Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Ma indul a kkv-k épületenergetikai fejlesztéseit támogató pályázat

2019. november 11.

A mikro-, kis- és középvállalkozások hétfőtől adhatják be a támogatási kérelmeiket épületenergetikai fejlesztéseik támogatására – tájékoztatott Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

A vállalkozások minimum 3, maximum 100 millió forint vissza nem térítendő fejlesztési forrást nyerhetnek el, a teljes keretösszeg 20,4 milliárd forint – idézi az államtitkárt az MTI.

A támogatásból lehetőség van egyebek mellett napkollektoros rendszer, valamint napelemes rendszer telepítésére, hőszivattyú rendszerek alkalmazására, épületek hőtechnikai adottságainak javítására, melegvíz-rendszereinek korszerűsítésére és beltéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítására. A támogatás a beruházások elszámolható költségeinek 55 százaléka lehet.

A projektek megvalósítására legfeljebb 24 hónap áll a kedvezményezettek rendelkezésére.

Ennél a pályázatnál a költségmeghatározás a pályázati felhívás komplexitásához, de más korábbi felhívásokhoz mérten is jóval egyszerűbb, gyorsabb lett. A támogatások összege egy előzetes szakértői, internetes, valamint korábbi adatbázisok által meghatározható fajlagos (átlagos) költséghez köthető, amelynek előnye, hogy a módszer alkalmazásával nem kell három fél által kiállított árajánlatot benyújtani, csak a felhívásban meghatározott dokumentumokat, nyilatkozatokat.

Forrás: Napi.hu

Egy hónapon belül nagy lökést kaphat a forint

2019. május 27.

Trump ideje lassan elfogy, ha nem állapodik meg időben a kínaiakkal, akkor pont a következő választásra eshet az amerikai recesszió. Ha a forint tovább gyengül, júniusban ismét jöhet jelzésértékű lépés az MNB részéről, amely a szigorítás irányába hat és a forintot erősítené. De ez az európai konjunktúrától is függ – mondták az Amundi sajtóreggelijén.

Az Amundi Alapkezelő alapforgatókönyve szerint ez az év lassuló növekedést mutat majd, de azután ismét magasabb ütemű bővülés következhet a világgazdaságban – mondta Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A fejlett régióban 2,2 százalékról 1,7-re, a feltörekvő országokban 4,9 százalékról 4,6-ra csökkenhet a növekedés üteme idén. Az alapkezelő szakértői szerint a világgazdaságot India és Kína húzhatja jövőre.

Mint azt Forián-Szabó Gergely elmondta, az áprilisban kirajzolódott rózsaszín kép eltűnt, a fő kockázat a világban újra a kereskedelmi háború lett. Emellett a 2020 novemberi amerikai elnökválasztás egyre fontosabb szerepet kap, ami a most kivetett és megemelt vámok és más korlátozó szankciókra is hatással lehet. Trumpnak ugyanis előbb-utóbb elfogy az ideje, a kampány kezdetéig már csak egy év van. Ha belekormányozza az USA-t és a világot egy recesszióba, az a választási naptár alapján pont a legrosszabbkor jönne, és érzékenyen érintené az újraválasztási esélyeit. Akkor hatna ugyanis a visszaesés, amikor az újraválasztásáért fog küzdeni. A vámháború már hatással van a külkereskedelemre, az ugyanis már globálisan nem bővül tovább, sőt 2010 óta először stagnál a külkereskedelmi forgalom.

Lesz deal

Így pár hónapon belül meg kell állapodnia az amerikai elnöknek, mert különben gond lesz a szakértő szerint.  Az Amundi ezért inkább azt teszi fel kérdésként, hogy gyorsabb vagy lassabb lesz a megegyezésig vezető út, szerintük az nem lehet kérdés, hogy "lesz deal".

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az elnök aligha akarja megtörni a konjunktúrát. Már csak azért sem, mert történelmi rekord küszöbén áll az USA. Még egy negyedév, és ez lesz az Egyesült Államok történetének leghosszabb növekedési ciklusa. Ebből a szempontból egyébként az elmúlt évek amerikai monetáris politikája igazi sikersztori. Ráadásul, ha valami váratlan dolog nem szól közbe, akkor a szakértők szerint még további pár év növekedés is jöhet.

