Minimálbérben is a sereghajtók között kullogunk az EU-ban
2026. február 9.
Az EU-n belül van olyan ország, ahol több mint négyszer magasabb minimálbérrel számolhatnak a dolgozók, mint más tagországokban. De a grafikonok azt mutatják, hogy nem ott a legnagyobb kihívás a megélhetés, ahol elsőre gondolnánk.
Brüsszel újra feltalálná a belső piacot – most minden jel szerint működni is fog
Az Európai Unió több mint huszonöt éve próbálja egyszerűbbé és egységesebbé tenni a vállalatok működését, eddig kevés látványos eredménnyel. Hiába mutatta be több mint egy éve Mario Draghi a versenyképességi reformcsomagját, a cégek és befektetők többsége ma sem érzi úgy, hogy Európában könnyebb lenne növekedni. Most azonban fordulóponthoz érhet a történet: az Európai Parlament jogi szakbizottsága egy olyan javaslatcsomagot tett le az Európai Bizottság asztalára, amely nem elvi ígéretekkel, hanem konkrét megoldásokkal próbálja kezelni a belső piac töredezettségét. A 28. rezsim tétje az, hogy az EU végre képes lesz-e valódi, a mindennapi üzleti működésben is érzékelhető versenyelőnyt teremteni a vállalatoknak.
Ha az EU versenyképességéről szóló vitákat valaki az elmúlt negyed században követni próbálta, nagyjából ugyanabba a jelenetbe botlott bele újra és újra: Brüsszelben mindenki tudja, hogy a belső piac a papíron egységes, a gyakorlatban viszont a vállalatoknak sokszor még mindig 27 külön világhoz kell alkalmazkodniuk. Ezt a „töredezettséget” a politikusok és szakértők…
Forrás: Portfolio
Véget vetne egy tipikus céges trükknek a NAV, sok vállalkozás kerülhet a célkeresztjébe
Országos szintű, célzott ellenőrzési programot indít az adóhatóság a kis- és középvállalkozások házipénztárainak vizsgálatára.
A NAV célzott, algoritmusalapú vizsgálati programot indít a kis- és középvállalkozások házipénztárainak ellenőrzésére. Az ellenőrzést azért indítja az adóhivatal, mert az elmúlt évtizedekben sok cég „parkolópályaként” használta ezt a tételt a ki nem fizetett bérek, magánköltések vagy az osztalékadó elkerülésére.
A digitalizált adatszolgáltatások korában ugyanakkor a NAV számára már nem egy elszigetelt adat a pénztárzáró egyenleg. Összevethető az árbevétellel, a banki forgalommal, az osztalékfizetéssel, a tagi kölcsönökkel. Ha ezek a számok nem állnak össze gazdaságilag, a házipénztár azonnal kockázati jelzéssé válik.
„Sokan abban bíznak, hogy egyfajta orosz rulett az ellenőrzés: vagy rájuk kerül a sor, vagy nem. Ám a NAV ma már célzottan azokat a halmazokat keresi, ahol a legnagyobb az adóalap-növelési lehetőség. Egyetlen 50-100 milliós hiánnyal küzdő cég ellenőrzése több bevételt hoz az államnak, mint száz kisbolt vizsgálata” – figyelmeztet Bereczky Zoltán házipénztár-kezelésre specializálódott szakértő. – „Az adóhatóságnál ma már modern algoritmusok vetik össze a banki készpénzfelvételeket, a bejövő készpénzes számlákat és az éves mérlegadatokat. Ha a számok matematikai metszete hiányt mutat, az ellenőrzés szinte garantált” – mondja a szakértő.
Az ellenőrzést az is indokolja, hogy sok vállalkozás magánköltésekre vagy béren kívüli juttatásokra használja a házipénztárat, amely így sokszor csak papíron létezik. Ennek megfelelően a vállalkozók és könyvelők jelentős része próbálja a házipénztárban felhalmozott hiányt papíron „kikölcsönözni” a tulajdonosnak.
