Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Egy hónapon belül nagy lökést kaphat a forint

Trump ideje lassan elfogy, ha nem állapodik meg időben a kínaiakkal, akkor pont a következő választásra eshet az amerikai recesszió. Ha a forint tovább gyengül, júniusban ismét jöhet jelzésértékű lépés az MNB részéről, amely a szigorítás irányába hat és a forintot erősítené. De ez az európai konjunktúrától is függ – mondták az Amundi sajtóreggelijén.

Az Amundi Alapkezelő alapforgatókönyve szerint ez az év lassuló növekedést mutat majd, de azután ismét magasabb ütemű bővülés következhet a világgazdaságban – mondta Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A fejlett régióban 2,2 százalékról 1,7-re, a feltörekvő országokban 4,9 százalékról 4,6-ra csökkenhet a növekedés üteme idén. Az alapkezelő szakértői szerint a világgazdaságot India és Kína húzhatja jövőre.

Mint azt Forián-Szabó Gergely elmondta, az áprilisban kirajzolódott rózsaszín kép eltűnt, a fő kockázat a világban újra a kereskedelmi háború lett. Emellett a 2020 novemberi amerikai elnökválasztás egyre fontosabb szerepet kap, ami a most kivetett és megemelt vámok és más korlátozó szankciókra is hatással lehet. Trumpnak ugyanis előbb-utóbb elfogy az ideje, a kampány kezdetéig már csak egy év van. Ha belekormányozza az USA-t és a világot egy recesszióba, az a választási naptár alapján pont a legrosszabbkor jönne, és érzékenyen érintené az újraválasztási esélyeit. Akkor hatna ugyanis a visszaesés, amikor az újraválasztásáért fog küzdeni. A vámháború már hatással van a külkereskedelemre, az ugyanis már globálisan nem bővül tovább, sőt 2010 óta először stagnál a külkereskedelmi forgalom.

Lesz deal

Így pár hónapon belül meg kell állapodnia az amerikai elnöknek, mert különben gond lesz a szakértő szerint.  Az Amundi ezért inkább azt teszi fel kérdésként, hogy gyorsabb vagy lassabb lesz a megegyezésig vezető út, szerintük az nem lehet kérdés, hogy "lesz deal".

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az elnök aligha akarja megtörni a konjunktúrát. Már csak azért sem, mert történelmi rekord küszöbén áll az USA. Még egy negyedév, és ez lesz az Egyesült Államok történetének leghosszabb növekedési ciklusa. Ebből a szempontból egyébként az elmúlt évek amerikai monetáris politikája igazi sikersztori. Ráadásul, ha valami váratlan dolog nem szól közbe, akkor a szakértők szerint még további pár év növekedés is jöhet.

A recesszió mindig később jön

Tavaly ilyenkor is másfél-két évvel későbbre vártak recessziót a piacon, azóta eltelt egy év, és ez eltolódott, továbbra is ugyanilyen idő múlva (másfél-két év) következhet be a mostani prognózisok szerint. Az amerikai növekedés még megmaradhat több évig is. A leggyorsabban jelző vezető (“leading”) indikátorok szerint, mint a beszerzési menedzserindexek, bizalmi indexek halvány optimizmusra adnak okot, főleg a szolgáltató-szektorban és az USA-ban.

Érdekesség, hogy annak idején a monetáris élénkítés megindulásakor a válságban mindenki az infláció megugrását várta. Annak ellenére, hogy lassan tíz éve túl vagyunk rajta az árak mégsem kezdtek el emelkedni. Azért is jelent némiképpen meglepetést, hogy nincs komoly inflációs nyomás, mert az utóbbi 10 évben közben számottevő volt a gazdasági növekedés világszerte. Most az olajárak is emelkedtek, de még így is nagyon alacsony az infláció, sőt a szakember szerint a kívánatosnál alacsonyabb.

Begyújtják a rakétákat

Így nem meglepő, hogy a jegybankok viszonylag kellemes környezetet tudnak teremteni. Nemrég ugyan még arról beszéltek, mikor fog kamatot emelni az Európai Központi Bank, most már felmerült a kamatcsökkentés lehetősége is.