A recesszió mindig később jön

Tavaly ilyenkor is másfél-két évvel későbbre vártak recessziót a piacon, azóta eltelt egy év, és ez eltolódott, továbbra is ugyanilyen idő múlva (másfél-két év) következhet be a mostani prognózisok szerint. Az amerikai növekedés még megmaradhat több évig is. A leggyorsabban jelző vezető (“leading”) indikátorok szerint, mint a beszerzési menedzserindexek, bizalmi indexek halvány optimizmusra adnak okot, főleg a szolgáltató-szektorban és az USA-ban.

Érdekesség, hogy annak idején a monetáris élénkítés megindulásakor a válságban mindenki az infláció megugrását várta. Annak ellenére, hogy lassan tíz éve túl vagyunk rajta az árak mégsem kezdtek el emelkedni. Azért is jelent némiképpen meglepetést, hogy nincs komoly inflációs nyomás, mert az utóbbi 10 évben közben számottevő volt a gazdasági növekedés világszerte. Most az olajárak is emelkedtek, de még így is nagyon alacsony az infláció, sőt a szakember szerint a kívánatosnál alacsonyabb.

Begyújtják a rakétákat

Így nem meglepő, hogy a jegybankok viszonylag kellemes környezetet tudnak teremteni. Nemrég ugyan még arról beszéltek, mikor fog kamatot emelni az Európai Központi Bank, most már felmerült a kamatcsökkentés lehetősége is.

Kínában a monetáris és a fiskális politika egyaránt “begyújtotta a rakétákat”, de vannak még rejtett tartalékaik. Az államadósságuk viszonylag alacsony, bár az egyéb szektorok adóssága magas. Központi lazítás indult be, és ez az egész világra hat, emiatt az Amundi befektetési igazgatója szerint nagy eséllyel nem lesz erős fékezés a gazdaságban.

Szétváltak a piacok

A piacok első ránézésre nagyon különböző sztorikat áraznak, a részvény– és kötvénypiac mozgása elvált egymástól. Az alacsony kötvényhozamok arra utalnak, mintha nem lenne növekedés a világban és a kamatokat emiatt alacsonyan tartanák. A részvénypiacok viszont még mindig viszonylag magasan állnak, mintha nem lenne probléma a világgazdaságban.

A gyakran használt indikátor, az amerikai hozamgörbe meredeksége viszont recessziót áraz (a hosszú hozamok majdnem olyan szinten vannak, mint a rövid hozamok). Hasonló utoljára 2006-2007-ben fordult elő. Egy magyarázat szerint azonban nem lehet összehasonlítani a mostani hozamgörbét a korábbi ciklusokkal.

Most másként van

Olyan környezet alakult ugyanis ki, amikor még nincs infláció, évekig is alacsony szinten tartható a kamat az USA-ban. A mostani várakozások szerint a Fed még csökkenteni is fogja a kamatokat. Az elemzők világszerte a korábbi álláspontjukat megváltoztatták, és a Fed részéről kamatemelésekre  már nem is számítanak.

Ilyenkor a kötvénypiacokon még jó időszak szokott jönni, a hozamok eshetnek, bár a részvénypiacokon már nem ennyire pozitív a kép. Forián-Szabó szerint a kötvénypiacokon még pozitív folyamatok jöhetnek.

Német államkötvényeknél például van olyan futamidő, ahol negatív a kamat, igaz a "Bund"-ból egyébként is brutális hiány van a piacon az EKB felvásárlási programja miatt. Más országokban is meglepően alacsonyak a hozamok, példa erre Görögország, amely még néhány éve is a csőd szélén táncolt. Ám a mostanihoz képest is alacsonyabb, egészen elképesztő hozamszintek is kialakulhatnak – mondta a szakember.

Felmehetnek a feltörekvők

A részvénypiacokat április végén túl drágának, december végén túl olcsónak látta az Almundi. Most a “semleges, picit drága” tartományban lehetnek, de nagy különbségekkel. Az USA és Kína közötti vitát egyelőre a kínaiak szenvedték meg jobban, de a kereskedelmi háború rossz esetben az USA-t is magával ránthatja.