„A jogszabályok értelmében a munkáltatói és tulajdonosi kölcsönöket utalással kell teljesíteni. Ha ez készpénzben történik, a hatóság azonnal elutasítja a jogszerűségét. Egy szabálytalan kölcsönkifizetést a NAV meg nem történtnek minősít, az összeget visszaterheli a házipénztárra, és azonnal megállapítja a hiányt” – magyarázza a hazipenztar-doktor.hu szakértője.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy amint felmerül a sikkasztás, a hűtlen kezelés vagy a költségvetési csalás gyanúja (ami egy üres házipénztár esetén azonnali kockázat), az ügyvezető korlátolt felelőssége megszűnik. Ilyenkor a vezető a teljes magánvagyonával, házával, autóival felel a tartozásért. A készpénzhiány esetén kiszabható büntetés a hiányzó összeg 50 és 200 százaléka között mozoghat.
Forrás: Hvg
Védett kor 2026-ban: kirúgható-e az, aki már közel a nyugdíjhoz?
2026. január 19.
Sokan aggódnak, hogy a nyugdíj előtt álló munkavállalókat 2026-ban még védi-e a törvény. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő idei első hírlevelében részletesen bemutatja, mit jelent ma a védett kor, mikor mondhat fel a munkáltató, és milyen esetekben jár többlet-végkielégítés az öregségi nyugdíj előtt állóknak.
A védett kor jogintézménye a Munka Törvénykönyvében továbbra is védi azt a munkavállalót, akinek a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb mint 5 év van hátra.
A védelmi időszak csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, amely alatt a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkaviszony megszüntetésének megalapozottságát és indokait a munkáltatónak kell bizonyítania.
Megszüntethető továbbá a munkaviszony a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is. Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. A képesség magában foglalja az eredményes tevékenység személyes feltételeit, azaz a munkavállalónak mindazon feltételekkel rendelkeznie kell, amelyek szükségesek munkaköri feladatainak teljesítéséhez.
A Munka Törvénykönyve szabályozza a többlet-végkielégítés mértékét is abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül. A többlet végkielégítés mértéke a munkáltatónál eltöltött időtartamhoz igazodik.
A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén egyhavi,
b) legalább öt év esetén kéthavi,
c) legalább tíz év esetén háromhavi,
d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,
e) legalább húsz év esetén öthavi,
f) legalább huszonöt év esetén hathavi
távolléti díj összege.
A végkielégítés
a) a)–b) pontban meghatározott mértéke egyhavi,
b) c)–d) pontban meghatározott mértéke kéthavi,
c) e)–f) pontban meghatározott mértéke háromhavi
távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony munkáltatói felmondással a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.
Nem jár azonban végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Forrás: hrportal
Így vetheti be csúcsfegyvereit a NAV a kkv-k idei ellenőrzésekor
A kis- és középvállalkozások mérlegében kimutatott készpénzállományok kerülhetnek az adóhatósági ellenőrzések fókuszába 2026-tól – írja piaci és szakmai forrásokra hivatkozva az MTI.
A háttérben a költségvetési egyensúly megőrzését célzó kormányzati intézkedések állnak, amelyek – a szakértők szerint – nem az adókulcsok emelésével, hanem az adóalap szélesítésével és a meglévő szabályok szigorúbb érvényesítésével járhatnak.
A várakozások szerint 2026-ban országos, tematikus ellenőrzési program indulhat, amely elsősorban a kkv-k házipénztáraiban nyilvántartott készpénz valós meglétét, a tagi kölcsönök és vezetői felvétek gazdasági realitását vizsgálja. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kockázatelemzés alapján választhatja ki az érintett vállalkozásokat.
A nyilvános beszámolók alapján több ágazatban is jellemző, hogy a 10–400 millió forint éves árbevételű cégek készpénzállománya tartósan az árbevétel 8–15 százalékát teszi ki, miközben működési szempontból a szakértők szerint ennél jóval alacsonyabb arány lenne indokolt. Egyes esetekben a készpénz a házipénztárban, máskor tagi kölcsönök vagy átmeneti vezetői felvétek mögött jelenik meg.