Kínában a monetáris és a fiskális politika egyaránt “begyújtotta a rakétákat”, de vannak még rejtett tartalékaik. Az államadósságuk viszonylag alacsony, bár az egyéb szektorok adóssága magas. Központi lazítás indult be, és ez az egész világra hat, emiatt az Amundi befektetési igazgatója szerint nagy eséllyel nem lesz erős fékezés a gazdaságban.

Szétváltak a piacok

A piacok első ránézésre nagyon különböző sztorikat áraznak, a részvény– és kötvénypiac mozgása elvált egymástól. Az alacsony kötvényhozamok arra utalnak, mintha nem lenne növekedés a világban és a kamatokat emiatt alacsonyan tartanák. A részvénypiacok viszont még mindig viszonylag magasan állnak, mintha nem lenne probléma a világgazdaságban.

A gyakran használt indikátor, az amerikai hozamgörbe meredeksége viszont recessziót áraz (a hosszú hozamok majdnem olyan szinten vannak, mint a rövid hozamok). Hasonló utoljára 2006-2007-ben fordult elő. Egy magyarázat szerint azonban nem lehet összehasonlítani a mostani hozamgörbét a korábbi ciklusokkal.

Most másként van

Olyan környezet alakult ugyanis ki, amikor még nincs infláció, évekig is alacsony szinten tartható a kamat az USA-ban. A mostani várakozások szerint a Fed még csökkenteni is fogja a kamatokat. Az elemzők világszerte a korábbi álláspontjukat megváltoztatták, és a Fed részéről kamatemelésekre  már nem is számítanak.

Ilyenkor a kötvénypiacokon még jó időszak szokott jönni, a hozamok eshetnek, bár a részvénypiacokon már nem ennyire pozitív a kép. Forián-Szabó szerint a kötvénypiacokon még pozitív folyamatok jöhetnek.

Német államkötvényeknél például van olyan futamidő, ahol negatív a kamat, igaz a "Bund"-ból egyébként is brutális hiány van a piacon az EKB felvásárlási programja miatt. Más országokban is meglepően alacsonyak a hozamok, példa erre Görögország, amely még néhány éve is a csőd szélén táncolt. Ám a mostanihoz képest is alacsonyabb, egészen elképesztő hozamszintek is kialakulhatnak – mondta a szakember.

Felmehetnek a feltörekvők

A részvénypiacokat április végén túl drágának, december végén túl olcsónak látta az Almundi. Most a “semleges, picit drága” tartományban lehetnek, de nagy különbségekkel. Az USA és Kína közötti vitát egyelőre a kínaiak szenvedték meg jobban, de a kereskedelmi háború rossz esetben az USA-t is magával ránthatja.

A feltörekvő részvénypiacok értékeltsége viszonylag kedvező, hosszú ideje tart ezek alulteljesítése. Ebben szerepet játszott az is, hogy sok befektető elkerülte ezt az eszközosztályt. Ám stratégiailag, a következő öt évben Forián-Szabó szerint felülteljesíthetnek.

Túlfűtött Magyarország

Magyarországon a növekedés fantasztikus, az egyensúlyi mutatókkal nagy baj nincsen, eddig az inflációval sem volt probléma. Sokak szerint azonban a gazdaság túlfűtött állapotban van, ami nem fenntartható. Az Amundi szerint a hazai infláció lefelé fordulhat, de ez erősen függ két dologtól.

Egyrészt az európai konjunktúrától, másrészt a forint árfolyamától. Ha az európai növekedés magához tér, az MNB lassulásra vonatkozó várakozásával szemben, akkor a jelenlegi magyar kamatpolitika enyhének, a kamat alacsonynak bizonyulhat. (Ezért is volt meglepő az MNB márciusi, “galamblelkű” megnyilatkozása.)

Lazítani, amíg csak lehet?

Tavaly nyáron a 330 forintos euró nem jött jókor, a jegybanki retorika is akkor fordult meg. Akkor következett a “felkészülés a szigorításra” forgatókönyv. De mivel az MNB nem akar nagyobb mértékű szigorítást kezdeni, szinte megköti a saját kezét.

Ennek lehet olyan következménye, hogy valaki a forint gyengülésére kezd el játszani. A forint a korábbi stabilitás után keresi a helyét, a napokban egy százalék távolságra is voltunk a történelmileg leggyengébb ponttól.

Újabb jelzésértékű szigorítás?

