagyjából annyi, mintha havi több mint 1,5 millió forint bér után egy fillér adót és járulékot se fizetnénk be. Mindenesetre a kormány szerint ez az összeg nem olyan magas, hogy nagy adótartozásnak minősüljön, jövőre a magánszemélyeknek is ennek tízszeresét kell elcsalniuk ahhoz, hogy szégyenlistára kerüljenek.

Nagy szerencse, hogy a lottónyertes már nem kerülhet fel erre a listára. Jövőre ugyanis adómentes lesz a lottó, kenó, puttó játékokon elért nyeremény – pontosabban ez a pénz nem minősül jövedelemnek egyebek mellett az online kaszinók nyereményéhez hasonlóan. Az indokolás szerint azért lesz adómentes a lottónyeremény, hogy ezzel is a játék felé tereljék az embereket. Egyébiránt 15 százalék személyi jövedelemadó terhelné a nagy nyereményt, amit a kifizető Szerencsejáték Zrt. előzetesen le is von – vagyis jövőre már nem.

Forrás: Magyarnarancs

Földgáz ára 2023 október 1-től az egész országra egységes árakat vezetett be az energiaminiszter

Az energiaügyi miniszter 19/2023. (IX. 29.) EM rendelete 2023. október 1-jétől az egész országra egységes árakat vezetett be az egyetemes földgázszolgáltatásban.

Egységesítették az árakat az egyetemes fölgázszolgáltatásban

2023. október 1-jétől a korábban elosztónként eltérő árakat az egész országra a legalacsonyabb árszinten egységesítették az egyetemes földgázszolgáltatásban – olvashatjuk az MVM Next hivatalos honlapján.

Mit jelent ez?

Ezzel egyes elosztási területeken minimálisan mérséklődött a rezsicsökkentett földgáz ára.

Az MVM diktálási lehetőséget biztosított

Az MVM 2023. október 6-ig diktálási lehetőséget biztosított érintett földgázügyfeleinek. A diktálás nem kötelező, diktálás hiányában az egyetemes szolgáltató becsült mérőállást alkalmaz.

Az energiaügyi miniszter 19/2023. (IX. 29.) EM rendelete 2023. október 1-jétől az egész országra egységes árakat vezetett be az egyetemes földgázszolgáltatásban.

Az egységesítéssel 2,5 millió ügyfél részére minimális mértékben csökkent a rezsicsökkentett áron igénybe vehető földgáz ára az átlagfogyasztás változatlan mértékéig (63 645 MJ/év, legalább 1729 m3/év).

A részletes díjtáblázat a MVM Next oldaláról:

gáz ára 2023 október 1-től

A táblázatban megadott, vastagon írt számok tartalmazzák a 27% áfát, míg alattuk zárójelben a nettó ár szerepel. Ezen egységárak nem tartalmazzák a nem lakossági felhasználók által fizetendő jövedéki adót és földgáz biztonsági készletezési díját.

Az árváltozás miatt az MVM Next minden érintett földgázügyfelének diktálási lehetőséget biztosított 2023. október 6-ig. A mérőállás rögzítése nem kötelező.

Nem érdemes külön diktálniuk az árváltozással nem érintett ügyfeleknek, illetve azon ügyfeleknek, akiknek aktuálisan diktálási időszaka vagy éves leolvasása van. Diktálás hiányában az MVM becslést alkalmaz.

gázfűtés a gáz ára 2023 október 1-től

Az árváltozás döntően azon 20 m3/h alatti gázmérővel rendelkező lakossági felhasználókat érinti, akiknek a felhasználási helye az MVM Égáz-Dégáz Földgázhálózati Zrt., az OPUS TIGÁZ Zrt., az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt., az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., a MAGÁZ Kft., az E.GAS Kft. illetve a Natural Gas Service Kft. ellátási területén van.

Az MVM Főgáz Földgázhálózati Kft., az Ózdi Energiaszolgáltató és Ker. Kft., a Csepeli Erőmű Kft. és az ISD POWER Kft. ellátási területén a lakossági ügyfelek legnagyobb részének nem kell diktálni, mert számukra a földgáz ára nem változott.

A mérőóraállás rögzítése munkaidőn kívül is, 0-24 órában lehetséges az MVM Next online ügyfélszolgálatán (mvmnext.hu/Ugyfelszolgalat) vagy az MVM Next appban, illetve telefonos diktáláskor (06 1 237 7777 számon, vezetékes telefonról pedig a 06 80 40 55 40 számon is).

A diktált mérőállás nem minden esetben jelenik meg a következő számlán. Amennyiben a diktálós ügyfél nem a saját diktálási időszakában diktál, de 2023. október 6-ig közli mérőállását, úgy 2023. szeptember 30-ára lesz rögzítve a mérőállás az MVM Next rendszereiben.

