Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

A Kamara segít! Több száz vállalkozás kapott infót a vármegyei gazdasági önkormányzattól

2023. augusztus 10.

Számos kérdéssel fordultak a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamarához (CSKIK) a vállalkozások 2022-ben. A vármegyei gazdasági önkormányzat csak írásban 558 esetben adott tájékoztatást és tanácsot tavaly, a kérdések között a forró témának számító kataváltozás mellett más jogszabályváltozások, forrásszerzéssel, pályázati lehetőségekkel kapcsolatos kérdések kerültek középpontba. Jelenleg pedig a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása számít slágernek.

Már nem trükközhetnek a próbaidővel a munkáltatók

2023. február 28.

Számos ponton változott a Munka Törvénykönyve januártól – a dolgozókat érintő főbb változásokat vettük végig a Pozderka és Társai Ügyvédi iroda munkajogi szakjogászával, dr. Nagy Bence Gyula ügyvéddel.

Munkahely

Fontos változás például, hogy eltérő megállapodás hiányában a „munkakörben szokásos munkavégzési helyet” kell munkahelynek tekinteni, míg korábban a „szokásos munkavégzési hely” szófordulat szerepelt a Munka Törvénykönyvében. Voltak, akik ezt úgy értelmezték, hogy ezzel megkönnyítették a munkáltatóknak a dolgozók áthelyezését egyik munkahelyről a másikra. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kritikája  szerint az új munkahelyfogalom tágabb értelmezésre ad lehetőséget, ezért megnyílhat annak a lehetősége, hogy bizonytalanná váljon egyes munkaöröknél a munkavégzés helye.

A munkajogi szakjogász szerint azonban a szövegből nem vezethető le ez a tágabb értelmezés. Úgy véli, az új fogalom határait a bírói gyakorlatnak kell majd kijelölnie. A bíróságnak pedig figyelembe kell vennie a jogalkotó indokolását is, amely szerint a módosítás egyszerűsíti és pontosítja a szokásos munkavégzés helyének meghatározását, összekapcsolva azt a munkavállaló által ellátott munkakörrel. Illetve, hogy a munkahely a munkaszerződés természetes, nem kötelező eleme, valamint hogy a magyar munkajog nem ismer olyan tényállást, ahol a munkavállalónak nincs szokásos munkavégzési helye.

Az indokolás alapján pusztán jogfogalmi pontosítás történt, koncepciós változás nem, ezért a szakjogász szerintnem várható, hogy a munkavállalók tömegesen tágabban értelmeznék a munkahely fogalmát január 1-jétől.Ez uniós jogrendbe is ütközne – tette hozzá.

Egészségügyi alkalmatlanság

Nagy port vert fel, hogy, aki ezután nem kapja meg a munkaköre elvégzéséhez a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági papírt, azt nem kell áthelyezni, illetve annak nem kell felmondani sem, rendelkezési állományba kerül, de feladat és bér nélkül. Vagyis kvázi így ösztönöznék a munkakör ellátására egészségügyi okból már nem alkalmas dolgozókat, hogy maguktól hagyják el a munkahelyet. A szakjogász szerint ez az értelmezés nem teljesen korrekt.

A jogszabályban most az szerepel, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, vagy addig, amíg munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. Ezzel annyi történt, hogy a törvényszövegbe a keresőképtelenség mellé belekerült az egészségügyi alkalmatlanság is – kommentált Nagy Bence Gyula, aki szerint ez nem érdemi változás. Azért nem, mert a bírói gyakorlat szerint nem létezik olyan, hogy egy munkavállaló egészégi okból alkalmatlan a munkára, de keresőképes. Vagyisa keresőképtelenség és az egészségügyi alkalmatlanság nem merülhet fel külön-külön.Aki keresőképtelen, az eddig is mentesült a munkavégzés alól. Ergo a törvénymódosítás értelmezésében pusztán szentesíti azt a bírói gyakorlatot, hogy a munkavállalót nem terheli munkavégzési kötelezettség sem akkor, ha a háziorvos írja őt ki keresőképtelennek, sem akkor, ha az üzemorvos állapítja meg az alkalmatlanságot. Fontos, hogyha a munkavállaló nem átmenetileg, hanem kvázi végérvényesen alkalmatlan a munkavégzésre, akkor őt nem is lehet foglalkoztatni az adott munkakörben. Azaz a szerződéses jogviszonyban olyan változás jön létre, hogy a munkavállalótól nem várható el munkavégzési kötelezettségének teljesítése. A szakjogász úgy véli, a háttérben talán az lehet, hogy a háziorvosok egy része – szabálytalanul – a táppénz (maximum egy év) lejárta után megszüntette a keresőképtelen állapotot annak ellenére, hogy a dolgozó állapota nem javult.

Felmondás és egészségügyi alkalmatlanság

Abban nincs változás, hogyha a dolgozó egészségügyileg alkalmatlan a munkakör ellátására, és a munkáltató fel akar neki mondani, ezt csak akkor teheti meg, ha nincs olyan munkakör, amit a korábbi helyett felajánlhatna a dolgozónak, vagy ha a felajánlott munkakört a munkavállaló alapos okkal visszautasítja. Ilyen felmondáskor a munkavállalónak jár végkielégítés. Tehát eddig sem volt köteles a munkáltató egészségügyi alkalmatlanság esetén másik munkakört felajánlani (ami szerződésmódosítást jelent), ha egyébként nem akart felmondást közölni. Vagyis a dolgozó egészségügyi alkalmatlansága továbbra is a szerződés ellehetetlenülését jelenti, mivel egyik fél sem tudja azt teljesíteni – a munkavállaló nem képes a szerződés szerinti munkakört ellátni, a munkáltató pedig nem köteles a munkavállalót másik munkakörben foglalkoztatni. A szakértő olvasatábana módosítás pusztán a felszínre hozta a problémát, hogy nincs tisztázva, mi legyen azokkal a munkavállalókkal, akik egészségügyileg alkalmatlanná váltak a munkájukra.