A szakember arra számít, hogy májusban még nem lép a magyar jegybank. Ha azonban júniusban is gyengülne a forint, akkor a következő hónapban újabb, a szigorítás irányába mutató, legalábbis jelzésértékű lépés történhet. Hasonlóan a márciusi kisebb kamatemeléshez.

A hazai piac nagymértékű szigorítást áraz, egy év múlva körülbelül 160 bázisponttal (1,6 százalékponttal) magasabb lehet a rövid futamidejű diszkont kincstárjegyek hozama. Forián-Szabó szerint ekkora emelésre nem kell számítani alapesetben, hacsak nagyon be nem gyengül a forint.

Mire jó a Nemzeti Kötvény?

A magyar tíz éves hozam még mindig eléggé zsíros például a némethez képest. A magyar papírok az utóbbi hónapokban nem követték a német kötvényeket.

A Nemzeti Kötvények az igazgató szerint nem mást jelentenek, mint egy monetáris szigorítást, de nem a jegybank, hanem az ÁKK részéről. Az országban kialakult kettős kamatrendszer erősödik vele, amelyben a lakosság számára ténylegesen elérhető hozamok kerülnek még feljebb. Ennek költsége nem a jegybanknál, hanem a költségvetés kamatkiadásaiban jelentkezik majd.

Az ortodox megoldás az lenne, ha a jegybank kamatot emelne, ehelyett a lakossági papírok kamatát emelik – hangzott el. Attól egyébként, hogy évente ki lehet belőle lépni, a papírt nem lehet öt évesnek tekinteni.

Forrás: mfor.hu

Minimálbér-emelés: mibe kerülne ez nekünk?

A munkavállalók szemszögéből üdvözlendő a minimálbér emelése, de az ilyen változások kapcsán mindig kérdésként merül fel az is, vajon vállalati oldalon mekkora többletköltséget eredményez a minimálbér, garantált bérminimum emelkedése?

A sajtóban megjelent előzetes információk alapján 2019-től az idei 138.000 forintról 150.000 forintra emelkedik a minimálbér összege. Emellett a garantált bérminimum a jelenlegi 180.500 forintról várhatóan 202.000 forintra növekszik január elsejétől.

A munkavállalók szemszögéből nézve mindenképp üdvözlendő a változás, de az ilyen változások kapcsán mindig kérdésként merül fel az is, vajon hogyan érinti ugyanez a másik felet, azaz a munkáltatókat. Vállalati oldalon mekkora többletköltséget eredményez a minimálbér, garantált bérminimum emelkedése? Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetőjének legfrissebb blogbejegyzése segítségével megpróbáljuk felmérni az intézkedés lehetséges hatásait.

Tekintve, hogy a jelenleg ismert jogszabályok szerint a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke csak 2019. július 1-től csökken 19,5%-ról 17,5%-ra, érdemes a számokat ennek tükrében vizsgálni:

rsmminimalber1

A táblázatból jól látható, hogy a minimálbér emelkedése 1 fő munkavállaló esetén közel 15.000 forint többletköltséget jelent a munkáltatónál havonta, míg ezt csak az év második felében enyhíti valamelyest a szocho csökkenése, amelynek következtében a 2018-as évhez képest csak mintegy 11.500 forinttal kell többet kigazdálkodnia a munkáltatónak a minimálbér kifizetése érdekében. A változások következtében a minimálbéres munkavállaló havonta mintegy 8.000 forinttal több nettó fizetésre számíthat.

Ugyanezen számok a garantált bérminimum kapcsán a következők szerint alakulnak:

rsmminimalber2

Mint látható, a garantált bérminimum emelkedése 2019. első félévében személyenként és havonta több mint 26.000 forinttal terheli a munkáltatókat, míg a második félévben a szocho csökkenés következtében már nem egészen 22.000 forint a költségnövekedés a 2018-as évhez képest. A változások eredményeként a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók 2019-ben több mint 14.000 forinttal magasabb nettó fizetést kaphatnak az idei évihez képest.

A szocho csökkenése csak 2019. második felében hozhat némi könnyítést a munkáltatóknak, így az előre beharangozott 2 százalékpontos csökkentés, egész évben azonos bérszínvonal mellett a 2019-es év vonatkozásában tulajdonképpen 1 százalékpontos csökkenésnek felel meg.