Az ellenőrzések során a hatóság várhatóan nem elsősorban könyvelési technikákat, hanem a tényleges gazdasági eseményeket vizsgálja majd, különös tekintettel arra, hogy a mérlegben kimutatott készpénz fizikailag hol található, és ténylegesen rendelkezésre áll-e.
Szakértők szerint a vállalkozások számára célszerű lehet még az ellenőrzések megkezdése előtt áttekinteni a házipénztári nyilvántartásokat, a tagi kölcsönök rendezését, valamint a belső szabályzatokat és dokumentációt. A felkészülés hiánya adókockázatot és jogvitákat is eredményezhet.
A piaci várakozások alapján a készpénzállományok vizsgálata olyan terület lehet, ahol az adóalap-növelési lehetőség jelentős, az ellenőrzések pedig gyors és célzott formában valósulhatnak meg. (Forrás: Elemental Brothers Ltd. Kft.)
Forrás: haszon.hu
Itt a friss rendelet a SZÉP-kártya felhasználásáról
2024. december 16.
Január 1-től a SZÉP-kártyán lévő összeg 50 százaléka lakásfelújításra is felhasználható lesz. A Magyar Közlönyben most Orbán Viktor aláírásával megjelent, hogy pontosan mely termékeket érinti a rendeletmódosítás.
Mint ismert, jelentősen átalakul 2025-ben a béren kívüli juttatások rendszere. A Széchenyi-pihenőkártya (SZÉP-kártya) új, aktív életmóddal kapcsolatos tevékenységekre elkölthető zsebet kap, és a juttatás maximálisan adható keretösszegét is megnövelik. A kormány döntése alapján a kártyán lévő összeg 50 százaléka lakásfelújításra is felhasználható lesz.
A Magyar Közlönyben szerda este jelent meg, hogy az alábbi termékekre lehet felhasználni a SZÉP-kártyát:
- vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem (kivéve a szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét),
- bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartásicikk-kiskereskedelem,
- iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem (kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek),
- szőnyeg, fal-, padlóburkoló-kiskereskedelem.
„Annak érdekében, hogy különösen a kisebb vidéki lehetséges elfogadói helyek bekapcsolódjanak a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadásába, a szolgáltatást nyújtó kérésére a pénzforgalmi szolgáltató három munkanapon belül biztosítja a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadására irányuló szerződés megkötését” – áll a dokumentumban.
Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.
További változások
Mint arról korábban beszámoltunk, az aktív életmód elősegítését szem előtt tartva változik a munkáltatók által adható SZÉP-kártya-program. Az éves felajánlható összeg 450 ezer forintról 570 ezerre nő. A kártyán új, kifejezetten aktív életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra felhasználható zseb is nyílik, amelyre havi legfeljebb 10 ezer, évi 120 ezer forintot adhat a munkáltató.
A juttatás felhasználható lesz szabadidős vagy sporteszközök kölcsönzésére, sport- vagy szabadidős képzésekre, de akár sportegyesületi tevékenység finanszírozására is. A minimálbér erejéig már több éve lehet adómentesen sportrendezvényre vagy kulturális szolgáltatásra belépőt, bérletet biztosítani, ami 2025-ben az állatkerti belépővel egészül ki.
További változás lesz 2025-ben, hogy a 35 évnél fiatalabb dolgozók akár évi 1,8 millió forint lakhatási támogatást is kaphatnak béren kívüli juttatásként.
A SZÉP-kártya kibocsátásával és felhasználásával kapcsolatban is új szabályok lépnek életbe: egy friss rendelet szerint a kártya kizárólag a rajta jóváírt összegek terhére lesz használható, és elektronikus terminálokon keresztül is működnie kell.
Forrás: Index
48 milliárd forint vissza nem térítendő eszközbeszerzési támogatásra pályázhatnak a kkv-k
Negyvennyolcmilliárd forint vissza nem térítendő, eszközbeszerzési és technológiafejlesztési támogatásra pályázhatnak a mikro, kis- és középvállalatok a Demján Sándor “1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében – jelentette be Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára Budapesten.