A feltörekvő részvénypiacok értékeltsége viszonylag kedvező, hosszú ideje tart ezek alulteljesítése. Ebben szerepet játszott az is, hogy sok befektető elkerülte ezt az eszközosztályt. Ám stratégiailag, a következő öt évben Forián-Szabó szerint felülteljesíthetnek.

Túlfűtött Magyarország

Magyarországon a növekedés fantasztikus, az egyensúlyi mutatókkal nagy baj nincsen, eddig az inflációval sem volt probléma. Sokak szerint azonban a gazdaság túlfűtött állapotban van, ami nem fenntartható. Az Amundi szerint a hazai infláció lefelé fordulhat, de ez erősen függ két dologtól.

Egyrészt az európai konjunktúrától, másrészt a forint árfolyamától. Ha az európai növekedés magához tér, az MNB lassulásra vonatkozó várakozásával szemben, akkor a jelenlegi magyar kamatpolitika enyhének, a kamat alacsonynak bizonyulhat. (Ezért is volt meglepő az MNB márciusi, “galamblelkű” megnyilatkozása.)

Lazítani, amíg csak lehet?

Tavaly nyáron a 330 forintos euró nem jött jókor, a jegybanki retorika is akkor fordult meg. Akkor következett a “felkészülés a szigorításra” forgatókönyv. De mivel az MNB nem akar nagyobb mértékű szigorítást kezdeni, szinte megköti a saját kezét.

Ennek lehet olyan következménye, hogy valaki a forint gyengülésére kezd el játszani. A forint a korábbi stabilitás után keresi a helyét, a napokban egy százalék távolságra is voltunk a történelmileg leggyengébb ponttól.

Újabb jelzésértékű szigorítás?

A szakember arra számít, hogy májusban még nem lép a magyar jegybank. Ha azonban júniusban is gyengülne a forint, akkor a következő hónapban újabb, a szigorítás irányába mutató, legalábbis jelzésértékű lépés történhet. Hasonlóan a márciusi kisebb kamatemeléshez.

A hazai piac nagymértékű szigorítást áraz, egy év múlva körülbelül 160 bázisponttal (1,6 százalékponttal) magasabb lehet a rövid futamidejű diszkont kincstárjegyek hozama. Forián-Szabó szerint ekkora emelésre nem kell számítani alapesetben, hacsak nagyon be nem gyengül a forint.

Mire jó a Nemzeti Kötvény?

A magyar tíz éves hozam még mindig eléggé zsíros például a némethez képest. A magyar papírok az utóbbi hónapokban nem követték a német kötvényeket.

A Nemzeti Kötvények az igazgató szerint nem mást jelentenek, mint egy monetáris szigorítást, de nem a jegybank, hanem az ÁKK részéről. Az országban kialakult kettős kamatrendszer erősödik vele, amelyben a lakosság számára ténylegesen elérhető hozamok kerülnek még feljebb. Ennek költsége nem a jegybanknál, hanem a költségvetés kamatkiadásaiban jelentkezik majd.

Az ortodox megoldás az lenne, ha a jegybank kamatot emelne, ehelyett a lakossági papírok kamatát emelik – hangzott el. Attól egyébként, hogy évente ki lehet belőle lépni, a papírt nem lehet öt évesnek tekinteni.

Forrás: mfor.hu

Minimálbér-emelés: mibe kerülne ez nekünk?

2018. november 10.

A munkavállalók szemszögéből üdvözlendő a minimálbér emelése, de az ilyen változások kapcsán mindig kérdésként merül fel az is, vajon vállalati oldalon mekkora többletköltséget eredményez a minimálbér, garantált bérminimum emelkedése?

A sajtóban megjelent előzetes információk alapján 2019-től az idei 138.000 forintról 150.000 forintra emelkedik a minimálbér összege. Emellett a garantált bérminimum a jelenlegi 180.500 forintról várhatóan 202.000 forintra növekszik január elsejétől.

A munkavállalók szemszögéből nézve mindenképp üdvözlendő a változás, de az ilyen változások kapcsán mindig kérdésként merül fel az is, vajon hogyan érinti ugyanez a másik felet, azaz a munkáltatókat. Vállalati oldalon mekkora többletköltséget eredményez a minimálbér, garantált bérminimum emelkedése? Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetőjének legfrissebb blogbejegyzése segítségével megpróbáljuk felmérni az intézkedés lehetséges hatásait.

