Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

A Kamara segít! Több száz vállalkozás kapott infót a vármegyei gazdasági önkormányzattól

2023. augusztus 10.

Számos kérdéssel fordultak a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamarához (CSKIK) a vállalkozások 2022-ben. A vármegyei gazdasági önkormányzat csak írásban 558 esetben adott tájékoztatást és tanácsot tavaly, a kérdések között a forró témának számító kataváltozás mellett más jogszabályváltozások, forrásszerzéssel, pályázati lehetőségekkel kapcsolatos kérdések kerültek középpontba. Jelenleg pedig a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása számít slágernek.

Már nem trükközhetnek a próbaidővel a munkáltatók

2023. február 28.

Számos ponton változott a Munka Törvénykönyve januártól – a dolgozókat érintő főbb változásokat vettük végig a Pozderka és Társai Ügyvédi iroda munkajogi szakjogászával, dr. Nagy Bence Gyula ügyvéddel.

Munkahely

Fontos változás például, hogy eltérő megállapodás hiányában a „munkakörben szokásos munkavégzési helyet” kell munkahelynek tekinteni, míg korábban a „szokásos munkavégzési hely” szófordulat szerepelt a Munka Törvénykönyvében. Voltak, akik ezt úgy értelmezték, hogy ezzel megkönnyítették a munkáltatóknak a dolgozók áthelyezését egyik munkahelyről a másikra. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kritikája  szerint az új munkahelyfogalom tágabb értelmezésre ad lehetőséget, ezért megnyílhat annak a lehetősége, hogy bizonytalanná váljon egyes munkaöröknél a munkavégzés helye.

A munkajogi szakjogász szerint azonban a szövegből nem vezethető le ez a tágabb értelmezés. Úgy véli, az új fogalom határait a bírói gyakorlatnak kell majd kijelölnie. A bíróságnak pedig figyelembe kell vennie a jogalkotó indokolását is, amely szerint a módosítás egyszerűsíti és pontosítja a szokásos munkavégzés helyének meghatározását, összekapcsolva azt a munkavállaló által ellátott munkakörrel. Illetve, hogy a munkahely a munkaszerződés természetes, nem kötelező eleme, valamint hogy a magyar munkajog nem ismer olyan tényállást, ahol a munkavállalónak nincs szokásos munkavégzési helye.

Az indokolás alapján pusztán jogfogalmi pontosítás történt, koncepciós változás nem, ezért a szakjogász szerintnem várható, hogy a munkavállalók tömegesen tágabban értelmeznék a munkahely fogalmát január 1-jétől.Ez uniós jogrendbe is ütközne – tette hozzá.

Egészségügyi alkalmatlanság

Nagy port vert fel, hogy, aki ezután nem kapja meg a munkaköre elvégzéséhez a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági papírt, azt nem kell áthelyezni, illetve annak nem kell felmondani sem, rendelkezési állományba kerül, de feladat és bér nélkül. Vagyis kvázi így ösztönöznék a munkakör ellátására egészségügyi okból már nem alkalmas dolgozókat, hogy maguktól hagyják el a munkahelyet. A szakjogász szerint ez az értelmezés nem teljesen korrekt.

A jogszabályban most az szerepel, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, vagy addig, amíg munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. Ezzel annyi történt, hogy a törvényszövegbe a keresőképtelenség mellé belekerült az egészségügyi alkalmatlanság is – kommentált Nagy Bence Gyula, aki szerint ez nem érdemi változás. Azért nem, mert a bírói gyakorlat szerint nem létezik olyan, hogy egy munkavállaló egészégi okból alkalmatlan a munkára, de keresőképes. Vagyisa keresőképtelenség és az egészségügyi alkalmatlanság nem merülhet fel külön-külön.Aki keresőképtelen, az eddig is mentesült a munkavégzés alól. Ergo a törvénymódosítás értelmezésében pusztán szentesíti azt a bírói gyakorlatot, hogy a munkavállalót nem terheli munkavégzési kötelezettség sem akkor, ha a háziorvos írja őt ki keresőképtelennek, sem akkor, ha az üzemorvos állapítja meg az alkalmatlanságot. Fontos, hogyha a munkavállaló nem átmenetileg, hanem kvázi végérvényesen alkalmatlan a munkavégzésre, akkor őt nem is lehet foglalkoztatni az adott munkakörben. Azaz a szerződéses jogviszonyban olyan változás jön létre, hogy a munkavállalótól nem várható el munkavégzési kötelezettségének teljesítése. A szakjogász úgy véli, a háttérben talán az lehet, hogy a háziorvosok egy része – szabálytalanul – a táppénz (maximum egy év) lejárta után megszüntette a keresőképtelen állapotot annak ellenére, hogy a dolgozó állapota nem javult.