Cafeteria 2019: milyen juttatást adjak jövőre?

Egyelőre még kevesen tértek napirendre a júliusban elfogadott törvényi változások láttán. Végül is nem törölték el a cafeteria rendszert, csak nincs értelme fenntartani. 2019-ben a SZÉP kártyán kívül jelentéktelen juttatások maradtak, legalábbis olyan, ami minden munkavállalónak adható, nem sok.

Szintén érdekes megfigyelni, hogy mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum összege az ismertté vált tervek szerint úgy lett megállapítva, hogy még a szocho csökkentés után sem csökken lényegében az idei szint alá a befizetendő összeg. Az év egészében költségvetési oldalról egyértelműen pozitív az egyenleg csak a szocho esetében is, míg az összes többi változatlan adókulcsú adó esetén további többletbevételekre lehet majd számítani.

Fentiek kapcsán az érdekképviseletek még nem adták fel annak a reményét, hogy a szocho csökkenést valamilyen módon előrébb lehessen hozni és 2019. január 1-től életbe lépjen a vállalkozások részére könnyítést hozó szabály. Különös tekintettel arra hogy egyes üzleti ágazatokban igen erős a munkaerőpiaci nyomás, amely alapján nem lesz elegendő a jogszabályban előírt minimumnak megfelelő bérszínvonalat tartani, hanem azt meg kell még toldani valamennyivel, ha az érintett vállalkozások életben akarnak maradni a piacon.

Versenyképesek a magyar fizetések?

Tovább árnyalja a helyzetet a környező országokkal való euró alapú összehasonlítás, melynek érdekessége, hogy a 2018. első félévi adatok szerint a magyar minimálbér 444,69 EUR összegnek felelt meg, melyet 310 forint körüli árfolyamon számítottak, míg ugyanezen forintösszeg az Eurostat 2018 második félévi statisztikái szerint már csak 418,47 eurót ér. A jelenleg 325 forint körül mozgó árfolyammal kalkulálva a jövőévi 150.000 forintos minimálbér csak 461,54 eurónak felel meg. Az eurózónán kívüli tagállamoknál a 2018-as évközi árfolyammozgások magyar, cseh és lengyel viszonylatban lefelé viszik a minimálbér euróban számított értékét, míg a románok esetében stagnálás látszik, viszont  Horvátországban tovább növekedett a minimálbér euróban számított értéke. Kérdés, hogy a közeljövő gazdasági történései és az árfolyamok alakulása mellett a jövő évi minimálbér emelés elegendő lesz-e arra, hogy legalább a környező országok körében a középmezőnyben tudjunk maradni?

A baleseti adó eltörlésével nem lesz olcsóbb a kötelező

A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a KGFB-hez kapcsolódó adózás. Megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem – egyéb adóvonzataival együtt – a díj részeként kell megfizetni. Nem változik, hogy a KGFB-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. A változás, amely 2019. folyamán lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától lép majd hatályba, az autósok szempontjából adósemleges.

Felmerült a szakképzési hozzájárulás megszüntetésének ötlete is, mely további 1,5% megtakarítást hozhatna a vállalkozások (esetleg valamilyen részben áttételesen a munkavállalók) konyhájára. Félő azonban, hogy a szakképzési hozzájárulás eltörlése után más hasonló mértékű bevételi forrás után nézne a kormányzat, amelynek kimenetele nem biztos, hogy kedvezőbb lenne a vállalkozások számára.

A kieső cafeteria elemek fájni fognak a munkavállalóknak

Mint sokak számára ismeretes, szinte csak a SZÉP-kártya marad meg jövőre azon kedvezményes lehetőségek közül, amelyet a munkáltatók a leggyakrabban alkalmaztak Cafeteria juttatásként.

A minimálbéren illetve garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók kapcsán azért is különösen érdekes ez a kérdés, mert ők azok, akiknek a leginkább sovány vigasz, hogy esetleges béren felüli plusz juttatásaikat wellness szállodában vagy étteremben költhetik el, amikor a család mindennapi kiadásait is csak szűkösen tudják fedezni. Azonos adóteher mellett az idei év végéig 100.000 forint pénzjuttatást is kaphattak, nem is beszélve arról, hogy bizonyos esetben akár lakhatási céljaikra is kaphattak adómentes támogatást.