Tekintve, hogy a jelenleg ismert jogszabályok szerint a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke csak 2019. július 1-től csökken 19,5%-ról 17,5%-ra, érdemes a számokat ennek tükrében vizsgálni:

A táblázatból jól látható, hogy a minimálbér emelkedése 1 fő munkavállaló esetén közel 15.000 forint többletköltséget jelent a munkáltatónál havonta, míg ezt csak az év második felében enyhíti valamelyest a szocho csökkenése, amelynek következtében a 2018-as évhez képest csak mintegy 11.500 forinttal kell többet kigazdálkodnia a munkáltatónak a minimálbér kifizetése érdekében. A változások következtében a minimálbéres munkavállaló havonta mintegy 8.000 forinttal több nettó fizetésre számíthat.

Ugyanezen számok a garantált bérminimum kapcsán a következők szerint alakulnak:

Mint látható, a garantált bérminimum emelkedése 2019. első félévében személyenként és havonta több mint 26.000 forinttal terheli a munkáltatókat, míg a második félévben a szocho csökkenés következtében már nem egészen 22.000 forint a költségnövekedés a 2018-as évhez képest. A változások eredményeként a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók 2019-ben több mint 14.000 forinttal magasabb nettó fizetést kaphatnak az idei évihez képest.

A szocho csökkenése csak 2019. második felében hozhat némi könnyítést a munkáltatóknak, így az előre beharangozott 2 százalékpontos csökkentés, egész évben azonos bérszínvonal mellett a 2019-es év vonatkozásában tulajdonképpen 1 százalékpontos csökkenésnek felel meg.

Cafeteria 2019: milyen juttatást adjak jövőre?

Egyelőre még kevesen tértek napirendre a júliusban elfogadott törvényi változások láttán. Végül is nem törölték el a cafeteria rendszert, csak nincs értelme fenntartani. 2019-ben a SZÉP kártyán kívül jelentéktelen juttatások maradtak, legalábbis olyan, ami minden munkavállalónak adható, nem sok.

Szintén érdekes megfigyelni, hogy mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum összege az ismertté vált tervek szerint úgy lett megállapítva, hogy még a szocho csökkentés után sem csökken lényegében az idei szint alá a befizetendő összeg. Az év egészében költségvetési oldalról egyértelműen pozitív az egyenleg csak a szocho esetében is, míg az összes többi változatlan adókulcsú adó esetén további többletbevételekre lehet majd számítani.

Fentiek kapcsán az érdekképviseletek még nem adták fel annak a reményét, hogy a szocho csökkenést valamilyen módon előrébb lehessen hozni és 2019. január 1-től életbe lépjen a vállalkozások részére könnyítést hozó szabály. Különös tekintettel arra hogy egyes üzleti ágazatokban igen erős a munkaerőpiaci nyomás, amely alapján nem lesz elegendő a jogszabályban előírt minimumnak megfelelő bérszínvonalat tartani, hanem azt meg kell még toldani valamennyivel, ha az érintett vállalkozások életben akarnak maradni a piacon.

Versenyképesek a magyar fizetések?

Tovább árnyalja a helyzetet a környező országokkal való euró alapú összehasonlítás, melynek érdekessége, hogy a 2018. első félévi adatok szerint a magyar minimálbér 444,69 EUR összegnek felelt meg, melyet 310 forint körüli árfolyamon számítottak, míg ugyanezen forintösszeg az Eurostat 2018 második félévi statisztikái szerint már csak 418,47 eurót ér. A jelenleg 325 forint körül mozgó árfolyammal kalkulálva a jövőévi 150.000 forintos minimálbér csak 461,54 eurónak felel meg. Az eurózónán kívüli tagállamoknál a 2018-as évközi árfolyammozgások magyar, cseh és lengyel viszonylatban lefelé viszik a minimálbér euróban számított értékét, míg a románok esetében stagnálás látszik, viszont  Horvátországban tovább növekedett a minimálbér euróban számított értéke. Kérdés, hogy a közeljövő gazdasági történései és az árfolyamok alakulása mellett a jövő évi minimálbér emelés elegendő lesz-e arra, hogy legalább a környező országok körében a középmezőnyben tudjunk maradni?