Felmondás és egészségügyi alkalmatlanság

Abban nincs változás, hogyha a dolgozó egészségügyileg alkalmatlan a munkakör ellátására, és a munkáltató fel akar neki mondani, ezt csak akkor teheti meg, ha nincs olyan munkakör, amit a korábbi helyett felajánlhatna a dolgozónak, vagy ha a felajánlott munkakört a munkavállaló alapos okkal visszautasítja. Ilyen felmondáskor a munkavállalónak jár végkielégítés. Tehát eddig sem volt köteles a munkáltató egészségügyi alkalmatlanság esetén másik munkakört felajánlani (ami szerződésmódosítást jelent), ha egyébként nem akart felmondást közölni. Vagyis a dolgozó egészségügyi alkalmatlansága továbbra is a szerződés ellehetetlenülését jelenti, mivel egyik fél sem tudja azt teljesíteni – a munkavállaló nem képes a szerződés szerinti munkakört ellátni, a munkáltató pedig nem köteles a munkavállalót másik munkakörben foglalkoztatni. A szakértő olvasatábana módosítás pusztán a felszínre hozta a problémát, hogy nincs tisztázva, mi legyen azokkal a munkavállalókkal, akik egészségügyileg alkalmatlanná váltak a munkájukra.

HIRDETÉS

 

Az egyik válasz a munkáltatói felmondás lehet – ami előtt másik munkakört kell felajánlani. De eddig sem volt kötelező, hogy a munkáltató felmondást közöljön a munkaképtelen munkavállalókkal. A probléma másik megoldása a táppénz, viszont annak lejártát követően nincs jogalkotói válasz. A szakjogász szerint kérdéses, hogy egy ilyen ellehetetlenülés rendezését lehet-e teljes mértékben a munkáltatóra terhelni, vagy erre inkább szociális, társadalombiztosítási választ kell-e adni.

Rokkantság és felmondás

Változás továbbá, hogy a rokkantsági ellátásban részesülők már nem minősülnek nyugdíjasnak munkajogi szempontból, így náluk is indokolni kell a felmondást, és végkielégítés is jár nekik. Ez jelentős védelem az érintetteknek, amivel méltatlan helyzetet orvosolt a jogalkotó. Ugyanis a rokkantsági ellátást alapvetően a nem vagy csak kis mértékben rehabilitálható személyek kapják, akik nyilvánvalóan egészségügyileg alkalmatlanok a korábbi munkakörük betöltésére. Ha eddig igényelték a rokkantsági ellátást, akkor a munkáltató indokolás nélkül mondhatott fel nekik (mivel rokkantként nyugdíjasnak számítottak munkajogi szempontból), amivel könnyebben leplezhette azt, hogy valójában az egészségügyi ok miatt akar megválni tőlük, megspórolva azt, hogy másik munkakört felajánljon.

Mindez (mármint a felmondás indoklása, illetve a végkielégítés) vonatkozik azokra is, akik már egy ideje rokkant járadékot kaptak, és mellette dolgoztak, mert a törvényben a „nyugdíjas munkavállaló” fogalma változott meg. Így január 1-je óta senki nem minősül nyugdíjasnak, aki rokkantsági ellátást kap, és van munkaviszonya. A már decemberben vagy korábban közölt felmondásokra ez nem vonatkozik, de január elseje óta nem lehet „nyugdíjas” felmondást közölni azzal, aki rokkantsági ellátást kap (és más okból sem minősül nyugdíjasnak).

Szabadság

Újdonság a szülői szabadság (apának és anyának is járhat külön-külön), ami maximum 44 munkanap lehet a gyermek hároméves koráig, feltéve, hogy a munkaviszony legalább egy éve fennállt a szülés vagy örökbefogadás előtt. Abban nincs változás, hogy a szabadságot főszabály szerint a munkáltató adja ki, és csak 7 napot kell a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni – a szülői szabadságot azonban teljes egészében a dolgozó kérése szerint kell kiadni. Szépséghibája, hogy a szülői szabadság idejére csak a távolléti díj 10 százaléka jár, ráadásul ebbe bele kell számítani az egyéb juttatásokat (gyed, gyes) is. A szülői szabadság célja nem a pihenés (mint általában a szabadságnál), hanem az, hogy a kisgyermekes szülők rugalmasabban tudjanak dolgozni, a rugalmasság költségét pedig nekik kell viselniük. A szakjogász úgy véli, a szülők csak nagyon indokolt esetben fognak élni ezzel a jogintézménnyel. Másfelől közelítve a 44 nap érdemi segítség lehet a szülőknek, és ráadásul ők rendelkezhetnek róla, így az igénybevétel a munkáltatók számára munkaszervezési többletfeladatot jelent.