A 8+1 pontból álló Demján Sándor Programon belül meghirdetett, vissza nem terítendő támogatást biztosító beruházásélénkítő programmal a kormány célja, hogy ezek a beruházások jól hasznosuljanak és támogassák a gazdaság növekedését – fogalmazott az MTI közlemény.
A Demján Sándor Program eddig bejelentett alprogramjai közül kiemelte, hogy november 1-től 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamata. A szerdán 100 milliárd forintos keretösszeggel elindított a Demján Sándor Tőkeprogramra már 50 cég adta le előregisztrációját.
Az “1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programban 5-200 millió forint összegre pályázhatnak a cégek, amit objektív kritériumok alapján fognak elbírálni. A program várhatón nagy érdeklődésre tart majd számot – tette hozzá. A cégek számára az előregisztrációval lehetőséget biztosítanak, hogy adataikat még a pályázat januári indulása előtt feltöltsék a dsprogram.hu gyűjtőoldalon keresztül elérhető felületekre.
A programot lebonyolító Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) ügyvezetője elmondta, az eszközbeszerzési program célja, hogy a hazai tulajdonú mikrocégek és kkv-k beruházási aktivitása növekedjen és termelési kapacitása magasabb hozzáadott értékű termékekkel bővüljön.
A program mintegy 50 milliárd forintos keretösszeggel rendelkezik, és a mezőgazdaságon és élelmiszeripar területein kívül, az ország egész területén működő cégeket célozza. Támogatásra a legalább két főt foglalkoztató, kettős könyvvitelt vezető, és legalább két teljes lezárt üzleti évvel rendelkező mikro és kkv-k jelentkezhetnek.
50 százalékos támogatási intenzitás mellett a maximálisan elérhető 200 millió forintos pályázati támogatással akár 400 millió forintos projektek megvalósulására nyílik lehetőség. A támogatás fókuszában az eszközbeszerzés, valamint a vállalkozások működéséhez kapcsolódó digitalizációs és megújuló energiával összefüggő fejlesztések állnak – mondta.
Maximum 50 százalék erejéig lehet a forrásokat infokommunikációs fejlesztésre, illetve megújuló energiaforrást hasznosító technológiák telepítésére fordítani, így hőszivattyúk, energiatárolók telepítésére, viszont napelemes rendszerekre a támogatás nem használható fel. A pályázati támogatás elszámolható immateriális javak beszerzésére – licenc, know-how, iparjogvédelem, valamint tanácsadás igénybevételére is, maximálisan 5-5 százalékos súllyal.
A pályázatok benyújtása szakaszosan történik, az előregisztráció már december 6-án megnyílik és 2025. január 13-tól lehet majd hivatalosan benyújtani a pályázatokat, legkésőbb január 31-ig, vagy a keretösszeg kimerüléséig.
Ismertette: a pályázati keretösszeg 200 százalékáig fogadják be a pályázatokat, ami azt szolgálja, hogy a legjobb pályázatok kerüljenek kiválasztásra, és ne a benyújtás gyorsasága számítson. Az értékelés transzparens pontrendszer alapján történik. Ebben többek között a projekt műszaki tartalma mellett a pályázó cég gazdasági, pénzügyi mutatóit értékelik.
A projektek megvalósítására a szerződéskötést követően 12 hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben 6 hónappal meghosszabbítható. A projekt megvalósítási időszak végén helyszíni ellenőrzésekre kerül sor. A fenntartási időszak három év, ennek végén a cégeknek egy záróbeszámolót kell benyújtani.
Az NGM és az NGFÜ is arra számít, hogy mintegy 400-500 cég részesülhet majd támogatásban.(MTI)
Forrás: AzÜzlet
Az enyveskezű munkavállalók megleckéztetésének jogszerű eszközei – 2024/23.
2024. november 21.