A baleseti adó eltörlésével nem lesz olcsóbb a kötelező

A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a KGFB-hez kapcsolódó adózás. Megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem – egyéb adóvonzataival együtt – a díj részeként kell megfizetni. Nem változik, hogy a KGFB-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. A változás, amely 2019. folyamán lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától lép majd hatályba, az autósok szempontjából adósemleges.

Felmerült a szakképzési hozzájárulás megszüntetésének ötlete is, mely további 1,5% megtakarítást hozhatna a vállalkozások (esetleg valamilyen részben áttételesen a munkavállalók) konyhájára. Félő azonban, hogy a szakképzési hozzájárulás eltörlése után más hasonló mértékű bevételi forrás után nézne a kormányzat, amelynek kimenetele nem biztos, hogy kedvezőbb lenne a vállalkozások számára.

A kieső cafeteria elemek fájni fognak a munkavállalóknak

Mint sokak számára ismeretes, szinte csak a SZÉP-kártya marad meg jövőre azon kedvezményes lehetőségek közül, amelyet a munkáltatók a leggyakrabban alkalmaztak Cafeteria juttatásként.

A minimálbéren illetve garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók kapcsán azért is különösen érdekes ez a kérdés, mert ők azok, akiknek a leginkább sovány vigasz, hogy esetleges béren felüli plusz juttatásaikat wellness szállodában vagy étteremben költhetik el, amikor a család mindennapi kiadásait is csak szűkösen tudják fedezni. Azonos adóteher mellett az idei év végéig 100.000 forint pénzjuttatást is kaphattak, nem is beszélve arról, hogy bizonyos esetben akár lakhatási céljaikra is kaphattak adómentes támogatást.

Kérdés persze, hogy az ilyen munkavállalók kaptak-e egyáltalán bármilyen béren felüli plusz juttatást az eddigiekben. Mindenesetre az biztosnak látszik, hogy a nyáron kihirdetett adócsomagban szereplő adómentes és kedvező adózású juttatások beszűkítésével kapcsolatos változások tovább rontották az eddig sem túl rózsás helyzetüket. Piaci információk szerint a kisebb vállalkozások jelentős része tervbe is vette az eddig üzemelő Cafeteria rendszer megszüntetését, illetve egy részük – különös tekintettel a minimálbér kötelező emelésére, nem is tervezi az eddigi juttatások beépítését a bérekbe.

A cikk teljes formában az RSM Hungary blogján oldalán olvasható!

Forrás: Piac&Profit

Aktuális pályázati lehetőségek vállalkozásfejlesztésre

2018. szeptember 17.

Fehér Éva, az IR Intelligens(R) Régió Üzleti Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója az alábbi még nyitva álló pályázati lehetőségekről tájékoztatta portálunkat.

Szeptember 10-től kezdődően lehet pályázni a GINOP-8.3.5-18 „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram" keretében. A felhívás célja a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése, illetve a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtése, bővítésének támogatása, amelynek egyedi célkitűzése a finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése a mikro-, kis- és középvállalkozások külső finanszírozáshoz történő hozzáférésének javítása révén.

A felhívás keretében az alábbiakra lehet pályázni:
1. új tárgyi eszköz beszerzése
2. immateriális javak beszerzése (önállóan nem, kizárólag a tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódóan támogatható)

Kölcsön összege minimum 1 millió forint – maximum 50 millió forint. Kezdő vállalkozások is igényelhetnek támogatást, vagyis olyan vállalkozások, akik még nem rendelkeznek 1 teljes, lezárt üzleti évvel. Az általuk igényelhető hitel összege maximum 25 millió forint lehet.
A program keretében 2020. november 01-ig lehet Hitelkérelmet benyújtani.

Még mindig van forrás a GINOP-3.2.2-8.2.4-16 „Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása" pályázatban.
Pályázhatnak mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt üzleti évvel, és a legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 2 fő volt a statisztikai létszámuk.

A konstrukcióban két célterületre lehet együttesen vagy külön-külön támogatási kérelmet benyújtani:
I. Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések támogatása – on-premise vagy in house módon, vagyis vállalkozáson belül történt üzleti IKT rendszer, illetve alkalmazás bevezetés (helyben telepített saját szoftver bevezetése).
II. Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) és egyéb online vállalati szolgáltatások, megoldások terjesztése és bevezetése a kkv-k körében (felhőalapú szolgáltatások bevezetése).