Pozitív változás, hogy ötről tíz napra emelkedett az apaszabadság, amit az apa a születés vagy örökbefogadás utáni két hónapon belül vehet ki kérése szerint, legfeljebb két részletben.A tíz nap az uniós irányelv szerinti minimum. Eddig az 5 napra 100 százalék távolléti díj járt, ez maradt is, a hatodik naptól pedig a távolléti díj 40 százalékát folyósítják. Nem kötelező mind a tíz napot kivenni.

Abban nincs változás, hogy a munkáltató kizárólag kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén szakíthatja meg vagy halaszthatja el (legfeljebb 60 nappal) a szabadságot. Az általános szabálytól eltér viszont, hogy az újonnan bevezetett szülői szabadság elhalasztható, de nem szakítható meg, míg az apaszabadság nem szakítható meg és nem is halasztható el.

A munkavállaló alapvetően nem tagadhatja meg a rendelkezésre állást, ha szabályosan rendelik el a szabadsága elhalasztását vagy megszakítását, viszont a munkáltató az ezzel kapcsolatban a dolgozónál felmerült kárt és költséget köteles megtéríteni. Az az idő pedig, amíg a szabadságos tartózkodási helyéről a munkahelyére ér a dolgozó, illetve amit munkával tölt, nem számít be a szabadságába, mi több, rendkívüli munkaidőnek minősül, amire 200 százalékos pótlék jár.

Eddig kollektív szerződés alapján a már közölt munkaidő-beosztást bármikor lehetett módosítani – pozitív változás, hogy már csak a beosztás szerinti munkaidő kezdete előtt legkésőbb 48 órával tehető ez meg. Főszabály szerint 96 órával korábban lehet csak módosítani, ettől lehetett eddig kollektív szerződésben akár 0 óráig eltérni, januártól azonban már legalább 2 órával korábban kell kollektív szerződés szerint is közölni a módosítást.

Gondozói munkaidő-kedvezmény

A szakjogász szerint fontos újdonság a gondozói munkaidő-kedvezmény, amit súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozására lehet kérni orvosi igazolás mellett, évente legfeljebb öt munkanapra. Ezt az öt napot a dolgozó kérése kell kiadni, legfeljebb két részletben. Erre az öt napra nincs bér- és járulékfizetés, így tb-biztosítás sem, tehát lényegében fizetés nélküli szabadságot jelent. A szakértő úgy véli, alapvetően azok fogják igénybe venni, akiknél az ápolt gondozása megoldott, de néha „be kell ugrania” a munkavállalónak is segíteni.

Munkaviszony helyreállítása

A törvénymódosítás szerint, ha a munkáltató mond fel, akkor már a joggal visszaélés esetén is kérhető a korábbi munkaviszony helyreállítása. Továbbá megfordul a bizonyítási teher is, azaz a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmondással nem sértette a jóhiszemű joggyakorlás elvét. Ez a gyakorlatban azoknál a felmondásoknál merülhet fel, amikor a leírt felmondási ok mögött egy másik valós ok áll. Ez nem tűnik jelentős változásnak, ám mégis az, mivel a jogviszony helyreállítása komoly szankció és visszatartó erő, mert a munkáltatónak a per végén vissza kell vennie a munkavállalót, és ki kell fizetnie az addig elmaradt bérét. Nem szoktak örülni ennek a munkáltatók, hiszen ilyenkor egy olyan dolgozót kell visszavenni, akivel megromlott a viszony – magyarázta a szakjogász.

Próbaidő

Változás az is, hogyha határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy megszűnése után hat hónapon belül ismét munkaviszonyt létesítenek a dolgozóval azonos vagy hasonló munkakörben, akkor próbaidő nem köthető ki. Ezzel a szakjogász szerint a kialakult bírói gyakorlatot emelték törvényi szintre. Az eddig is jogellenes volt, ha újabb és újabb szerződésekkel próbaidő alatt tartották a dolgozókat, hogy bármikor kényelmesen és azonnal megválhassanak tőlük.