HIRDETÉS

 

Az egyik válasz a munkáltatói felmondás lehet – ami előtt másik munkakört kell felajánlani. De eddig sem volt kötelező, hogy a munkáltató felmondást közöljön a munkaképtelen munkavállalókkal. A probléma másik megoldása a táppénz, viszont annak lejártát követően nincs jogalkotói válasz. A szakjogász szerint kérdéses, hogy egy ilyen ellehetetlenülés rendezését lehet-e teljes mértékben a munkáltatóra terhelni, vagy erre inkább szociális, társadalombiztosítási választ kell-e adni.

Rokkantság és felmondás

Változás továbbá, hogy a rokkantsági ellátásban részesülők már nem minősülnek nyugdíjasnak munkajogi szempontból, így náluk is indokolni kell a felmondást, és végkielégítés is jár nekik. Ez jelentős védelem az érintetteknek, amivel méltatlan helyzetet orvosolt a jogalkotó. Ugyanis a rokkantsági ellátást alapvetően a nem vagy csak kis mértékben rehabilitálható személyek kapják, akik nyilvánvalóan egészségügyileg alkalmatlanok a korábbi munkakörük betöltésére. Ha eddig igényelték a rokkantsági ellátást, akkor a munkáltató indokolás nélkül mondhatott fel nekik (mivel rokkantként nyugdíjasnak számítottak munkajogi szempontból), amivel könnyebben leplezhette azt, hogy valójában az egészségügyi ok miatt akar megválni tőlük, megspórolva azt, hogy másik munkakört felajánljon.

Mindez (mármint a felmondás indoklása, illetve a végkielégítés) vonatkozik azokra is, akik már egy ideje rokkant járadékot kaptak, és mellette dolgoztak, mert a törvényben a „nyugdíjas munkavállaló” fogalma változott meg. Így január 1-je óta senki nem minősül nyugdíjasnak, aki rokkantsági ellátást kap, és van munkaviszonya. A már decemberben vagy korábban közölt felmondásokra ez nem vonatkozik, de január elseje óta nem lehet „nyugdíjas” felmondást közölni azzal, aki rokkantsági ellátást kap (és más okból sem minősül nyugdíjasnak).

Szabadság

Újdonság a szülői szabadság (apának és anyának is járhat külön-külön), ami maximum 44 munkanap lehet a gyermek hároméves koráig, feltéve, hogy a munkaviszony legalább egy éve fennállt a szülés vagy örökbefogadás előtt. Abban nincs változás, hogy a szabadságot főszabály szerint a munkáltató adja ki, és csak 7 napot kell a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni – a szülői szabadságot azonban teljes egészében a dolgozó kérése szerint kell kiadni. Szépséghibája, hogy a szülői szabadság idejére csak a távolléti díj 10 százaléka jár, ráadásul ebbe bele kell számítani az egyéb juttatásokat (gyed, gyes) is. A szülői szabadság célja nem a pihenés (mint általában a szabadságnál), hanem az, hogy a kisgyermekes szülők rugalmasabban tudjanak dolgozni, a rugalmasság költségét pedig nekik kell viselniük. A szakjogász úgy véli, a szülők csak nagyon indokolt esetben fognak élni ezzel a jogintézménnyel. Másfelől közelítve a 44 nap érdemi segítség lehet a szülőknek, és ráadásul ők rendelkezhetnek róla, így az igénybevétel a munkáltatók számára munkaszervezési többletfeladatot jelent.

Pozitív változás, hogy ötről tíz napra emelkedett az apaszabadság, amit az apa a születés vagy örökbefogadás utáni két hónapon belül vehet ki kérése szerint, legfeljebb két részletben.A tíz nap az uniós irányelv szerinti minimum. Eddig az 5 napra 100 százalék távolléti díj járt, ez maradt is, a hatodik naptól pedig a távolléti díj 40 százalékát folyósítják. Nem kötelező mind a tíz napot kivenni.

Abban nincs változás, hogy a munkáltató kizárólag kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén szakíthatja meg vagy halaszthatja el (legfeljebb 60 nappal) a szabadságot. Az általános szabálytól eltér viszont, hogy az újonnan bevezetett szülői szabadság elhalasztható, de nem szakítható meg, míg az apaszabadság nem szakítható meg és nem is halasztható el.

A munkavállaló alapvetően nem tagadhatja meg a rendelkezésre állást, ha szabályosan rendelik el a szabadsága elhalasztását vagy megszakítását, viszont a munkáltató az ezzel kapcsolatban a dolgozónál felmerült kárt és költséget köteles megtéríteni. Az az idő pedig, amíg a szabadságos tartózkodási helyéről a munkahelyére ér a dolgozó, illetve amit munkával tölt, nem számít be a szabadságába, mi több, rendkívüli munkaidőnek minősül, amire 200 százalékos pótlék jár.

Eddig kollektív szerződés alapján a már közölt munkaidő-beosztást bármikor lehetett módosítani – pozitív változás, hogy már csak a beosztás szerinti munkaidő kezdete előtt legkésőbb 48 órával tehető ez meg. Főszabály szerint 96 órával korábban lehet csak módosítani, ettől lehetett eddig kollektív szerződésben akár 0 óráig eltérni, januártól azonban már legalább 2 órával korábban kell kollektív szerződés szerint is közölni a módosítást.