A pályázat által Ön cége kap egy új vállalatirányítási rendszert és weblapot vagy webáruházat, mely össze van kötve mobiltelefon alkalmazással. Kapcsolódik hozzá számlázás, raktárkezelés, iktatás, gyártásvezérlés és minden olyan más szoftver, mellyel, az ügyfelekkel tudja tartani a kapcsolatot vagy az eltárolt adatokból vezetői információkat tud kinyerni.
A szoftverek működtetéséhez szükséges eszközöket is meg tudja venni, melyek lehetnek: szerverek, számítógépek, notebookok, tabletek, mobilok.

Támogatás és hitel összege és mértéke:

A vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 1 millió forint, maximum 24 millió forint lehet. A vissza nem térítendő támogatás maximális az összes elszámolható költség 40 %-a.
A kölcsön összege: minimum 1,25 millió forint, maximum 37,5 millió forint lehet.
Pályázatnak melléklete a maximális költségvetés kalkulátor, amelyet mi Önnel konzultálva kitöltünk a cég átvilágításakor!
A támogatási kérelmek benyújtása 2019. március 8. 12:00 óráig lehetséges.

Weblap/webáruház készítését vállaljuk!
Cégünk a weblap/webáruház készítést – már több mint 15 éve – marketinges szempontok alapján végzi azzal a céllal, hogy minél több információt tudjunk átadni az olvasókról/látogatókról a honlap birtokosának. Professzionális grafikai tervezéssel és webfejlesztőkkel állunk az Önök rendelkezésére a tökéletes weboldal létrehozásában.
Célunk, hogy ne csak egy webáruházat, hanem komplex weboldalt adjunk partnereinknek, és így minden funkciót egy weboldalon tudjanak megvalósítani.

Forrás: Délmagyar

Fwd: GINOP-5.3.5-18

2018. július 25.

Letöltés (PDF)

Több mint 30 milliárd forint értékű pályázat munkahelyi képzésekre

2018. február 20.

Összesen 31,5 milliárd forint értékben jelentek meg munkahelyi képzési pályázati felhívások a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében. A nagyvállalatok számára 18,5 milliárd forint, míg a mikro-, kis- és középvállalkozások számára 13 milliárd forint az elérhető keretösszeg – mondta el az MTI-nek Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár.

A nagyvállalatok március 12-től, a mikro-, kis- és közepes vállalatok március 13-tól nyújthatják be a támogatási kérelmeket.

A mikro-, kis- és középvállalkozások 3 és 50 millió forint közötti, a nagyvállalatok 10 és 100 millió forint közötti összegre nyújthatnak be támogatási kérelmet.

Az államtitkár hangsúlyozta: kiemelt cél, hogy a vállalkozások a támogatásokból az Irinyi Tervben szereplő ágazatokhoz, illetve az Ipar4.0 és az infokommunikációs technológiák (IKT) területéhez kapcsolódó képzéseket valósítsanak meg.

A pályázati felhívásokkal a kormány célja, hogy azon alacsonyabb iskolai végzettséggel és átlagkeresettel rendelkező foglalkoztatottak alkalmazkodóképessége javuljon, akik a folyamatosan változó gazdasági és technológiai feltételekhez nehezebben alkalmazkodnak. Ezeknek a munkavállalóknak a bevonása jelenleg alacsonyabb mértékű, mint a magasabb iskolai végzettségű, magasabb átlagkeresettel rendelkező foglalkoztatottaké.

Az elnyert támogatások a számos ágazatban és megyében jellemző munkaerőhiány vállalati kezelését teszik lehetővé, ami által az álláskeresők és közfoglalkoztatottak tartósan elhelyezkedhetnek a versenyszféra különböző területein.

A nagyvállalati képzésekbe álláskeresők, közfoglalkoztatottak és inaktívak bevonása kötelező, a mikro-, kis- és középvállalkozások számára pedig ennek lehetősége biztosított.