Érdemi változás, hogyha legfeljebb egyéves, határozott idejű szerződésről van szó, akkor a próbaidőt arányosan lehet csak kikötni. Például ha 6 hónapra szól a határozott idejű szerződés, akkor 1,5 hónap lehet a próbaidő, ha 4 hónapra szól a határozott idő, akkor 1 hónap lehet a próbaidő.

A szakjogász szerint nem volt széles körben elterjedt gyakorlat, de létezett, hogy először egy 3 hónapos, határozott idejű szerződést kötöttek a munkavállalóval, amely teljes egészében próbaidő volt, majd, ha bevált a munkavállaló, akkor kötöttek vele egy új, határozatlan idejű szerződést. Ez funkcióját tekintve nem különbözött a sima 3 hónapos próbaidőtől, de a bizonytalanságot növelte, illetve a munkáltatónak nem kellett közölnie az azonnali hatályú felmondást, elég volt, ha nem kötött új szerződést.

Forrás: 24.hu

Mennyit fogok fizetni a rezsiért? Példán mutatjuk, mennyire szállnak el a számlák

2022. július 16.

A kormány ma bejelentette, hogy a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig biztosítja az állam augusztus elsejétől, efelett piaci áron fognak elszámolni a fogyasztókkal. Egy példán keresztül mutatjuk be, mennyivel nőnek a rezsidíjak egy kétgyermekes család esetében, ahol kicsivel az átlagfogyasztás felett használtak áramot és földgázt, és azt is mutatjuk, a számlákon hol  keressük az eddigi fogyasztásunkat.

A Kormányinfón elhangzottak alapján a fogyasztási határok, ameddig még a csökkentett rezsiár érvényes augusztus 1. utántól:

• 210 kWh/hó, éves szinten 2523 kWh energiafogyasztásig
• 144 köbméter/hó, éves szinten 1729 köbméter gázfogyasztásig

Tehát annak, akinek e fenti határokat átlépi a fogyasztása, a határon felüli részre piaci árat kell fizetnie.

Németh Szilárd a Kormányinfón közölte, ha nem lenne rezsicsökkentés, akkor a villanyszámla az átlagfogyasztónál 7750 forint helyett 53 ezer forint lenne. A gáznál 15800 forint az átlagos fogyasztó rezsicsökkentett árú havi számlája, rezsicsökkentés nélkül ez a számla havonta 131 ezer forint lenne.

Ha a közölt számok pontosak, és a fogyasztással egyenesen arányosan nő a rezsidíj a rezsicsökkentési határ felett, akkor a következőkkel számolhatunk:

• az áramfogyasztás esetében minden kWh díja 6,8-szorosára emelkedik, azaz az eddigi 36,9 forintos kWh ár 252,4-re emelkedik,
• a földgázfogyasztás esetében minden köbméter földgáz 8,3-szor drágább lesz, azaz 110 forintról 910-re emlekedik a földgáz köbméterének ára.

Az energia számlarészletezőkből azonban kiderül, hogy a fizetett energiadíjak egy jelentős része rendszerhasználati díj, energiaszámla esetén pl. átviteli díj, elosztói forgalmi díj, mely szintén a fogyasztott mennyiséghez kötődik. És létezik egy elosztói alapdíj is, amely fix összeg. A földgázszámláknál szintén van egy alapdíj, ami nem fogyasztás-arányos, hanem fix díj.

Nagy kérdés, hogy a kormány által bejelentett áremelkedés csak az energiadíjat, vagy a teljes fogyasztói díjtételt érinti-e, de a további részletek ismeretének hiányában most azzal a feltételezéssel számoljuk ki, hogy mennyivel nő a rezsije egy háztartásnak, hogy a fent közölt számok fényében a határ feletti fogyasztással egyenesen arányosan nőnek majd a rezsiszámlák.

Energiaszámla példa

Az alábbi példában egy kétgyermekes család hipotetikus rezsidíj-növekedését számoljuk ki, akik egyébként egy 140 négyzetméter alapterületű, 6 cm hungarocellel szigetelt, jó minőségű nyílászáróval rendelkező házban élnek.

Az E.ON Áramszolgáltató ügyfelei a letölthető pdf-ben vagy levélben kapott számlakimutatás harmadik, számlarészletező oldalán találhatják meg legkönnyebben, mekkora fogyasztás után fizetnek jelenleg átalánydíjat. Itt a táblázat első adatokat tartalmazó sorának végén, a mennyiség felirat alatt olvasható, hogy havonta mekkora fogyasztás után fizetett. A példában szereplő család havi áramfogyasztása 9171 forint, azaz 246 kWh a havi átalánydíj alapján. Ez havonta 36 kWh-val magasabb a rezsicsökkentett határnál.