Gondozói munkaidő-kedvezmény

A szakjogász szerint fontos újdonság a gondozói munkaidő-kedvezmény, amit súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozására lehet kérni orvosi igazolás mellett, évente legfeljebb öt munkanapra. Ezt az öt napot a dolgozó kérése kell kiadni, legfeljebb két részletben. Erre az öt napra nincs bér- és járulékfizetés, így tb-biztosítás sem, tehát lényegében fizetés nélküli szabadságot jelent. A szakértő úgy véli, alapvetően azok fogják igénybe venni, akiknél az ápolt gondozása megoldott, de néha „be kell ugrania” a munkavállalónak is segíteni.

Munkaviszony helyreállítása

A törvénymódosítás szerint, ha a munkáltató mond fel, akkor már a joggal visszaélés esetén is kérhető a korábbi munkaviszony helyreállítása. Továbbá megfordul a bizonyítási teher is, azaz a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmondással nem sértette a jóhiszemű joggyakorlás elvét. Ez a gyakorlatban azoknál a felmondásoknál merülhet fel, amikor a leírt felmondási ok mögött egy másik valós ok áll. Ez nem tűnik jelentős változásnak, ám mégis az, mivel a jogviszony helyreállítása komoly szankció és visszatartó erő, mert a munkáltatónak a per végén vissza kell vennie a munkavállalót, és ki kell fizetnie az addig elmaradt bérét. Nem szoktak örülni ennek a munkáltatók, hiszen ilyenkor egy olyan dolgozót kell visszavenni, akivel megromlott a viszony – magyarázta a szakjogász.

Próbaidő

Változás az is, hogyha határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy megszűnése után hat hónapon belül ismét munkaviszonyt létesítenek a dolgozóval azonos vagy hasonló munkakörben, akkor próbaidő nem köthető ki. Ezzel a szakjogász szerint a kialakult bírói gyakorlatot emelték törvényi szintre. Az eddig is jogellenes volt, ha újabb és újabb szerződésekkel próbaidő alatt tartották a dolgozókat, hogy bármikor kényelmesen és azonnal megválhassanak tőlük.

Érdemi változás, hogyha legfeljebb egyéves, határozott idejű szerződésről van szó, akkor a próbaidőt arányosan lehet csak kikötni. Például ha 6 hónapra szól a határozott idejű szerződés, akkor 1,5 hónap lehet a próbaidő, ha 4 hónapra szól a határozott idő, akkor 1 hónap lehet a próbaidő.

A szakjogász szerint nem volt széles körben elterjedt gyakorlat, de létezett, hogy először egy 3 hónapos, határozott idejű szerződést kötöttek a munkavállalóval, amely teljes egészében próbaidő volt, majd, ha bevált a munkavállaló, akkor kötöttek vele egy új, határozatlan idejű szerződést. Ez funkcióját tekintve nem különbözött a sima 3 hónapos próbaidőtől, de a bizonytalanságot növelte, illetve a munkáltatónak nem kellett közölnie az azonnali hatályú felmondást, elég volt, ha nem kötött új szerződést.

Forrás: 24.hu

Mennyit fogok fizetni a rezsiért? Példán mutatjuk, mennyire szállnak el a számlák

2022. július 16.

A kormány ma bejelentette, hogy a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig biztosítja az állam augusztus elsejétől, efelett piaci áron fognak elszámolni a fogyasztókkal. Egy példán keresztül mutatjuk be, mennyivel nőnek a rezsidíjak egy kétgyermekes család esetében, ahol kicsivel az átlagfogyasztás felett használtak áramot és földgázt, és azt is mutatjuk, a számlákon hol  keressük az eddigi fogyasztásunkat.

A Kormányinfón elhangzottak alapján a fogyasztási határok, ameddig még a csökkentett rezsiár érvényes augusztus 1. utántól:

• 210 kWh/hó, éves szinten 2523 kWh energiafogyasztásig
• 144 köbméter/hó, éves szinten 1729 köbméter gázfogyasztásig

Tehát annak, akinek e fenti határokat átlépi a fogyasztása, a határon felüli részre piaci árat kell fizetnie.

Németh Szilárd a Kormányinfón közölte, ha nem lenne rezsicsökkentés, akkor a villanyszámla az átlagfogyasztónál 7750 forint helyett 53 ezer forint lenne. A gáznál 15800 forint az átlagos fogyasztó rezsicsökkentett árú havi számlája, rezsicsökkentés nélkül ez a számla havonta 131 ezer forint lenne.

Ha a közölt számok pontosak, és a fogyasztással egyenesen arányosan nő a rezsidíj a rezsicsökkentési határ felett, akkor a következőkkel számolhatunk:

• az áramfogyasztás esetében minden kWh díja 6,8-szorosára emelkedik, azaz az eddigi 36,9 forintos kWh ár 252,4-re emelkedik,
• a földgázfogyasztás esetében minden köbméter földgáz 8,3-szor drágább lesz, azaz 110 forintról 910-re emlekedik a földgáz köbméterének ára.

Az energia számlarészletezőkből azonban kiderül, hogy a fizetett energiadíjak egy jelentős része rendszerhasználati díj, energiaszámla esetén pl. átviteli díj, elosztói forgalmi díj, mely szintén a fogyasztott mennyiséghez kötődik. És létezik egy elosztói alapdíj is, amely fix összeg. A földgázszámláknál szintén van egy alapdíj, ami nem fogyasztás-arányos, hanem fix díj.