Kérdés persze, hogy az ilyen munkavállalók kaptak-e egyáltalán bármilyen béren felüli plusz juttatást az eddigiekben. Mindenesetre az biztosnak látszik, hogy a nyáron kihirdetett adócsomagban szereplő adómentes és kedvező adózású juttatások beszűkítésével kapcsolatos változások tovább rontották az eddig sem túl rózsás helyzetüket. Piaci információk szerint a kisebb vállalkozások jelentős része tervbe is vette az eddig üzemelő Cafeteria rendszer megszüntetését, illetve egy részük – különös tekintettel a minimálbér kötelező emelésére, nem is tervezi az eddigi juttatások beépítését a bérekbe.

A cikk teljes formában az RSM Hungary blogján oldalán olvasható!

Forrás: Piac&Profit

Teljes gőzzel a káosz felé

Egy csoport túrázó eltévedt. Egy hegytetőn lévő várhoz szeretnének eljutni, ám az az út, amelyen mennek, úgy tűnik, az ellenkező irányba vezet. Vezetőjük egyetlen tanácsa pedig erre csak az, hogy siessenek tovább az eddigi úton.

Az eurózóna jelenleg ugyanilyen helyzetben van. Egyre világosabb, hogy az euró megalkotása rossz irány volt. A közös fizetőeszköz inflációs hitelbuborékot okozott Dél-Európában. Amikor ez a lufi kipukkadt, a régió versenyképességét komoly kár érte, és Észak-Európától azt követelték, hogy hatalmas hitelgaranciákat, hiteleket, illetve transzfereket nyújtson. Ezek az intézkedések fenntartották a buborékból keletkezett nem megfelelő relatív árakat, és elfedték a mélyben lévő problémákat.
Mindeközben a schengeni megállapodás megkönnyítette a bevándorlók számára, hogy az utóbbi években Ázsia és Afrika szegényebb vidékeiről elárasszák Észak-Európa jóléti államait. E fejleményekre válaszolva az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker arra használta fel a most szeptemberben elmondott, az unió állapotáról szóló beszédét, hogy még több tagállamot invitáljon az eurózónába és a schengeni övezetbe. Jun­cker az a karizmatikus, de összezavarodott túravezető, aki a történetünkben szereplő túrázókat továbbra is a rossz irányba vezeti.

Mellesleg minden eurózónán kívüli EU-tagállamnak, kivéve Dániát, már most is előírt kötelezettsége, hogy az euró bevezetésére törekedjen. Juncker azonban nyilvánvalóan fel akarja gyorsítani a folyamatot az eurózóna-tagsághoz szükséges kritériumok fellazításával és pénzügyi ösztönzők nyújtásával. Az eurózóna múltbeli problémái alapján ez egy igen veszélyes terv. Ha megvalósul, akkor az valószínűleg ugyanolyan destruktív túlfűtöttséget okozna, mint amit már láthattunk Dél-Európában. Valójában a bolgár, a horvát és a román háztartások túlzott mértékű adósságokat halmoztak fel külföldi valutákban – különösen euróban –, azt előfeltételezve, hogy majd csatlakoznak a monetáris unióhoz. Ez pedig jelentős pénzügyi problémákat okozott.

Természetesen érthető, hogy azok a nyugati bankok, melyek vakmerően euróhiteleket nyújtottak ezeknek az országoknak, most azt akarják, hogy ott is eurót nyomtassanak. Ily módon az adós országok biztosíthatnák a hitelező államokat, és ha szükséges, önmaguk által nyomtatott pénzzel fizethetnék vissza a hiteleket, ahogy azt a dél-európai országok tették az elmúlt évtizedben.