A 7750 forintos rezsicsökkentett fogyasztás feletti 36 kWh havi fogyasztás további 9085 forintot jelent, azaz az eddigi 9171 forint helyett ez a család 16 836 forintot fog fizetni havonta.

Földgázfogyasztás példa

Az MVM Next ügyfelek, ha havi átalányt fizetnek, a fogyasztásukat a számla negyedik oldalán, a számlarészletező oldalon találják meg a táblázat első adatokat tartalmazó sorában, a fogyasztás (köbméter) felirat alatt. A példában szereplő család átalánya 192 köbméteres földgázfogyasztás, ami 21 552 forintos átalánydíjat jelent a szolgáltatónál. A 144 köbméteres rezsicsökkentett fogyasztáshoz képest ez 48 köbméteres „túlfogyasztást” jelent, vagyis

A 15 840 forintos rezsicsökkentett 144 köbméter melletti 48 köbméterért további 43 680 forintot fizetnek havonta, azaz az eddigi 21 552 forint helyett összesen 59 520 forintra nő a havi gázszámla.

Összesítve:

• az eddigi havi áramszámla 9171 forintról 16 836 forintra emelkedik havonta, ez egy év alatt közel 92 ezer forintos növekedést jelent.
• az eddigi havi földgázszámla 21 552 forintról 59 520 forintra emelkedik, az éves díj több mint 455 ezer forinttal nő a család számára. 

Azaz összesen közel 550 ezer forinttal fognak többet fizetni évente, havi szinten tehát 2,5-szörös emelkedésről beszélhetünk.

Forrás: Portfolio

Varga Mihály: 12 milliárd forintos energiahatékonysági támogatás a magyar kis- és középvállalkozásoknak

2022. április 12.

Jóval alacsonyabb az átlagbér annál, mint amit mondanak

2021. január 27.

ITM: sávos jótállást vezetnek be jövőre

2020. november 16.

A jövő évtől jelentősen megváltoznak a kötelező jótállás szabályai Magyarországon: az egyik legfontosabb újdonság a sávos jótállás bevezetése – tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombaton az MTI-t. A jelenlegi egy év helyett a 2021. január elsejétől megvásárolt termékekre az árhoz igazodóan akár 2-3 év is lehet a jótállás időtartama – közölték.

Továbbra is egy év marad a jótállás a 10 ezer és 100 ezer forint közötti árú termékekre. A 100 ezer forintnál drágább árucikkre azonban már két, a 250 ezer forint fölöttiekre pedig három évig lehet érvényesíteni majd a jótállási igényt.

A változtatás fenntarthatósági célokat is szolgál, hiszen arra ösztönzi a gyártókat, hogy tartósabb termékeket állítsanak elő, így csökkenhet az elektronikai és egyéb hulladékok mennyisége – írták.

A jövő év elejétől bővül a kötelező jótállás alá tartozó termékek köre egyebek mellett a napelemmel, a drónnal vagy az elektromos rollerrel. A gyártóknak jótállást kell vállalniuk például a 10 ezer forintnál drágább nyílászáróra, redőnyre, garázskapura, csaptelepre, kádra, zuhanykabinra is.

Egyes termékeket a használat előtt szakembernek kell üzembe helyeznie – ilyenek például a gáztűzhelyek -, ami akár hosszú idővel a beszerzésük után történik csak meg. Ha a beüzemelés a vásárlást után több mint hat hónappal történik meg, a jótállás kezdő időpontja a termék megvásárlásának napja lesz. Ha hat hónapon belül, akkor továbbra is a beüzemelés napján kezdődik a jótállási idő, amely értékhatártól függően akár három év is lehet – hívták fel a figyelmet.

A közlemény szerint az ITM a fogyasztói igényekhez, a technikai fejlődéshez és a fenntarthatósági szempontokhoz igazította a hazai jótállási szabályokat. A tárca a következő hetekben újabb közleményekben ismerteti az átfogó változtatásokat – jelezték.

A fogyasztóvédelmi hatóság 2021-ben egész évben ellenőrzi majd az új előírások betartását a hagyományos és az online kereskedelemben is – írták

Forrás: Alfahír

Mi is az a behívás? – 2020/20. szám

2020. október 8.