Nagy kérdés, hogy a kormány által bejelentett áremelkedés csak az energiadíjat, vagy a teljes fogyasztói díjtételt érinti-e, de a további részletek ismeretének hiányában most azzal a feltételezéssel számoljuk ki, hogy mennyivel nő a rezsije egy háztartásnak, hogy a fent közölt számok fényében a határ feletti fogyasztással egyenesen arányosan nőnek majd a rezsiszámlák.

Energiaszámla példa

Az alábbi példában egy kétgyermekes család hipotetikus rezsidíj-növekedését számoljuk ki, akik egyébként egy 140 négyzetméter alapterületű, 6 cm hungarocellel szigetelt, jó minőségű nyílászáróval rendelkező házban élnek.

Az E.ON Áramszolgáltató ügyfelei a letölthető pdf-ben vagy levélben kapott számlakimutatás harmadik, számlarészletező oldalán találhatják meg legkönnyebben, mekkora fogyasztás után fizetnek jelenleg átalánydíjat. Itt a táblázat első adatokat tartalmazó sorának végén, a mennyiség felirat alatt olvasható, hogy havonta mekkora fogyasztás után fizetett. A példában szereplő család havi áramfogyasztása 9171 forint, azaz 246 kWh a havi átalánydíj alapján. Ez havonta 36 kWh-val magasabb a rezsicsökkentett határnál.

A 7750 forintos rezsicsökkentett fogyasztás feletti 36 kWh havi fogyasztás további 9085 forintot jelent, azaz az eddigi 9171 forint helyett ez a család 16 836 forintot fog fizetni havonta.

Földgázfogyasztás példa

Az MVM Next ügyfelek, ha havi átalányt fizetnek, a fogyasztásukat a számla negyedik oldalán, a számlarészletező oldalon találják meg a táblázat első adatokat tartalmazó sorában, a fogyasztás (köbméter) felirat alatt. A példában szereplő család átalánya 192 köbméteres földgázfogyasztás, ami 21 552 forintos átalánydíjat jelent a szolgáltatónál. A 144 köbméteres rezsicsökkentett fogyasztáshoz képest ez 48 köbméteres „túlfogyasztást” jelent, vagyis

A 15 840 forintos rezsicsökkentett 144 köbméter melletti 48 köbméterért további 43 680 forintot fizetnek havonta, azaz az eddigi 21 552 forint helyett összesen 59 520 forintra nő a havi gázszámla.

Összesítve:

• az eddigi havi áramszámla 9171 forintról 16 836 forintra emelkedik havonta, ez egy év alatt közel 92 ezer forintos növekedést jelent.
• az eddigi havi földgázszámla 21 552 forintról 59 520 forintra emelkedik, az éves díj több mint 455 ezer forinttal nő a család számára. 

Azaz összesen közel 550 ezer forinttal fognak többet fizetni évente, havi szinten tehát 2,5-szörös emelkedésről beszélhetünk.

Forrás: Portfolio

Varga Mihály: 12 milliárd forintos energiahatékonysági támogatás a magyar kis- és középvállalkozásoknak

2022. április 12.

Jóval alacsonyabb az átlagbér annál, mint amit mondanak

2021. január 27.

ITM: sávos jótállást vezetnek be jövőre

2020. november 16.

A jövő évtől jelentősen megváltoznak a kötelező jótállás szabályai Magyarországon: az egyik legfontosabb újdonság a sávos jótállás bevezetése – tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombaton az MTI-t. A jelenlegi egy év helyett a 2021. január elsejétől megvásárolt termékekre az árhoz igazodóan akár 2-3 év is lehet a jótállás időtartama – közölték.

Továbbra is egy év marad a jótállás a 10 ezer és 100 ezer forint közötti árú termékekre. A 100 ezer forintnál drágább árucikkre azonban már két, a 250 ezer forint fölöttiekre pedig három évig lehet érvényesíteni majd a jótállási igényt.

A változtatás fenntarthatósági célokat is szolgál, hiszen arra ösztönzi a gyártókat, hogy tartósabb termékeket állítsanak elő, így csökkenhet az elektronikai és egyéb hulladékok mennyisége – írták.

A jövő év elejétől bővül a kötelező jótállás alá tartozó termékek köre egyebek mellett a napelemmel, a drónnal vagy az elektromos rollerrel. A gyártóknak jótállást kell vállalniuk például a 10 ezer forintnál drágább nyílászáróra, redőnyre, garázskapura, csaptelepre, kádra, zuhanykabinra is.

Egyes termékeket a használat előtt szakembernek kell üzembe helyeznie – ilyenek például a gáztűzhelyek -, ami akár hosszú idővel a beszerzésük után történik csak meg. Ha a beüzemelés a vásárlást után több mint hat hónappal történik meg, a jótállás kezdő időpontja a termék megvásárlásának napja lesz. Ha hat hónapon belül, akkor továbbra is a beüzemelés napján kezdődik a jótállási idő, amely értékhatártól függően akár három év is lehet – hívták fel a figyelmet.

A közlemény szerint az ITM a fogyasztói igényekhez, a technikai fejlődéshez és a fenntarthatósági szempontokhoz igazította a hazai jótállási szabályokat. A tárca a következő hetekben újabb közleményekben ismerteti az átfogó változtatásokat – jelezték.

A fogyasztóvédelmi hatóság 2021-ben egész évben ellenőrzi majd az új előírások betartását a hagyományos és az online kereskedelemben is – írták

Forrás: Alfahír

Mi is az a behívás? – 2020/20. szám

2020. október 8.