Az Európai Unió és a munkajog – jogalkotás és joggyakorlat
A Wolters Kluwer Hungary 21. alkalommal rendezte meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. októberében. Uniós csatlakozásunk 20. évében a szakmai program fókuszában az uniós jog magyar jogalkotásra és joggyakorlatra gyakorolt hatása állt.
“A munkajog új kihívásai” – A XXI. Magyar Munkajogi Konferencia második napjának legfontosabb üzenetei
Idén 21. alkalommal került megrendezésre a Wolters Kluwer Hungary Kft. szervezésében a hazai szakmai élet legkiemelkedőbb munkajogi rendezvénye Visegrádon.
Lejárhat a bértitok kora?
A 2023. június 6-án hatályba lépett Pay Transparency EU-s direktíva kapcsán a bérek átláthatóságának a kérdése egyre nagyobb szerepet kap a vállalatoknál. A PwC által 2024 szeptemberében végzett online kérdőíves kutatás szerint igencsak eltérően viszonyulnak a témához a különböző generációk. A munkaerőpiacra egyre nagyobb arányban belépő Z-k nyitottak a változásra és üdvözlik a bérek teljes átláthatóságát. Ezzel szemben az idősebb generációk, ahogy haladunk felfelé a korban, egyre nagyobb ellenállást mutatnak a teljesen átlátható bérek gyakorlatával szemben.
GKI Hírlevél
2024. november 19.
Új gazdasági „akcióterv”: reális-e a háztartási hitelállomány további növelése?
A hazai lakhatási válság sajnálatos velejárója, hogy a többség nem képes önerőből lakást vásárolni, hanem hitelre kényszerülnek ebből a célból…
Magasak a lakosság ár várakozásai: alig változnak az inflációs illúziók
2022-23-ban az árak növekedése állt a közbeszéd középpontjában, ám ez mára veszített súlyából. A Kormány szerint gyakorlatilag legyőzetett az infláció. De valóban így van ez?…
Út a „gazdasági semlegességhez”: lakhatási válság
A hazai lakásépítés és lakástámogatás nagy hangsúlyt kapott az elmúlt évtizedben. Ezek a támogatások azonban egyre inkább megemelték a lakásárakat, és így kevesek számára tették megfizethetővé a saját ingatlant….
A vállalatok egyik nagy problémáját akarja megoldani az MKIK
2024. november 15.
Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara programot indít a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, az érdekképviseletek bevonásával
A hazai vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése a magyar gazdaság jövőbeli eredményességének egyik kulcskérdése. Az adminisztratív kötelezettségek csökkentésével a vállalkozások értékes időt és energiát spórolnak meg, a GDP szintjére is kiható eredmények várhatók – írja közleményében az MKIK.
A szervezet szerint az adminisztratív elvárások tudatos, tervszerű csökkentése komplex megközelítést igényel. A folyamat akkor lehet eredményes a különböző ágazatokban tevékenykedő vállalkozások számára, ha azt a gyakorlatban is sikeresen lehet majd végrehajtani.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara frissen megválasztott elnöke elmondta, hogy programjának végrehajtásába a területi kamarákon kívül bevonja a vállalkozói érdekképviseleteket is.
Az MKIK első körben arra kéri a területi kamarákat és a vállalkozói érdekképviseleteket, hogy juttassák el az MKIK részére a tárgyban eddig készült véleményeiket, felméréseiket és megoldási javaslataikat. Ennek érdekében az MKIK felveszi a kapcsolatot a szakmai érdekképviseletekkel és őket is ugyanerre kéri. Az MKIK a témában saját tudományos kutatást is végez, majd ezt követően szakértői szinten elemzi és összegzi a rendelkezésre álló anyagokat – írják.
Második körben az MKIK szakértői a konkrét javaslatokat egyeztetik a területi kamarákkal és a vállalkozói érdekképviseletekkel
annak érdekében, hogy ki lehessen alakítani szakáganként, illetve a teljes vállalkozói közösséget érintő végleges javaslatcsomagokat. Ezt követően lehet ezeket jogszabályi formába önteni a kormányzati szervekkel együttműködve – írják.
Forrás: Portfolio