Mi is az a behívás?
A behívás alapján történő munkavégzés egy kevésbé ismert, atipikus munkaviszony, amely azonban remek lehetőségeket is hordozhat. Behívással történő foglalkoztatás során ugyanis a munkavállaló nem állandó jelleggel végzi feladatait, hanem azok esedékességéhez igazodva. Ezáltal a munkáltató nem tartozik általános foglalkoztatási kötelezettséggel, a munkavállaló pedig csak behívás esetén köteles munkát végezni, így munkavégzésre és ezzel együtt bérfizetésre csak akkor kerül sor, amikor ellátandó feladat is van.

Intézkedések a munkavállaló kötelezettségszegése esetén
Munkaviszony fennállása alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles alapvető kötelezettségeinek eleget tenni, előfordulhat azonban, hogy a dolgozó megszegi ezeket. Ebben a cikkben a munkáltató lehetséges intézkedéseit tekintjük át a legenyhébb formától az azonnali hatályú felmondásig.

Mentesülés a munkáltatói kárfelelősség alól
A munkáltató minden, a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggésben ért kár tekintetében teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Ez alól kimentési lehetőség csak szűk körben valósulhat meg, amelyhez több feltételnek is teljesülnie kell.

Hétvégén is lejárhat…? – a próbaidő számításának buktatói
A próbaidőre nem a határidő, hanem az időtartam Mt. szerinti számításának szabályait kell alkalmazni.

Eltérő a napi és a heti pihenőidő rendeltetése
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúriának az ügyeleti díj megfizetése tárgyában született Mfv.II.10.279/2018/3. számú ítéletét.

Hány munkahelyet tudott megmenteni a kormány? Elárulták

2020. szeptember 15.

Több mint 60 ezer vállalkozás élt a munkahelyvédelmi támogatások lehetőségével az elmúlt hónapokban.

Írásbeli kérdéssel fordult Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez azzal, hogy

“El fognak-e indulni valaha a megígért, állami cégek bevonásával létrehozandó munkahelyteremtő programok?”

A címzett helyett a kérdésre Schanda Tamás Jánostól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárától érkezett válasz.

Hasonlóan Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd parlamenti képviselőjéhez intézett válasznál is, az ITM-államitkár mostani soraiból sem érkezett egyértelmű visszajelzés a DK-s képviselő által feltett kérdésére, mindösszesen annyi, hogy az állami vállalatoknál jelenleg is vannak betöltetlen álláshelyek, ezekre a társaságok várják a jelentkezőket.

Schanda válasza elején rögtön megismételte Orbán Viktor miniszterelnök által többször hangoztatott ígéretet, miszerint a kormány kiemelt feladata, hogy amennyi munkahelyet a vírus elpusztít, legalább annyi új munkahely jöjjön létre.

Az államtitkár ezúttal is inkább csak a kormány eddigi, munkahelyek megőrzését és teremtését támogató kormányzati intézkedések eredményeit sorolta fel. Viszont így kiderült több fontos szám is arról, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett pályázatokra hány vállalkozás, hány munkavállalójára nyújtottak be támogatást.

Ami a számokat illeti:

• munkahelyvédelmi bértámogatásra összesen 17 902 cég nyújtott be kérelmet 206 783 munkavállalóra.
• A kutatás-fejlesztésben dolgozók számára 1276 vállalat nyújtott be támogatási kérelmet 22 557 munkavállalója számára.
• A munkahelyteremtő bértámogatási program keretében 36 735 cég adott be kérelmet, összesen 48 873 munkahely létrehozása érdekében.
• A versenyképesség-növelő támogatás keretében 806 támogatási kérelem érkezett be. Az intézkedés 143 620 munkahely megtartásához járult hozzá.
• A kkv-k modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztésre 5427 támogatási kérelem érkezett be, amely 130 850 munkahely megvédését teszi lehetővé.

A válaszból tehát nem derült ki, mire készül a kormány az ősszel, de a felsorolt támogatásokban résztvevőket összeadva összesen 61 846 kérelem érkezett, 552 683 dolgozó munkahelyének megtartásához. Ez a legutolsó, KSH által publikált júliusi adatokhoz viszonítva, amikor is a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 460 ezer volt, azt jelenti, hogy a munkavállalók 13 százaléka részesült valamilyen állami támogatásban.