Mi is az a behívás?
A behívás alapján történő munkavégzés egy kevésbé ismert, atipikus munkaviszony, amely azonban remek lehetőségeket is hordozhat. Behívással történő foglalkoztatás során ugyanis a munkavállaló nem állandó jelleggel végzi feladatait, hanem azok esedékességéhez igazodva. Ezáltal a munkáltató nem tartozik általános foglalkoztatási kötelezettséggel, a munkavállaló pedig csak behívás esetén köteles munkát végezni, így munkavégzésre és ezzel együtt bérfizetésre csak akkor kerül sor, amikor ellátandó feladat is van.

Intézkedések a munkavállaló kötelezettségszegése esetén
Munkaviszony fennállása alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles alapvető kötelezettségeinek eleget tenni, előfordulhat azonban, hogy a dolgozó megszegi ezeket. Ebben a cikkben a munkáltató lehetséges intézkedéseit tekintjük át a legenyhébb formától az azonnali hatályú felmondásig.

Mentesülés a munkáltatói kárfelelősség alól
A munkáltató minden, a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggésben ért kár tekintetében teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Ez alól kimentési lehetőség csak szűk körben valósulhat meg, amelyhez több feltételnek is teljesülnie kell.

Hétvégén is lejárhat…? – a próbaidő számításának buktatói
A próbaidőre nem a határidő, hanem az időtartam Mt. szerinti számításának szabályait kell alkalmazni.

Eltérő a napi és a heti pihenőidő rendeltetése
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúriának az ügyeleti díj megfizetése tárgyában született Mfv.II.10.279/2018/3. számú ítéletét.

Hány munkahelyet tudott megmenteni a kormány? Elárulták

2020. szeptember 15.

Több mint 60 ezer vállalkozás élt a munkahelyvédelmi támogatások lehetőségével az elmúlt hónapokban.

Írásbeli kérdéssel fordult Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez azzal, hogy

“El fognak-e indulni valaha a megígért, állami cégek bevonásával létrehozandó munkahelyteremtő programok?”

A címzett helyett a kérdésre Schanda Tamás Jánostól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárától érkezett válasz.

Hasonlóan Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd parlamenti képviselőjéhez intézett válasznál is, az ITM-államitkár mostani soraiból sem érkezett egyértelmű visszajelzés a DK-s képviselő által feltett kérdésére, mindösszesen annyi, hogy az állami vállalatoknál jelenleg is vannak betöltetlen álláshelyek, ezekre a társaságok várják a jelentkezőket.

Schanda válasza elején rögtön megismételte Orbán Viktor miniszterelnök által többször hangoztatott ígéretet, miszerint a kormány kiemelt feladata, hogy amennyi munkahelyet a vírus elpusztít, legalább annyi új munkahely jöjjön létre.

Az államtitkár ezúttal is inkább csak a kormány eddigi, munkahelyek megőrzését és teremtését támogató kormányzati intézkedések eredményeit sorolta fel. Viszont így kiderült több fontos szám is arról, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett pályázatokra hány vállalkozás, hány munkavállalójára nyújtottak be támogatást.

Ami a számokat illeti:

• munkahelyvédelmi bértámogatásra összesen 17 902 cég nyújtott be kérelmet 206 783 munkavállalóra.
• A kutatás-fejlesztésben dolgozók számára 1276 vállalat nyújtott be támogatási kérelmet 22 557 munkavállalója számára.
• A munkahelyteremtő bértámogatási program keretében 36 735 cég adott be kérelmet, összesen 48 873 munkahely létrehozása érdekében.
• A versenyképesség-növelő támogatás keretében 806 támogatási kérelem érkezett be. Az intézkedés 143 620 munkahely megtartásához járult hozzá.
• A kkv-k modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztésre 5427 támogatási kérelem érkezett be, amely 130 850 munkahely megvédését teszi lehetővé.

A válaszból tehát nem derült ki, mire készül a kormány az ősszel, de a felsorolt támogatásokban résztvevőket összeadva összesen 61 846 kérelem érkezett, 552 683 dolgozó munkahelyének megtartásához. Ez a legutolsó, KSH által publikált júliusi adatokhoz viszonítva, amikor is a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 460 ezer volt, azt jelenti, hogy a munkavállalók 13 százaléka részesült valamilyen állami támogatásban.

Mint ismert, a vállalatok az állami bértámogatásra augusztus 31-ig nyújthatták be a kérelmet, miközben forrás még bőven volt, és az érdekképviseletek is a program hosszabbítása mellett érveltek. Ugyanakkor ahogy írtunk már róla, minden jel arra utal, hogy készülhetnek a cégek, újabb támogató intézkedések jöhetnek a koronavírus-járvány miatt. Ez a fent említett korábbi írásbeli kérdésre adatott válaszból derült ki, amikor is Schanda Tamás azt közölte, a vírussal szembeni első nyert csata után

“a második csata a munkahelyek megvédése és teremtése lesz. Hogy a kormány a második csatát ezen a fronton vívná meg a vírussal szemben, az kézenfekvő.”

Forrás: Piac&Profit

Egy hónapon belül nagy lökést kaphat a forint

2019. május 27.

Trump ideje lassan elfogy, ha nem állapodik meg időben a kínaiakkal, akkor pont a következő választásra eshet az amerikai recesszió. Ha a forint tovább gyengül, júniusban ismét jöhet jelzésértékű lépés az MNB részéről, amely a szigorítás irányába hat és a forintot erősítené. De ez az európai konjunktúrától is függ – mondták az Amundi sajtóreggelijén.

Az Amundi Alapkezelő alapforgatókönyve szerint ez az év lassuló növekedést mutat majd, de azután ismét magasabb ütemű bővülés következhet a világgazdaságban – mondta Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A fejlett régióban 2,2 százalékról 1,7-re, a feltörekvő országokban 4,9 százalékról 4,6-ra csökkenhet a növekedés üteme idén. Az alapkezelő szakértői szerint a világgazdaságot India és Kína húzhatja jövőre.