Az így rögzített mérőállás a következő mérőállás alapján kiállított elszámolószámlában jelenik meg. Az átalánydíjas (ún. egyenletes részszámlás) és a hőmérsékletfüggő részszámlás ügyfeleknek jellemzően az éves elszámolószámlában jelenik meg a diktált mérőállás.

Forrás: Profitline

A Kamara segít! Több száz vállalkozás kapott infót a vármegyei gazdasági önkormányzattól

Számos kérdéssel fordultak a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamarához (CSKIK) a vállalkozások 2022-ben. A vármegyei gazdasági önkormányzat csak írásban 558 esetben adott tájékoztatást és tanácsot tavaly, a kérdések között a forró témának számító kataváltozás mellett más jogszabályváltozások, forrásszerzéssel, pályázati lehetőségekkel kapcsolatos kérdések kerültek középpontba. Jelenleg pedig a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása számít slágernek.

Már nem trükközhetnek a próbaidővel a munkáltatók

Egyelőre nincs jogalkotói válasz arra, mi legyen, ha a dolgozó a táppénz alatt nem épül fel. Szakértővel elemeztük a Munka Törvénykönyvének módosítását.
 

Számos ponton változott a Munka Törvénykönyve januártól – a dolgozókat érintő főbb változásokat vettük végig a Pozderka és Társai Ügyvédi iroda munkajogi szakjogászával, dr. Nagy Bence Gyula ügyvéddel.

Munkahely

Fontos változás például, hogy eltérő megállapodás hiányában a „munkakörben szokásos munkavégzési helyet” kell munkahelynek tekinteni, míg korábban a „szokásos munkavégzési hely” szófordulat szerepelt a Munka Törvénykönyvében. Voltak, akik ezt úgy értelmezték, hogy ezzel megkönnyítették a munkáltatóknak a dolgozók áthelyezését egyik munkahelyről a másikra. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kritikája  szerint az új munkahelyfogalom tágabb értelmezésre ad lehetőséget, ezért megnyílhat annak a lehetősége, hogy bizonytalanná váljon egyes munkaöröknél a munkavégzés helye.

A munkajogi szakjogász szerint azonban a szövegből nem vezethető le ez a tágabb értelmezés. Úgy véli, az új fogalom határait a bírói gyakorlatnak kell majd kijelölnie. A bíróságnak pedig figyelembe kell vennie a jogalkotó indokolását is, amely szerint a módosítás egyszerűsíti és pontosítja a szokásos munkavégzés helyének meghatározását, összekapcsolva azt a munkavállaló által ellátott munkakörrel. Illetve, hogy a munkahely a munkaszerződés természetes, nem kötelező eleme, valamint hogy a magyar munkajog nem ismer olyan tényállást, ahol a munkavállalónak nincs szokásos munkavégzési helye.

Az indokolás alapján pusztán jogfogalmi pontosítás történt, koncepciós változás nem, ezért a szakjogász szerintnem várható, hogy a munkavállalók tömegesen tágabban értelmeznék a munkahely fogalmát január 1-jétől.Ez uniós jogrendbe is ütközne – tette hozzá.

Egészségügyi alkalmatlanság

Nagy port vert fel, hogy, aki ezután nem kapja meg a munkaköre elvégzéséhez a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági papírt, azt nem kell áthelyezni, illetve annak nem kell felmondani sem, rendelkezési állományba kerül, de feladat és bér nélkül. Vagyis kvázi így ösztönöznék a munkakör ellátására egészségügyi okból már nem alkalmas dolgozókat, hogy maguktól hagyják el a munkahelyet. A szakjogász szerint ez az értelmezés nem teljesen korrekt.

A jogszabályban most az szerepel, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, vagy addig, amíg munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. Ezzel annyi történt, hogy a törvényszövegbe a keresőképtelenség mellé belekerült az egészségügyi alkalmatlanság is – kommentált Nagy Bence Gyula, aki szerint ez nem érdemi változás. Azért nem, mert a bírói gyakorlat szerint nem létezik olyan, hogy egy munkavállaló egészégi okból alkalmatlan a munkára, de keresőképes. Vagyisa keresőképtelenség és az egészségügyi alkalmatlanság nem merülhet fel külön-külön.Aki keresőképtelen, az eddig is mentesült a munkavégzés alól. Ergo a törvénymódosítás értelmezésében pusztán szentesíti azt a bírói gyakorlatot, hogy a munkavállalót nem terheli munkavégzési kötelezettség sem akkor, ha a háziorvos írja őt ki keresőképtelennek, sem akkor, ha az üzemorvos állapítja meg az alkalmatlanságot. Fontos, hogyha a munkavállaló nem átmenetileg, hanem kvázi végérvényesen alkalmatlan a munkavégzésre, akkor őt nem is lehet foglalkoztatni az adott munkakörben. Azaz a szerződéses jogviszonyban olyan változás jön létre, hogy a munkavállalótól nem várható el munkavégzési kötelezettségének teljesítése. A szakjogász úgy véli, a háttérben talán az lehet, hogy a háziorvosok egy része – szabálytalanul – a táppénz (maximum egy év) lejárta után megszüntette a keresőképtelen állapotot annak ellenére, hogy a dolgozó állapota nem javult.