Tegyük fel, hogy Bulgária, Horvátország és Románia az euróbankjegy-nyomtatással biztosítaná a hiteláramlást, s lehetővé tenné a devizahitelek megújítását. Az ennyire mesterségesen olcsóvá tett hitel azonban felpumpálná az állami nyugdíjakat, a közszféra béreit és a szociális transzfereket. Ez pedig az ingatlanpiac túlfűtöttségét, valamint béremelkedést váltana ki, ami aláásná a nemzetközi versenyképességet. Normális esetben, ha egy ország ilyen helyzetben találja magát, akkor leértékeli valutáját. Ám miután az eurózóna-tagság kizárja e lehetőséget, az észak-európai országokat ismét arra kérnék, hogy nyújtsanak segítséget az EKB hitelgaranciái és pénzügyi transzferek révén, miközben tolerálniuk kellene, hogy az új eurózóna-tagállamok kiszolgálják önmagukat a bankjegynyomda révén. Egyszóval Juncker eurózóna-csatlakozások felgyorsítására vonatkozó terve azzal a veszéllyel jár együtt, hogy újjáéleszti az elmúlt évtized káoszát, ami a Dél-Európában kialakult buborékokkal kezdődött, majd a görög államadósság-válságban csúcsosodott ki.

Junckernek a schengeni övezet kibővítésére vonatkozó javaslata hasonlóképpen téves irány. A bevándorlás 2015-ben tapasztalt kezelhetetlen hulláma megmutatta, hogy Európában a belső és külső határellenőrzések szintje nem megfelelő. Juncker talán úgy szeretné hinni, hogy a bevándorlás mértéke lassult az EU és Törökország között 2016 elején megkötött megállapodásnak köszönhetően. Az európai határvédelmi ügynökség (Frontex) adatai azonban azt mutatják, hogy a migráció azután állt le, hogy Ausztria és a visegrádi országok kérésének megfelelően határkerítést húztak fel Macedóniában.

Továbbá a szerb határon felállított magyar kerítés, illetve a Magyarország által a Romániával közös határon bevezetett egyre szigorúbb ellenőrzések szintén hozzájárultak az európai stabilitáshoz. A migránsok azonban most Törökországból Bulgária felé kelnek át a Fekete-tengeren, és számuk növekedhet, ha a török EU-tagságról szóló tárgyalások leállnak. Ebből adódóan az EU többi tagállamának elleneznie kellene bármilyen olyan törekvést, amely a külső határellenőrzés lazítására irányul. Épp ez utóbbi történne ugyanis akkor, ha Bulgáriát és Romániát felvennék a schengeni övezetbe.

Csupán eltűnődni lehet azon, hogy mi hajtja Jun­ckert e javaslatok megfogalmazásakor? Természetesen
az Európai Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül a párizsi, luxemburgi és frankfurti pénzintézetek érdekeit. Senki nem akarja ugyanis, hogy a kelet-európai országokban bevezetett meggondolatlanul kialakított, hitelek egy újabb bankválságot gerjesszenek.

Ám Juncker javaslatai még rosszabb következményekkel járnának. Egy kelet-európai inflációs buborék (kiegészülve a határellenőrzések leépítésével) az egész EU-t destabilizálhatja, és a gazdasági migránsok új hullámát indíthatja el Közép-Európa felé. Itt az idő, hogy a túravezető belássa az észérveket, konzultáljon a többiekkel, és visszatérjen a helyes útra.

Forrás: vg.hu

Ennyit fizet a nyugdíjas szövetkezet

Egyre nagyobb az érdeklődés a közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében történő munkavégzés iránt. A kormány most pontosította a szabályozást, és meghatározta a minimális szolgáltatási óradíj összegét.

2017. július 1-jétől hatályba lépett az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény, mely a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításával lehetőséget nyújt úgynevezett közérdekű nyugdíjas szövetkezet létrehozására.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet megalakításával, működésével kapcsolatos részletes szabályokat a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 25-34. §-ai tartalmazzák. E rendelkezések szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorú tagjai számára foglalkoztatást, munkalehetőséget biztosítson nyugellátásuk folyósítása mellett. A nyugdíjas szövetkezet működésének célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai és élettapasztalat átadásra kerüljön.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet nyugdíjas tagja lehet az a természetes személy, aki öregségi nyugdíjasnak minősül függetlenül attól, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte-e vagy még nem.

A szövetkezet tagja lehet az a nyugdíjas is, akinek nyugdíjfolyósítása szünetel.

A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül.

A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja.

A tagfelvétel során a tagságra jelentkező személynek nyilatkozni kell arról, hogy a nyugdíjas szövetkezet tagja kíván lenni, öregségi nyugdíjban részesül, az alapszabályban foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni.

A szövetkezet tagja az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulást teljesít.