Mint azt Forián-Szabó Gergely elmondta, az áprilisban kirajzolódott rózsaszín kép eltűnt, a fő kockázat a világban újra a kereskedelmi háború lett. Emellett a 2020 novemberi amerikai elnökválasztás egyre fontosabb szerepet kap, ami a most kivetett és megemelt vámok és más korlátozó szankciókra is hatással lehet. Trumpnak ugyanis előbb-utóbb elfogy az ideje, a kampány kezdetéig már csak egy év van. Ha belekormányozza az USA-t és a világot egy recesszióba, az a választási naptár alapján pont a legrosszabbkor jönne, és érzékenyen érintené az újraválasztási esélyeit. Akkor hatna ugyanis a visszaesés, amikor az újraválasztásáért fog küzdeni. A vámháború már hatással van a külkereskedelemre, az ugyanis már globálisan nem bővül tovább, sőt 2010 óta először stagnál a külkereskedelmi forgalom.

Lesz deal

Így pár hónapon belül meg kell állapodnia az amerikai elnöknek, mert különben gond lesz a szakértő szerint.  Az Amundi ezért inkább azt teszi fel kérdésként, hogy gyorsabb vagy lassabb lesz a megegyezésig vezető út, szerintük az nem lehet kérdés, hogy "lesz deal".

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az elnök aligha akarja megtörni a konjunktúrát. Már csak azért sem, mert történelmi rekord küszöbén áll az USA. Még egy negyedév, és ez lesz az Egyesült Államok történetének leghosszabb növekedési ciklusa. Ebből a szempontból egyébként az elmúlt évek amerikai monetáris politikája igazi sikersztori. Ráadásul, ha valami váratlan dolog nem szól közbe, akkor a szakértők szerint még további pár év növekedés is jöhet.

A recesszió mindig később jön

Tavaly ilyenkor is másfél-két évvel későbbre vártak recessziót a piacon, azóta eltelt egy év, és ez eltolódott, továbbra is ugyanilyen idő múlva (másfél-két év) következhet be a mostani prognózisok szerint. Az amerikai növekedés még megmaradhat több évig is. A leggyorsabban jelző vezető (“leading”) indikátorok szerint, mint a beszerzési menedzserindexek, bizalmi indexek halvány optimizmusra adnak okot, főleg a szolgáltató-szektorban és az USA-ban.

Érdekesség, hogy annak idején a monetáris élénkítés megindulásakor a válságban mindenki az infláció megugrását várta. Annak ellenére, hogy lassan tíz éve túl vagyunk rajta az árak mégsem kezdtek el emelkedni. Azért is jelent némiképpen meglepetést, hogy nincs komoly inflációs nyomás, mert az utóbbi 10 évben közben számottevő volt a gazdasági növekedés világszerte. Most az olajárak is emelkedtek, de még így is nagyon alacsony az infláció, sőt a szakember szerint a kívánatosnál alacsonyabb.

Begyújtják a rakétákat

Így nem meglepő, hogy a jegybankok viszonylag kellemes környezetet tudnak teremteni. Nemrég ugyan még arról beszéltek, mikor fog kamatot emelni az Európai Központi Bank, most már felmerült a kamatcsökkentés lehetősége is.

Kínában a monetáris és a fiskális politika egyaránt “begyújtotta a rakétákat”, de vannak még rejtett tartalékaik. Az államadósságuk viszonylag alacsony, bár az egyéb szektorok adóssága magas. Központi lazítás indult be, és ez az egész világra hat, emiatt az Amundi befektetési igazgatója szerint nagy eséllyel nem lesz erős fékezés a gazdaságban.

Szétváltak a piacok

A piacok első ránézésre nagyon különböző sztorikat áraznak, a részvény– és kötvénypiac mozgása elvált egymástól. Az alacsony kötvényhozamok arra utalnak, mintha nem lenne növekedés a világban és a kamatokat emiatt alacsonyan tartanák. A részvénypiacok viszont még mindig viszonylag magasan állnak, mintha nem lenne probléma a világgazdaságban.

A gyakran használt indikátor, az amerikai hozamgörbe meredeksége viszont recessziót áraz (a hosszú hozamok majdnem olyan szinten vannak, mint a rövid hozamok). Hasonló utoljára 2006-2007-ben fordult elő. Egy magyarázat szerint azonban nem lehet összehasonlítani a mostani hozamgörbét a korábbi ciklusokkal.

Most másként van

Olyan környezet alakult ugyanis ki, amikor még nincs infláció, évekig is alacsony szinten tartható a kamat az USA-ban. A mostani várakozások szerint a Fed még csökkenteni is fogja a kamatokat. Az elemzők világszerte a korábbi álláspontjukat megváltoztatták, és a Fed részéről kamatemelésekre  már nem is számítanak.

Ilyenkor a kötvénypiacokon még jó időszak szokott jönni, a hozamok eshetnek, bár a részvénypiacokon már nem ennyire pozitív a kép. Forián-Szabó szerint a kötvénypiacokon még pozitív folyamatok jöhetnek.

Német államkötvényeknél például van olyan futamidő, ahol negatív a kamat, igaz a "Bund"-ból egyébként is brutális hiány van a piacon az EKB felvásárlási programja miatt. Más országokban is meglepően alacsonyak a hozamok, példa erre Görögország, amely még néhány éve is a csőd szélén táncolt. Ám a mostanihoz képest is alacsonyabb, egészen elképesztő hozamszintek is kialakulhatnak – mondta a szakember.