KOSZTICSÁK SZILÁRD / MTI

Felmondás és egészségügyi alkalmatlanság

Abban nincs változás, hogyha a dolgozó egészségügyileg alkalmatlan a munkakör ellátására, és a munkáltató fel akar neki mondani, ezt csak akkor teheti meg, ha nincs olyan munkakör, amit a korábbi helyett felajánlhatna a dolgozónak, vagy ha a felajánlott munkakört a munkavállaló alapos okkal visszautasítja. Ilyen felmondáskor a munkavállalónak jár végkielégítés. Tehát eddig sem volt köteles a munkáltató egészségügyi alkalmatlanság esetén másik munkakört felajánlani (ami szerződésmódosítást jelent), ha egyébként nem akart felmondást közölni. Vagyis a dolgozó egészségügyi alkalmatlansága továbbra is a szerződés ellehetetlenülését jelenti, mivel egyik fél sem tudja azt teljesíteni – a munkavállaló nem képes a szerződés szerinti munkakört ellátni, a munkáltató pedig nem köteles a munkavállalót másik munkakörben foglalkoztatni. A szakértő olvasatábana módosítás pusztán a felszínre hozta a problémát, hogy nincs tisztázva, mi legyen azokkal a munkavállalókkal, akik egészségügyileg alkalmatlanná váltak a munkájukra.

Az egyik válasz a munkáltatói felmondás lehet – ami előtt másik munkakört kell felajánlani. De eddig sem volt kötelező, hogy a munkáltató felmondást közöljön a munkaképtelen munkavállalókkal. A probléma másik megoldása a táppénz, viszont annak lejártát követően nincs jogalkotói válasz. A szakjogász szerint kérdéses, hogy egy ilyen ellehetetlenülés rendezését lehet-e teljes mértékben a munkáltatóra terhelni, vagy erre inkább szociális, társadalombiztosítási választ kell-e adni.

Rokkantság és felmondás

Változás továbbá, hogy a rokkantsági ellátásban részesülők már nem minősülnek nyugdíjasnak munkajogi szempontból, így náluk is indokolni kell a felmondást, és végkielégítés is jár nekik. Ez jelentős védelem az érintetteknek, amivel méltatlan helyzetet orvosolt a jogalkotó. Ugyanis a rokkantsági ellátást alapvetően a nem vagy csak kis mértékben rehabilitálható személyek kapják, akik nyilvánvalóan egészségügyileg alkalmatlanok a korábbi munkakörük betöltésére. Ha eddig igényelték a rokkantsági ellátást, akkor a munkáltató indokolás nélkül mondhatott fel nekik (mivel rokkantként nyugdíjasnak számítottak munkajogi szempontból), amivel könnyebben leplezhette azt, hogy valójában az egészségügyi ok miatt akar megválni tőlük, megspórolva azt, hogy másik munkakört felajánljon.

Mindez (mármint a felmondás indoklása, illetve a végkielégítés) vonatkozik azokra is, akik már egy ideje rokkant járadékot kaptak, és mellette dolgoztak, mert a törvényben a „nyugdíjas munkavállaló” fogalma változott meg. Így január 1-je óta senki nem minősül nyugdíjasnak, aki rokkantsági ellátást kap, és van munkaviszonya. A már decemberben vagy korábban közölt felmondásokra ez nem vonatkozik, de január elseje óta nem lehet „nyugdíjas” felmondást közölni azzal, aki rokkantsági ellátást kap (és más okból sem minősül nyugdíjasnak).

Szabadság

Újdonság a szülői szabadság (apának és anyának is járhat külön-külön), ami maximum 44 munkanap lehet a gyermek hároméves koráig, feltéve, hogy a munkaviszony legalább egy éve fennállt a szülés vagy örökbefogadás előtt. Abban nincs változás, hogy a szabadságot főszabály szerint a munkáltató adja ki, és csak 7 napot kell a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni – a szülői szabadságot azonban teljes egészében a dolgozó kérése szerint kell kiadni. Szépséghibája, hogy a szülői szabadság idejére csak a távolléti díj 10 százaléka jár, ráadásul ebbe bele kell számítani az egyéb juttatásokat (gyed, gyes) is. A szülői szabadság célja nem a pihenés (mint általában a szabadságnál), hanem az, hogy a kisgyermekes szülők rugalmasabban tudjanak dolgozni, a rugalmasság költségét pedig nekik kell viselniük. A szakjogász úgy véli, a szülők csak nagyon indokolt esetben fognak élni ezzel a jogintézménnyel. Másfelől közelítve a 44 nap érdemi segítség lehet a szülőknek, és ráadásul ők rendelkezhetnek róla, így az igénybevétel a munkáltatók számára munkaszervezési többletfeladatot jelent.