A nyugdíjas szövetkezet tagja személyes közreműködése konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a szövetkezettel. Az ellentételezésnek arányosnak kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével.

A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. Erre a sajátos jogviszonyra megállapodást kell kötni. A tevékenységre a munkaviszony munkavállalót védő több rendelkezése, például a pihenő időkre vonatkozó előírásai is alkalmazandók.

A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodása esetén közösségi alapot képez, melyet a szövetkezet tagjának, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jelegű szükségleteinek kielégítésére kell felhasználni. A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénybe vételére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.

Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.

Társadalombiztosítási vonatkozások

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként történő munkavégzés társadalombiztosítási szempontból eltér a munkaszerződéssel történő foglalkoztatástól, nagyon hasonít azonban az iskolaszövetkezet tagjának helyzetéhez.

A nyugdíjas a szövetkezetben történő személyes közreműködése alapján nem válik biztosítottá, ezért a tagoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után járulékfizetési kötelezettségük nincs. E jövedelmük alapján csak tizenöt százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell fizetniük.

Ebből természetesen az is következik, hogy ehhez a speciális foglalkoztatáshoz, mivel társadalombiztosítási járulékfizetés nem történik, a járulékfizetésen alapuló szolgáltatások nem kapcsolódnak. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a nyugdíjas státuszon alapul.

Forrás: ado.hu

Munkaügyi Levelek 111.sz.

  • Betegszabadság arányosítása.
  • Bértarifa-szerződés módosításához való jog.
  • Üzemitanács-választás kezdeményezése – ha változik a munkáltató személye.
  • Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama kollektív szerződés esetén.
  • Megszakítás nélküli tevékenység minősítésének igazolása.
  • Megszakítás nélküli tevékenység – a definíció követelményei.
  • Felmondási idő díjazása – ha lerövidítik.
  • Munkavállalói felmondás – felmondási idő nélkül.
  • Tulajdonosi kapcsolat minősítése hosszabb teljes munkaidőnél.
  • Munkakörbe nem tartozó feladatok ellátásának díjazása.
  • Több munkakör egy munkaszerződésben.
  • Szabadság pénzbeli megváltása – távolléti díj-számítás teljesítménybér estén.
  • Prémiumértékeléssel késlekedő munkáltató.
  • Munkaidő mértékének meghatározása munkaszerződésben.
  • Vezetői munkakör megváltoztatása – ha letelt a gyermekgondozási szabadság.
  • Egyenlő értékű munkáért járó bér – védett tulajdonsággal.
  • Munkabérelőleg levonása letiltások mellett.
  • Részmunkaidőben a gyermekgondozási szabadság után – változik a távolléti díj összege.
  • Szabadság kiadásának szabályai gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után.
  • Pedagógus szabadsága gyermekgondozási szabadság után.

Munkaügyi Levelek 110.sz.

  • Munkavállalói kárfelelősség a munkáltató megbírságolása miatt.
  • Felmentett közalkalmazott betegszabadsága.
  • Szabadságra való jogosultság – nem arányosítható a részmunkaidő miatt.
  • Vasárnapi pótlék – nem jár a virágüzlet eladóinak.
  • Munkaügyi „papírok” megőrzésük ideje.
  • Munkaközi szünet kiadása közalkalmazottaknál.
  • Munkaszerződés – tanúk nélkül.
  • Mt. hatálya közvállalat esetében.
  • Polgármesterek jogállásának szabályozása – átmeneti joghézag.
  • Polgármester szabadságának megváltása.
  • Tanulmányi szerződés – a munkáltató által biztosított támogatás jellege.
  • Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidő keret nélkül.
  • Kiemelkedően magas vezetői illetmény „orvoslása”.
  • Változás a munkáltató személyében – a felmondás lehetősége.
  • Kár részbeni megtérülése munkáltatói fizetési felszólítással.
  • Egyszerűsített foglalkoztatás keretében kölcsönzött munkavállaló bejelentése.
  • Pedagógusi szakmai gyakorlat – jogszerző idők.
  • Azonnali hatályú felmondás indoka – munkavállalói tettlegesség munkahelyen kívül.
  • Munkavégzés és díjazása munkaszüneti napra.
  • Szabadság-elszámolás – tárgyévet követő január kiadás esetén.
  • Kompenzáló pihenőidő kiadása.