Felmehetnek a feltörekvők

A részvénypiacokat április végén túl drágának, december végén túl olcsónak látta az Almundi. Most a “semleges, picit drága” tartományban lehetnek, de nagy különbségekkel. Az USA és Kína közötti vitát egyelőre a kínaiak szenvedték meg jobban, de a kereskedelmi háború rossz esetben az USA-t is magával ránthatja.

A feltörekvő részvénypiacok értékeltsége viszonylag kedvező, hosszú ideje tart ezek alulteljesítése. Ebben szerepet játszott az is, hogy sok befektető elkerülte ezt az eszközosztályt. Ám stratégiailag, a következő öt évben Forián-Szabó szerint felülteljesíthetnek.

Túlfűtött Magyarország

Magyarországon a növekedés fantasztikus, az egyensúlyi mutatókkal nagy baj nincsen, eddig az inflációval sem volt probléma. Sokak szerint azonban a gazdaság túlfűtött állapotban van, ami nem fenntartható. Az Amundi szerint a hazai infláció lefelé fordulhat, de ez erősen függ két dologtól.

Egyrészt az európai konjunktúrától, másrészt a forint árfolyamától. Ha az európai növekedés magához tér, az MNB lassulásra vonatkozó várakozásával szemben, akkor a jelenlegi magyar kamatpolitika enyhének, a kamat alacsonynak bizonyulhat. (Ezért is volt meglepő az MNB márciusi, “galamblelkű” megnyilatkozása.)

Lazítani, amíg csak lehet?

Tavaly nyáron a 330 forintos euró nem jött jókor, a jegybanki retorika is akkor fordult meg. Akkor következett a “felkészülés a szigorításra” forgatókönyv. De mivel az MNB nem akar nagyobb mértékű szigorítást kezdeni, szinte megköti a saját kezét.

Ennek lehet olyan következménye, hogy valaki a forint gyengülésére kezd el játszani. A forint a korábbi stabilitás után keresi a helyét, a napokban egy százalék távolságra is voltunk a történelmileg leggyengébb ponttól.

Újabb jelzésértékű szigorítás?

A szakember arra számít, hogy májusban még nem lép a magyar jegybank. Ha azonban júniusban is gyengülne a forint, akkor a következő hónapban újabb, a szigorítás irányába mutató, legalábbis jelzésértékű lépés történhet. Hasonlóan a márciusi kisebb kamatemeléshez.

A hazai piac nagymértékű szigorítást áraz, egy év múlva körülbelül 160 bázisponttal (1,6 százalékponttal) magasabb lehet a rövid futamidejű diszkont kincstárjegyek hozama. Forián-Szabó szerint ekkora emelésre nem kell számítani alapesetben, hacsak nagyon be nem gyengül a forint.

Mire jó a Nemzeti Kötvény?

A magyar tíz éves hozam még mindig eléggé zsíros például a némethez képest. A magyar papírok az utóbbi hónapokban nem követték a német kötvényeket.

A Nemzeti Kötvények az igazgató szerint nem mást jelentenek, mint egy monetáris szigorítást, de nem a jegybank, hanem az ÁKK részéről. Az országban kialakult kettős kamatrendszer erősödik vele, amelyben a lakosság számára ténylegesen elérhető hozamok kerülnek még feljebb. Ennek költsége nem a jegybanknál, hanem a költségvetés kamatkiadásaiban jelentkezik majd.

Az ortodox megoldás az lenne, ha a jegybank kamatot emelne, ehelyett a lakossági papírok kamatát emelik – hangzott el. Attól egyébként, hogy évente ki lehet belőle lépni, a papírt nem lehet öt évesnek tekinteni.

Forrás: mfor.hu

Minimálbér-emelés: mibe kerülne ez nekünk?

2018. november 10.

A munkavállalók szemszögéből üdvözlendő a minimálbér emelése, de az ilyen változások kapcsán mindig kérdésként merül fel az is, vajon vállalati oldalon mekkora többletköltséget eredményez a minimálbér, garantált bérminimum emelkedése?

A sajtóban megjelent előzetes információk alapján 2019-től az idei 138.000 forintról 150.000 forintra emelkedik a minimálbér összege. Emellett a garantált bérminimum a jelenlegi 180.500 forintról várhatóan 202.000 forintra növekszik január elsejétől.

A munkavállalók szemszögéből nézve mindenképp üdvözlendő a változás, de az ilyen változások kapcsán mindig kérdésként merül fel az is, vajon hogyan érinti ugyanez a másik felet, azaz a munkáltatókat. Vállalati oldalon mekkora többletköltséget eredményez a minimálbér, garantált bérminimum emelkedése? Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetőjének legfrissebb blogbejegyzése segítségével megpróbáljuk felmérni az intézkedés lehetséges hatásait.

Tekintve, hogy a jelenleg ismert jogszabályok szerint a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke csak 2019. július 1-től csökken 19,5%-ról 17,5%-ra, érdemes a számokat ennek tükrében vizsgálni:

A táblázatból jól látható, hogy a minimálbér emelkedése 1 fő munkavállaló esetén közel 15.000 forint többletköltséget jelent a munkáltatónál havonta, míg ezt csak az év második felében enyhíti valamelyest a szocho csökkenése, amelynek következtében a 2018-as évhez képest csak mintegy 11.500 forinttal kell többet kigazdálkodnia a munkáltatónak a minimálbér kifizetése érdekében. A változások következtében a minimálbéres munkavállaló havonta mintegy 8.000 forinttal több nettó fizetésre számíthat.