Pozitív változás, hogy ötről tíz napra emelkedett az apaszabadság, amit az apa a születés vagy örökbefogadás utáni két hónapon belül vehet ki kérése szerint, legfeljebb két részletben.A tíz nap az uniós irányelv szerinti minimum. Eddig az 5 napra 100 százalék távolléti díj járt, ez maradt is, a hatodik naptól pedig a távolléti díj 40 százalékát folyósítják. Nem kötelező mind a tíz napot kivenni.

Abban nincs változás, hogy a munkáltató kizárólag kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén szakíthatja meg vagy halaszthatja el (legfeljebb 60 nappal) a szabadságot. Az általános szabálytól eltér viszont, hogy az újonnan bevezetett szülői szabadság elhalasztható, de nem szakítható meg, míg az apaszabadság nem szakítható meg és nem is halasztható el.

A munkavállaló alapvetően nem tagadhatja meg a rendelkezésre állást, ha szabályosan rendelik el a szabadsága elhalasztását vagy megszakítását, viszont a munkáltató az ezzel kapcsolatban a dolgozónál felmerült kárt és költséget köteles megtéríteni. Az az idő pedig, amíg a szabadságos tartózkodási helyéről a munkahelyére ér a dolgozó, illetve amit munkával tölt, nem számít be a szabadságába, mi több, rendkívüli munkaidőnek minősül, amire 200 százalékos pótlék jár.

Eddig kollektív szerződés alapján a már közölt munkaidő-beosztást bármikor lehetett módosítani – pozitív változás, hogy már csak a beosztás szerinti munkaidő kezdete előtt legkésőbb 48 órával tehető ez meg. Főszabály szerint 96 órával korábban lehet csak módosítani, ettől lehetett eddig kollektív szerződésben akár 0 óráig eltérni, januártól azonban már legalább 2 órával korábban kell kollektív szerződés szerint is közölni a módosítást.

CZEGLÉDI ZSOLT / MTI

Gondozói munkaidő-kedvezmény

A szakjogász szerint fontos újdonság a gondozói munkaidő-kedvezmény, amit súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozására lehet kérni orvosi igazolás mellett, évente legfeljebb öt munkanapra. Ezt az öt napot a dolgozó kérése kell kiadni, legfeljebb két részletben. Erre az öt napra nincs bér- és járulékfizetés, így tb-biztosítás sem, tehát lényegében fizetés nélküli szabadságot jelent. A szakértő úgy véli, alapvetően azok fogják igénybe venni, akiknél az ápolt gondozása megoldott, de néha „be kell ugrania” a munkavállalónak is segíteni.

Munkaviszony helyreállítása

A törvénymódosítás szerint, ha a munkáltató mond fel, akkor már a joggal visszaélés esetén is kérhető a korábbi munkaviszony helyreállítása. Továbbá megfordul a bizonyítási teher is, azaz a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmondással nem sértette a jóhiszemű joggyakorlás elvét. Ez a gyakorlatban azoknál a felmondásoknál merülhet fel, amikor a leírt felmondási ok mögött egy másik valós ok áll. Ez nem tűnik jelentős változásnak, ám mégis az, mivel a jogviszony helyreállítása komoly szankció és visszatartó erő, mert a munkáltatónak a per végén vissza kell vennie a munkavállalót, és ki kell fizetnie az addig elmaradt bérét. Nem szoktak örülni ennek a munkáltatók, hiszen ilyenkor egy olyan dolgozót kell visszavenni, akivel megromlott a viszony – magyarázta a szakjogász.

Próbaidő

Változás az is, hogyha határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy megszűnése után hat hónapon belül ismét munkaviszonyt létesítenek a dolgozóval azonos vagy hasonló munkakörben, akkor próbaidő nem köthető ki. Ezzel a szakjogász szerint a kialakult bírói gyakorlatot emelték törvényi szintre. Az eddig is jogellenes volt, ha újabb és újabb szerződésekkel próbaidő alatt tartották a dolgozókat, hogy bármikor kényelmesen és azonnal megválhassanak tőlük.

Érdemi változás, hogyha legfeljebb egyéves, határozott idejű szerződésről van szó, akkor a próbaidőt arányosan lehet csak kikötni. Például ha 6 hónapra szól a határozott idejű szerződés, akkor 1,5 hónap lehet a próbaidő, ha 4 hónapra szól a határozott idő, akkor 1 hónap lehet a próbaidő.