Új felhívás telephelyfejlesztésre, ipartelepítésre

Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a “Telephelyfejlesztés és ipartelepítés a területi kohézióért” című,
DAOP-1.1.1/E és D-13, ÉMOP-1.1.1/F és B-13, KMOP-1.5.3/C és B-13, NYDOP-1.3.1/D és E-13 kódszámú pályázati felhívás.
Pályázatok benyújtására 2013.11.05-től 2013.12.02-ig van lehetőség, amely  telephelyfejlesztésre, ipartelepítésre a Dél-alföldi, Észak-magyarországi, Közép-magyarországi és Nyugat-dunántúli régiókra vonatkozik.

Bővebb információ és a kapcsolódó dokumentumok letölthetők a NFÜ honlapjáról >>>

Munkaügyi Levelek 82.sz.

  • Juttatások esedékessége munkaviszony megszűnésekor.
  • Gyermek utáni pótszabadság elvált szülők esetében.
  • Jogkövetkezmények vétkes kötelezettségszegésért – a munkavállalók ellenőrizhetősége.
  • Középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör díjazása.
  • Távolléti díj számítás, a munkaidő beosztás hiánya és a pótlékok.
  • Kollektív szerződés hatálya 2013. január 1-jétől.
  • Szabadságra járó távolléti díj számítása.
  • Kifizetésre kerülő bér – alacsonyabb lehet az alapbérnél.
  • Közalkalmazottak munkaközi szünete.
  • Harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség.
  • Vasárnapi foglalkoztatás munkaidő beosztás szerint.
  • Távolléti díj, figyelembe veendő díjazási jogcímek.
  • Bérpótlék átalány figyelembevétele a távolléti díjban.
  • Távolléti díj egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén.
  • Többletszabadság visszafizetése.
  • Alapbérbe épített bérpótlék figyelembevétele a távolléti díjban.
  • Munkabér figyelmen kívül hagyása távolléti díj számítása során.
  • Távollét tartama munkaidőkeret alkalmazásánál.
  • Távolléti díj számítása és az alapbér viszonya.

Munkaügyi Levelek 81.sz.

  • Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett.
  • Munkaközi szünet igénybevételének lemondhatósága.
  • Biztosításban töltött idő számítása a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjához.
  • Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya.
  • Havi kifizetésre kerülő bér számítása távollét esetén.
  • Munkaviszony megszüntetésének lehetőségei.
  • Végkielégítés és felmentési időre járó távollét díj számítása.
  • Megállapodás a szabadság egybefüggő tartamáról.
  • Távolléti díj a szabadság időtartamára.
  • Rendkívüli munkaidőért jár pótlék figyelembevétele a távolléti díjban.
  • Alapér csökkentésének szabályai.
  • Szabadság-elszámolás órákban.
  • GYED-en lévő közalkalmazott vezetői megbízása.
  • Bérelszámolás készenléti jellegű munkakörben.
  • Szabadság nyilvántartása és díjazása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén.
  • Megváltozott munkaképességű munkavállaló munkabére.
  • Munkaidő-beosztás a szabadság és a betegszabadság tekintetében.
  • Távolléti díj számítása több műszakos tevékenységben.

Munkaügyi Levelek 80.sz.

  • Munkakör megszűnése GYES alatt.
  • Műszakpótlék a távolléti díj számításánál.
  • Elháríthatatlan ok miatti mentesülés.
  • Munkaközi szünet nyilvántartása.
  • Mobiltelefon költségeinek megtérítése.
  • Határozott idejű munkaszerződés meghosszabbítása – módosítás, vagy új munkaszerződés.
  • Távolléti díj számítási módjai.
  • Új Mt. – a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról.
  • Idényjellegű munka esetén alkalmazandó munkaidőkeret.
  • Közszolgálati tisztviselő szabadságának megváltása.
  • Szabadságelszámolás órában.
  • Munkaszüneti napok miatt áthelyezett munkanapok ledolgozása.
  • Jubileumi jutalomra jogosító idő.
  • Munkaköri leírás – az átadás időpontja.
  • Általános munkarend és a szabadság nyilvántartása.
  • Szabadságelszámolás pénteki rövidebb munkaidő esetén.
  • Alkalmi munkavégzés szombaton.
  • Pótlékfizetés alkalmi munkavégzés esetén.