Ugyanezen számok a garantált bérminimum kapcsán a következők szerint alakulnak:

Mint látható, a garantált bérminimum emelkedése 2019. első félévében személyenként és havonta több mint 26.000 forinttal terheli a munkáltatókat, míg a második félévben a szocho csökkenés következtében már nem egészen 22.000 forint a költségnövekedés a 2018-as évhez képest. A változások eredményeként a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók 2019-ben több mint 14.000 forinttal magasabb nettó fizetést kaphatnak az idei évihez képest.

A szocho csökkenése csak 2019. második felében hozhat némi könnyítést a munkáltatóknak, így az előre beharangozott 2 százalékpontos csökkentés, egész évben azonos bérszínvonal mellett a 2019-es év vonatkozásában tulajdonképpen 1 százalékpontos csökkenésnek felel meg.

Cafeteria 2019: milyen juttatást adjak jövőre?

Egyelőre még kevesen tértek napirendre a júliusban elfogadott törvényi változások láttán. Végül is nem törölték el a cafeteria rendszert, csak nincs értelme fenntartani. 2019-ben a SZÉP kártyán kívül jelentéktelen juttatások maradtak, legalábbis olyan, ami minden munkavállalónak adható, nem sok.

Szintén érdekes megfigyelni, hogy mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum összege az ismertté vált tervek szerint úgy lett megállapítva, hogy még a szocho csökkentés után sem csökken lényegében az idei szint alá a befizetendő összeg. Az év egészében költségvetési oldalról egyértelműen pozitív az egyenleg csak a szocho esetében is, míg az összes többi változatlan adókulcsú adó esetén további többletbevételekre lehet majd számítani.

Fentiek kapcsán az érdekképviseletek még nem adták fel annak a reményét, hogy a szocho csökkenést valamilyen módon előrébb lehessen hozni és 2019. január 1-től életbe lépjen a vállalkozások részére könnyítést hozó szabály. Különös tekintettel arra hogy egyes üzleti ágazatokban igen erős a munkaerőpiaci nyomás, amely alapján nem lesz elegendő a jogszabályban előírt minimumnak megfelelő bérszínvonalat tartani, hanem azt meg kell még toldani valamennyivel, ha az érintett vállalkozások életben akarnak maradni a piacon.

Versenyképesek a magyar fizetések?

Tovább árnyalja a helyzetet a környező országokkal való euró alapú összehasonlítás, melynek érdekessége, hogy a 2018. első félévi adatok szerint a magyar minimálbér 444,69 EUR összegnek felelt meg, melyet 310 forint körüli árfolyamon számítottak, míg ugyanezen forintösszeg az Eurostat 2018 második félévi statisztikái szerint már csak 418,47 eurót ér. A jelenleg 325 forint körül mozgó árfolyammal kalkulálva a jövőévi 150.000 forintos minimálbér csak 461,54 eurónak felel meg. Az eurózónán kívüli tagállamoknál a 2018-as évközi árfolyammozgások magyar, cseh és lengyel viszonylatban lefelé viszik a minimálbér euróban számított értékét, míg a románok esetében stagnálás látszik, viszont  Horvátországban tovább növekedett a minimálbér euróban számított értéke. Kérdés, hogy a közeljövő gazdasági történései és az árfolyamok alakulása mellett a jövő évi minimálbér emelés elegendő lesz-e arra, hogy legalább a környező országok körében a középmezőnyben tudjunk maradni?

A baleseti adó eltörlésével nem lesz olcsóbb a kötelező

A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a KGFB-hez kapcsolódó adózás. Megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem – egyéb adóvonzataival együtt – a díj részeként kell megfizetni. Nem változik, hogy a KGFB-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. A változás, amely 2019. folyamán lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától lép majd hatályba, az autósok szempontjából adósemleges.

Felmerült a szakképzési hozzájárulás megszüntetésének ötlete is, mely további 1,5% megtakarítást hozhatna a vállalkozások (esetleg valamilyen részben áttételesen a munkavállalók) konyhájára. Félő azonban, hogy a szakképzési hozzájárulás eltörlése után más hasonló mértékű bevételi forrás után nézne a kormányzat, amelynek kimenetele nem biztos, hogy kedvezőbb lenne a vállalkozások számára.

A kieső cafeteria elemek fájni fognak a munkavállalóknak

Mint sokak számára ismeretes, szinte csak a SZÉP-kártya marad meg jövőre azon kedvezményes lehetőségek közül, amelyet a munkáltatók a leggyakrabban alkalmaztak Cafeteria juttatásként.

A minimálbéren illetve garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók kapcsán azért is különösen érdekes ez a kérdés, mert ők azok, akiknek a leginkább sovány vigasz, hogy esetleges béren felüli plusz juttatásaikat wellness szállodában vagy étteremben költhetik el, amikor a család mindennapi kiadásait is csak szűkösen tudják fedezni. Azonos adóteher mellett az idei év végéig 100.000 forint pénzjuttatást is kaphattak, nem is beszélve arról, hogy bizonyos esetben akár lakhatási céljaikra is kaphattak adómentes támogatást.

Kérdés persze, hogy az ilyen munkavállalók kaptak-e egyáltalán bármilyen béren felüli plusz juttatást az eddigiekben. Mindenesetre az biztosnak látszik, hogy a nyáron kihirdetett adócsomagban szereplő adómentes és kedvező adózású juttatások beszűkítésével kapcsolatos változások tovább rontották az eddig sem túl rózsás helyzetüket. Piaci információk szerint a kisebb vállalkozások jelentős része tervbe is vette az eddig üzemelő Cafeteria rendszer megszüntetését, illetve egy részük – különös tekintettel a minimálbér kötelező emelésére, nem is tervezi az eddigi juttatások beépítését a bérekbe.

A cikk teljes formában az RSM Hungary blogján oldalán olvasható!

Forrás: Piac&Profit