A szakjogász szerint nem volt széles körben elterjedt gyakorlat, de létezett, hogy először egy 3 hónapos, határozott idejű szerződést kötöttek a munkavállalóval, amely teljes egészében próbaidő volt, majd, ha bevált a munkavállaló, akkor kötöttek vele egy új, határozatlan idejű szerződést. Ez funkcióját tekintve nem különbözött a sima 3 hónapos próbaidőtől, de a bizonytalanságot növelte, illetve a munkáltatónak nem kellett közölnie az azonnali hatályú felmondást, elég volt, ha nem kötött új szerződést.

Forrás: 24.hu

Mennyit fogok fizetni a rezsiért? Példán mutatjuk, mennyire szállnak el a számlák

A kormány ma bejelentette, hogy a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig biztosítja az állam augusztus elsejétől, efelett piaci áron fognak elszámolni a fogyasztókkal. Egy példán keresztül mutatjuk be, mennyivel nőnek a rezsidíjak egy kétgyermekes család esetében, ahol kicsivel az átlagfogyasztás felett használtak áramot és földgázt, és azt is mutatjuk, a számlákon hol  keressük az eddigi fogyasztásunkat.

A Kormányinfón elhangzottak alapján a fogyasztási határok, ameddig még a csökkentett rezsiár érvényes augusztus 1. utántól:

  • 210 kWh/hó, éves szinten 2523 kWh energiafogyasztásig
  • 144 köbméter/hó, éves szinten 1729 köbméter gázfogyasztásig

Tehát annak, akinek e fenti határokat átlépi a fogyasztása, a határon felüli részre piaci árat kell fizetnie.

Németh Szilárd a Kormányinfón közölte, ha nem lenne rezsicsökkentés, akkor a villanyszámla az átlagfogyasztónál 7750 forint helyett 53 ezer forint lenne. A gáznál 15800 forint az átlagos fogyasztó rezsicsökkentett árú havi számlája, rezsicsökkentés nélkül ez a számla havonta 131 ezer forint lenne.

Ha a közölt számok pontosak, és a fogyasztással egyenesen arányosan nő a rezsidíj a rezsicsökkentési határ felett, akkor a következőkkel számolhatunk:

  • az áramfogyasztás esetében minden kWh díja 6,8-szorosára emelkedik, azaz az eddigi 36,9 forintos kWh ár 252,4-re emelkedik,
  • a földgázfogyasztás esetében minden köbméter földgáz 8,3-szor drágább lesz, azaz 110 forintról 910-re emlekedik a földgáz köbméterének ára.

Az energia számlarészletezőkből azonban kiderül, hogy a fizetett energiadíjak egy jelentős része rendszerhasználati díj, energiaszámla esetén pl. átviteli díj, elosztói forgalmi díj, mely szintén a fogyasztott mennyiséghez kötődik. És létezik egy elosztói alapdíj is, amely fix összeg. A földgázszámláknál szintén van egy alapdíj, ami nem fogyasztás-arányos, hanem fix díj.

Nagy kérdés, hogy a kormány által bejelentett áremelkedés csak az energiadíjat, vagy a teljes fogyasztói díjtételt érinti-e, de a további részletek ismeretének hiányában most azzal a feltételezéssel számoljuk ki, hogy mennyivel nő a rezsije egy háztartásnak, hogy a fent közölt számok fényében a határ feletti fogyasztással egyenesen arányosan nőnek majd a rezsiszámlák.

Energiaszámla példa

Az alábbi példában egy kétgyermekes család hipotetikus rezsidíj-növekedését számoljuk ki, akik egyébként egy 140 négyzetméter alapterületű, 6 cm hungarocellel szigetelt, jó minőségű nyílászáróval rendelkező házban élnek.

Az E.ON Áramszolgáltató ügyfelei a letölthető pdf-ben vagy levélben kapott számlakimutatás harmadik, számlarészletező oldalán találhatják meg legkönnyebben, mekkora fogyasztás után fizetnek jelenleg átalánydíjat. Itt a táblázat első adatokat tartalmazó sorának végén, a mennyiség felirat alatt olvasható, hogy havonta mekkora fogyasztás után fizetett. A példában szereplő család havi áramfogyasztása 9171 forint, azaz 246 kWh a havi átalánydíj alapján. Ez havonta 36 kWh-val magasabb a rezsicsökkentett határnál.

elektromos_aram_eon 02

A 7750 forintos rezsicsökkentett fogyasztás feletti 36 kWh havi fogyasztás további 9085 forintot jelent, azaz az eddigi 9171 forint helyett ez a család 16 836 forintot fog fizetni havonta.