Mint ismert, a vállalatok az állami bértámogatásra augusztus 31-ig nyújthatták be a kérelmet, miközben forrás még bőven volt, és az érdekképviseletek is a program hosszabbítása mellett érveltek. Ugyanakkor ahogy írtunk már róla, minden jel arra utal, hogy készülhetnek a cégek, újabb támogató intézkedések jöhetnek a koronavírus-járvány miatt. Ez a fent említett korábbi írásbeli kérdésre adatott válaszból derült ki, amikor is Schanda Tamás azt közölte, a vírussal szembeni első nyert csata után

“a második csata a munkahelyek megvédése és teremtése lesz. Hogy a kormány a második csatát ezen a fronton vívná meg a vírussal szemben, az kézenfekvő.”

Forrás: Piac&Profit

GINOP-1.2.8-20

2020. május 15.

A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása GINOP-1.2.8-20

A pályázat átmeneti támogatást nyújt a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. A támogatás 70%-os visszatérítendő támogatás, mely bizonyos feltételek mellett vissza nem térítendő támogatássá alakulhat, erről bővebben itt írtunk. A pályázható tevékenységek: eszközbeszerzés, ingatlan bővítés, átalakítás, IT beszerzések (hardver és szoftver), megújuló energiás fejlesztés, képzés, tanácsadás, forgóeszköz beszerzés és bérleti díj támogatás.

Felhívás célja:

A felhívás elsődleges célja a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítése a hazai vállalkozások (ezen belül is kiemelten a mikrovállalkozások) munkavállalói létszámának minél nagyobb arányú megtartásán, továbbá az egyes KKV-besoroláshoz és alkalmazotti létszámhoz illeszkedően elérhető támogatás révén megvalósuló fejlesztéseken keresztül

Felhívás kiemelt célja a hazai KKV-k termelékenységének növelése és technológiai megújulásának támogatása.

Rendelkezésre álló forrás:

33,3 milliárd Ft, támogatott pályázatok várható száma 1.300 – 1.600 db.

Támogatást igénylők köre:

• Mikro-, kis- és középvállalkozások:
  • rendelkeznek legalább 1 lezárt teljes üzleti évvel (FIGYELEM: a pályázat feltétele, hogy a 2019-es év le legyen zárva és a beszámoló fel legyen töltve az e-beszamolo.im.gov.hu honlapra),
  • átlagos statisztikai létszáma 2020 áprilisában legalább 5 fő volt,
  • Magyarországon székhellyel rendelkező egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodók vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni cégek vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezetek vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei

Támogatható tevékenységek:

Önállóan támogatható tevékenységek:

• Új eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása (VTSZ lista alapján, minimum 500.000 Ft értékű eszköz!) A beruházási összeg minimum 20%-át el kell érje az eszközbeszerzés.

Önállóan nem támogatható tevékenységek:

• Megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása, melyek célja a gazdasági termelési folyamatok és az üzemen belüli építmények energiaigényének fedezése megújuló energia előállításával (max. a beruházási összeg 50%-a erejéig)
• Infrastrukturális és ingatlan beruházás, kizárólag bővítés, átalakítás, korszerűsítés támogatható (max. a beruházási összeg 50%-a erejéig)
• Információs technológia fejlesztés (max. a beruházási összeg 50%-a erejéig)
• Új eszközök, gépek beszerzéséhez, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakításához kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések (max. a beruházási összeg 20%-a erejéig)
• Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele:
  • Műszaki-, termék- és szolgáltatásfejlesztés,
  • Márka és arculatépítés,
  • Stratégiai és vállalati pénzügyi tanácsadás,
  • Szervezet-, folyamat- és menedzsmentfejlesztés.
• Projekt előkészítés: ingatlan beruházással kapcsolatos építési beruházási szakértői szolgáltatás igénybevétele (max. a beruházási összeg 7%-a erejéig)
• Képzés: a vállalkozás fejlődéséhez és a munkavállalók magasabb szintű munkavégzését elősegítő képzések. (IFKA által delegált szolgáltatóktól) (max. a beruházási összeg 20%-a erejéig)
• Általános rezsi költségek: (max. a beruházási összeg 1%-a erejéig)
• Ingatlan bérlés (max. a beruházási összeg 10%-a erejéig a forgóeszköz vásárlással együtt)
• Forgóeszköz vásárlás (max. a beruházási összeg 10%-a erejéig a Ingatlan bérléssel együtt)

A támogatási kérelemben a cégkivonatba 2020. január 1. előtti dátummal bejegyzett tevékenység jelölhető meg fejlesztendő tevékenységként!