Földgázfogyasztás példa

Az MVM Next ügyfelek, ha havi átalányt fizetnek, a fogyasztásukat a számla negyedik oldalán, a számlarészletező oldalon találják meg a táblázat első adatokat tartalmazó sorában, a fogyasztás (köbméter) felirat alatt. A példában szereplő család átalánya 192 köbméteres földgázfogyasztás, ami 21 552 forintos átalánydíjat jelent a szolgáltatónál. A 144 köbméteres rezsicsökkentett fogyasztáshoz képest ez 48 köbméteres „túlfogyasztást” jelent, vagyis

A 15 840 forintos rezsicsökkentett 144 köbméter melletti 48 köbméterért további 43 680 forintot fizetnek havonta, azaz az eddigi 21 552 forint helyett összesen 59 520 forintra nő a havi gázszámla.

mvm foldgaz_02

Összesítve:

  • az eddigi havi áramszámla 9171 forintról 16 836 forintra emelkedik havonta, ez egy év alatt közel 92 ezer forintos növekedést jelent.
  • az eddigi havi földgázszámla 21 552 forintról 59 520 forintra emelkedik, az éves díj több mint 455 ezer forinttal nő a család számára. 

Azaz összesen közel 550 ezer forinttal fognak többet fizetni évente, havi szinten tehát 2,5-szörös emelkedésről beszélhetünk.

Forrás: Portfolio

Varga Mihály: 12 milliárd forintos energiahatékonysági támogatás a magyar kis- és középvállalkozásoknak

A cégek legalább 75, de akár 500 millió forintot nyerhetnek el fűtésük és világításuk korszerűsítésére, illetve napelem vagy hőszivattyú telepítésére.

A kormány 12 milliárd forintos energiahatékonysági támogatást nyújt a magyar kis- és középvállalkozásoknak – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter közösségi oldalán pénteken. A tárcavezető bejegyzése szerint a cégek legalább 75, de akár 500 millió forintot nyerhetnek el a fűtésük és világításuk korszerűsítésére, illetve napelem vagy hőszivattyú telepítésére.

Célunk az, hogy a fejlesztésekkel csökkentsük a vállalkozások rezsiköltségét, erősítsük a versenyképességüket

– fogalmazott a kormánypárti szakpolitikus. A pályázat hétfőtől elérhető a www.palyazat.gov.hu oldalon.

Forrás: Index.hu

Jóval alacsonyabb az átlagbér annál, mint amit mondanak

A hivatalosan közöltnél 20 százalékkal alacsonyabb átlagkereseti adatokat mutatott ki egy friss elemzés. Egyszerű az oka: az összes dolgozó fizetését figyelembe vették.
Jelentősen árnyalja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által az átlagkeresetekről festett, hónapról hónapra javuló képet a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése. Eszerint 2019-ben bruttó 295 ezer, nettó 200 ezer forint volt az átlagos havi kereset. A KSH viszont ugyanerre az időszakra jóval magasabb, bruttó 367 800, nettó 252 100 forintos havi átlagfizetést mutatott ki (mindkét nettó összeg figyelembe veszi az adókedvezményeket). Pedig mind a KSH, mind a GKI a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adataiból számolt. A KSH azonban csupán egy szűkebb, jellemzően jobban kereső dolgozói réteget vizsgál, míg a GKI az összes munkaviszonyból származó jövedelmet górcső alá vette, így jött ki a 20 százalékos különbség. Bár a KSH 2019 januárja óta a NAV adatokból számítja az átlagbért, ebben pedig – a korábbi munkaügyi adatgyűjtéssel ellentétben – az összes munkavállalóról szerepel kimutatás, az adóbevallások hiányosságaira hivatkozva továbbra sem veszi figyelembe a kis cégek dolgozóit és a részmunkaidősöket. Csak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és nonprofit szervezeteknél dolgozók bérét számítja be az átlagba, és közülük is csupán a teljes munkaidőben, azaz napi 8 órában dolgozókét. Ezen munkavállalók száma 2019-ben mintegy 3,2 millió volt. A GKI viszont az 5 fősnél kisebb cégeket, a részmunkaidősöket, az alkalmi munkásokat is figyelembe vette. Így jött ki a 4,3 millió munkavállaló kereseti adatai alapján a 73 ezer forinttal alacsonyabb bruttó, és az 52 ezer forinttal kisebb nettó havi összeg. Ugyanazokból a NAV adatokból számoltunk, mint amit a KSH is megkap, de figyelembe vettük a kisebb cégeket is, ahol jellemzően alacsonyabbak a keresetek és sokakat foglalkoztatnak minimálbéren – magyarázta az eltérés okát érdeklődésünkre Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Mint mondta: bekerültek az elemzésbe a tanulmányaik mellett munkát vállaló diákok, illetve az idénymunkások, valamint azok is, akik egy-egy hónapban csak néhány órát dolgoztak. Ezek az emberek a KSH kereseti statisztikáiban nem szerepelnek, így nem rontják az átlagot, holott, amikor a foglalkoztatottak számát közlik, őket is számításba veszik. A teljes foglalkoztatotti kör átlagkeresete így a GKI szerint mintegy 20 százalékkal alacsonyabb volt 2019-ben, mint amit a KSH kimutatott. Hasonló nagyságrendű eltéréssel számolva 2020-ban a KSH szerint már a 400 ezer forintot súroló bruttó átlagkereseti adat a teljes foglalkoztatotti körre vetítve 320 ezer forintot jelenthet – mondta kérdésünkre Molnár László. Megjegyezte: a koronavírusjárvány miatt ugyanakkor a helyzet jóval összetettebb, hiszen tavaly rengeteg embert elbocsátottak vagy részmunkaidőre soroltak át. Jellemzően a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, alacsonyabb keresetű munkavállalókat küldték el a cégek. Ez az átlagbér-adatokat felfelé húzza, hiszen az alacsonyabb keresetek estek ki a statisztikából. Részmunkaidőre is jellemzően ugyanezt a réteget küldték ugyanakkor, ez a napi 8 órában dolgozók átlagkereseti adatát emeli, a teljes munkavállalói körre vetítve viszont csökkenti az átlagbért. A prémiumok, például az egészségügyben fizetett egyszeri 500 ezer forint viszont szintén megemeli az átlagadatot – magyarázza Molnár László. Szerinte ezeket a hatásokat ki lehetne számítani, hiszen a KSH-nál rendelkezésre állnak az adatok. Az összes foglalkoztatott bérviszonyainak bemutatása azonban kellemetlenebb képet festene, hiszen az átlagkereset nem érné el az 1000 eurót sem, ami például a német minimálbérnél is kevesebb – fogalmazott Molnár László. Arra is rámutatott: az utóbbi évek gyors kereset-növekedési üteme még az így kimutatott átlagbér adatokkal is csupán a középmezőnyre elég Európában. Míg 2010-2019 között Magyarországon 32 százalékkal nőttek a bérek, addig Ausztriában és Németországban 24, Belgiumban és Hollandiában pedig 28 százalékkal. Szlovákiában ugyanakkor ez idő alatt már 34, Lengyelországban 49, Litvániában 81, Romániában 93, Észtországban 94, Lettországban 95 százalékos volt az átlagkereset emelkedése. Az Eurostat statisztikája euróban kifejezve állítja sorba az országokat, így a helyezésben szerepet játszik a rossz forint euró árfolyam is – jegyezte meg Molnár László. A behozott áruért eközben többet fizetünk, így egyre inkább csökken a magyar bérek vásárlóereje is.   
Forrás: Népszava

ITM: sávos jótállást vezetnek be jövőre

A jövő évtől jelentősen megváltoznak a kötelező jótállás szabályai Magyarországon: az egyik legfontosabb újdonság a sávos jótállás bevezetése – tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombaton az MTI-t. A jelenlegi egy év helyett a 2021. január elsejétől megvásárolt termékekre az árhoz igazodóan akár 2-3 év is lehet a jótállás időtartama – közölték.

Továbbra is egy év marad a jótállás a 10 ezer és 100 ezer forint közötti árú termékekre. A 100 ezer forintnál drágább árucikkre azonban már két, a 250 ezer forint fölöttiekre pedig három évig lehet érvényesíteni majd a jótállási igényt.

A változtatás fenntarthatósági célokat is szolgál, hiszen arra ösztönzi a gyártókat, hogy tartósabb termékeket állítsanak elő, így csökkenhet az elektronikai és egyéb hulladékok mennyisége – írták.

A jövő év elejétől bővül a kötelező jótállás alá tartozó termékek köre egyebek mellett a napelemmel, a drónnal vagy az elektromos rollerrel. A gyártóknak jótállást kell vállalniuk például a 10 ezer forintnál drágább nyílászáróra, redőnyre, garázskapura, csaptelepre, kádra, zuhanykabinra is.

Egyes termékeket a használat előtt szakembernek kell üzembe helyeznie – ilyenek például a gáztűzhelyek -, ami akár hosszú idővel a beszerzésük után történik csak meg. Ha a beüzemelés a vásárlást után több mint hat hónappal történik meg, a jótállás kezdő időpontja a termék megvásárlásának napja lesz. Ha hat hónapon belül, akkor továbbra is a beüzemelés napján kezdődik a jótállási idő, amely értékhatártól függően akár három év is lehet – hívták fel a figyelmet.

A közlemény szerint az ITM a fogyasztói igényekhez, a technikai fejlődéshez és a fenntarthatósági szempontokhoz igazította a hazai jótállási szabályokat. A tárca a következő hetekben újabb közleményekben ismerteti az átfogó változtatásokat – jelezték.

A fogyasztóvédelmi hatóság 2021-ben egész évben ellenőrzi majd az új előírások betartását a hagyományos és az online kereskedelemben is – írták

Forrás: Alfahír

Mi is az a behívás? – 2020/20. szám

Mi is az a behívás?
A behívás alapján történő munkavégzés egy kevésbé ismert, atipikus munkaviszony, amely azonban remek lehetőségeket is hordozhat. Behívással történő foglalkoztatás során ugyanis a munkavállaló nem állandó jelleggel végzi feladatait, hanem azok esedékességéhez igazodva. Ezáltal a munkáltató nem tartozik általános foglalkoztatási kötelezettséggel, a munkavállaló pedig csak behívás esetén köteles munkát végezni, így munkavégzésre és ezzel együtt bérfizetésre csak akkor kerül sor, amikor ellátandó feladat is van.