Nem támogathatóak Közép-Magyarországi régióhoz (Budapest, Pest Megye) tartozó településeken végrehajtott beruházások

Kötelező vállalások:

• 90%-os foglalkoztatás megtartás: Támogatást igénylő vállalja, hogy 2020. április havi átlagos statisztikai állományi létszám legalább 90%-ának megfelelő számú munkavállalót foglakoztat a megvalósítási időszak során, FTE-ben (Teljes Munkaidő Egyenérték) számolva.

Projekt végrehajtására rendelkezésre álló idő:

18 hónap!

Fenntartási kötelezettség:

A projekt megvalósítás befejezésétől számított 1 évig: a projekt keretében létrehozott termékeket, szolgáltatásokat, továbbá a projektre vonatkozóan tett kötelező vállalásokat a fenntartási időszak végéig fenn kell tartani.

Kérelem benyújtása:

Támogatás mértéke és összege:

Beruházás összege: (Nem haladhatja meg a 2019 évi beszámolóban szereplő árbevétel összegét!)

Támogatás összege:

Minimum 5.000.000 Ft

Maximum 153.500.000 Ft

Feltétel még, hogy a támogatás maximális összege nem haladhatja meg az igénylő vállalkozás 2020. április havi átlagos statisztikai állományi létszámának (munkavállalók száma):

• 5-9 fő esetén: 1.500.000 Ft / alkalmazott (7.500.000 – 13.500.000)
• 10-49 fő esetén: 1.500.000 Ft / alkalmazott (első 9 főre) + 1.000.000 Ft / alkalmazott (10. főtől) (14.500.000 – 53.500.000)
• 50-249 fő esetén: 1.500.000 Ft / alkalmazott (első 9 főre) + 1.000.000 Ft / alkalmazott (10-49. főre) + 500.000 Ft / alkalmazott (50. főtől), (54.000.000 – 153.500.000)

Támogatás mértéke:

Az összes elszámolható költség 70%-a!

Előleg:

Az előleg igénylése kötelező a Támogató Okirat hatályba lépését követő 1 hónapon belül!

Támogatott projekt esetében a kötelező előleg mértéke a megítélt támogatás 100%-a, de legfeljebb 153,5 millió Ft.

Új pályázat a kkv-k versenyképességének javítására

2020. január 15.

Megjelent A mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása a vállalkozói ismeretek bővítése révén című kiemelt pályázati felhívás 1,5 milliárd forint keretösszeggel, amelynek célja egyrészt a magyar tulajdonú vállalkozásoknál a generációváltásra való felkészítés, másrészt a segítségnyújtás a nehézségekkel küzdő vállalkozások számára – közölte Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-vel.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megjelent program támogatja folyamatleírások, minták kidolgozását, amelyek segítségével a vállalkozások és az azokkal foglalkozó szakemberek az ország bármely részén le tudják bonyolítani a vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek generációváltását – hangsúlyozta Rákossy Balázs.
   
Ez azért időszerű, mert Magyarországon az 1990-es évek elején több ezer vállalkozás indult el közel egy időben, így az akkor jellemzően harmincas, negyvenes korosztály napjainkra elérte a nyugdíjas kort. A generációváltás a gazdasági folyamatok természetes része. A vállalkozások továbbvitelének számos módozata létezik, az átruházás folyamata eltérő megközelítést igényel a családon belüli öröklés, egy külső személy általi átvétel, egy másik cég általi felvásárlás vagy a nyilvános tőzsdei bevezetés esetében – magyarázta  az államtitkár.
   
A program másik kiemelt célja a válságban lévő, illetve ahhoz közel álló vállalkozások segítése megfelelő eszközökkel, beavatkozással, hogy elkerüljék a csődeljárást, illetve támogatást kapjanak az újrakezdéshez – tette hozzá.

Kifejtette: jelenleg a hatályos magyar csődtörvény alapján végbemenő magyar csődeljárások általában felszámolási eljárással, azaz sikertelenül végződnek. A cél az, hogy ez ne így legyen, hiszen a csőd alatt álló cégek jó része megfelelő beavatkozásokkal megmenthető. A megmentés egyet jelent a cég alkalmazottainak vagy egy részének megmaradásával, a már kidolgozott és működő vállalati folyamatok, know-how-k, piacok, értékek megőrzésével, tehát egy olyan, sokszor nem is igazán számszerűsíthető érték megtartásával, amely az összességében vett gazdasági teljesítőképességhez járul hozzá.
   
A felhívásra az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. és a Budapest Institute of Banking Zártkörűen Működő Részvénytársaság konzorciuma jogosult támogatási kérelmet benyújtani – ismertette az államtitkár.

Forrás: Profitline