Intézkedések a munkavállaló kötelezettségszegése esetén
Munkaviszony fennállása alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles alapvető kötelezettségeinek eleget tenni, előfordulhat azonban, hogy a dolgozó megszegi ezeket. Ebben a cikkben a munkáltató lehetséges intézkedéseit tekintjük át a legenyhébb formától az azonnali hatályú felmondásig.

Mentesülés a munkáltatói kárfelelősség alól
A munkáltató minden, a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggésben ért kár tekintetében teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Ez alól kimentési lehetőség csak szűk körben valósulhat meg, amelyhez több feltételnek is teljesülnie kell.

Hétvégén is lejárhat…? – a próbaidő számításának buktatói
A próbaidőre nem a határidő, hanem az időtartam Mt. szerinti számításának szabályait kell alkalmazni.

Eltérő a napi és a heti pihenőidő rendeltetése
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúriának az ügyeleti díj megfizetése tárgyában született Mfv.II.10.279/2018/3. számú ítéletét.

Hány munkahelyet tudott megmenteni a kormány? Elárulták

Több mint 60 ezer vállalkozás élt a munkahelyvédelmi támogatások lehetőségével az elmúlt hónapokban.

Írásbeli kérdéssel fordult Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez azzal, hogy

“El fognak-e indulni valaha a megígért, állami cégek bevonásával létrehozandó munkahelyteremtő programok?”

A címzett helyett a kérdésre Schanda Tamás Jánostól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárától érkezett válasz.

Hasonlóan Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd parlamenti képviselőjéhez intézett válasznál is, az ITM-államitkár mostani soraiból sem érkezett egyértelmű visszajelzés a DK-s képviselő által feltett kérdésére, mindösszesen annyi, hogy az állami vállalatoknál jelenleg is vannak betöltetlen álláshelyek, ezekre a társaságok várják a jelentkezőket.

Schanda válasza elején rögtön megismételte Orbán Viktor miniszterelnök által többször hangoztatott ígéretet, miszerint a kormány kiemelt feladata, hogy amennyi munkahelyet a vírus elpusztít, legalább annyi új munkahely jöjjön létre.

Az államtitkár ezúttal is inkább csak a kormány eddigi, munkahelyek megőrzését és teremtését támogató kormányzati intézkedések eredményeit sorolta fel. Viszont így kiderült több fontos szám is arról, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett pályázatokra hány vállalkozás, hány munkavállalójára nyújtottak be támogatást.

Ami a számokat illeti:

  • munkahelyvédelmi bértámogatásra összesen 17 902 cég nyújtott be kérelmet 206 783 munkavállalóra.
  • A kutatás-fejlesztésben dolgozók számára 1276 vállalat nyújtott be támogatási kérelmet 22 557 munkavállalója számára.
  • A munkahelyteremtő bértámogatási program keretében 36 735 cég adott be kérelmet, összesen 48 873 munkahely létrehozása érdekében.
  • A versenyképesség-növelő támogatás keretében 806 támogatási kérelem érkezett be. Az intézkedés 143 620 munkahely megtartásához járult hozzá.
  • A kkv-k modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztésre 5427 támogatási kérelem érkezett be, amely 130 850 munkahely megvédését teszi lehetővé.

A válaszból tehát nem derült ki, mire készül a kormány az ősszel, de a felsorolt támogatásokban résztvevőket összeadva összesen 61 846 kérelem érkezett, 552 683 dolgozó munkahelyének megtartásához. Ez a legutolsó, KSH által publikált júliusi adatokhoz viszonítva, amikor is a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 460 ezer volt, azt jelenti, hogy a munkavállalók 13 százaléka részesült valamilyen állami támogatásban.

Mint ismert, a vállalatok az állami bértámogatásra augusztus 31-ig nyújthatták be a kérelmet, miközben forrás még bőven volt, és az érdekképviseletek is a program hosszabbítása mellett érveltek. Ugyanakkor ahogy írtunk már róla, minden jel arra utal, hogy készülhetnek a cégek, újabb támogató intézkedések jöhetnek a koronavírus-járvány miatt. Ez a fent említett korábbi írásbeli kérdésre adatott válaszból derült ki, amikor is Schanda Tamás azt közölte, a vírussal szembeni első nyert csata után

“a második csata a munkahelyek megvédése és teremtése lesz. Hogy a kormány a második csatát ezen a fronton vívná meg a vírussal szemben, az kézenfekvő.”

Forrás: Piac&Profit