Forrás: http://www.kormany.hu

 

További részletekért kattintson:

https://www.palyazat.gov.hu/mdosult-a-munkahelyi-kpzsek-tmogatsa-mikro-kis-s-kzpvllalatok-munkavllali-szmra-cm-ginop-616-17-kdszm-felhvs

https://www.palyazat.gov.hu/mdosult-a-munkahelyi-kpzsek-tmogatsa-nagyvllalatok-munkavllali-szmra-cm-ginop-615-17-kdszm-felhvs

Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása című felhívás

2018. február 13.

Letöltés (pdf)

Heteken belül kiírják a régóta várt munkahelyi képzési EU-pályázatokat

2018. január 30.

Heteken belül a tavaly tervezett keretekkel kiírják a munkahelyi képzési EU-pályázatokat a kkv-knak és a nagyvállalatoknak, így összesen 40,5 milliárd forintos forrásról lesz szó és a feltételek úgy lesznek kitalálva, hogy meg lehessen előzni a visszaélési kísérleteket – jelezte a Nemzetgazdasági Minisztérium a Világgazdaságnak. 

A piac már régóta várja ezeket az uniós pályázatokat, hiszen tavaly tavasszal megjelentetésre kész állapotban volt a központi régión kívüli nagyvállalatoknak szóló, 21,52 milliárdos keretösszegű GINOP-6.1.5-17 kódszámú pályázat (Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok számára), illetve a központi régión kívüli mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szóló, 19,04 milliárd forintos keretösszegű GINOP-6.1.6-17 kódszámú pályázat. Aztán április végén, még a pályázatok megnyitása előtt, átdolgozás miatt elhalasztotta a beadás kezdetét az Irányító Hatóság. Végül tavaly nem is jelentek meg az átdolgozott pályázatok, de december 27-én kijött GINOP-6.1.8-17 kódszám mellett a nagyvállalatoknak szóló képzési központos pályázat társadalmi egyeztetése 9 milliárd forintos keretösszeggel, a pályázat pedig február végén jelenik meg.

Ezek után jött tehát most a jelzés, hogy már csak hetek kérdése és végre tényleg kiírják a GINOP-6.1.5-ös és a GINOP-6.1.6-os konstrukciókat ugyanazokkal a keretösszegekkel, mint amiket már tavaly is terveztek. A tárca azt hangsúlyozta a lapnak: ezeknél a pályázatoknál tényleg törekszenek arra, hogy a kiosztott források a lehető leghatékonyabban szolgálják a versenyképesség növelését, és lehetőleg egyetlen piaci szereplőt se az anyagi haszonszerzés motiváljon. Emiatt a felhívások számos olyan előírást tartalmaznak majd, amelyek a visszaélések kizárását célozzák. Ezek az előírások részben az igénybe vehető támogatások mértékének meghatározására, a képzéstípusok belső arányaira, a bevonható munkavállalók körére, a bizonyítható képzési tapasztalatokkal rendelkező képzők alkalmazására, a képzések típusonként eltérő elektronikus rögzítési kötelezettségére vonatkozóan határoznak meg többletfeltételeket.

A lap piaci források alapján megjegyzi: a rövidesen megjelenő pályázatok keretében egyrészt a bruttó 400 ezer forintért vagy az alatt foglalkoztatottak vehetnének részt a képzésekben, másrészt pedig a cégeknek munkanélkülieket is integrálniuk kellene a képzésekbe. Ezeket azonban nehéz lesz a szakértők szerint teljesíteni, mert a bruttó nemzetgazdasági átlagkereset már 323 ezer forintnál jár, másrészt a munkanélküliségi ráta országosan 3,8%-ra süllyedt. Emiatt egyesek szerint érdemes lenne bruttó 600-700 ezer forintban meghatározni a képzésben részt vevők kereseti határát, hogy minél több komplex, magasabb hozzáadott értékű munkakör képviselője fejlődhessen tovább, másrészt fokozott munkaerőhiány mellett elég nehéz lehet munkanélkülieket felvenni még a cégeknek.

A lap szerint ezekkel a kritikákkal az NGM is tisztában van és azt hangsúlyozta, hogy a felhívások célja részben azon alacsonyabb iskolai végzettségű és kisebb átlagkeresetű foglalkoztatottak alkalmazkodóképességének javítása, akik a folyamatosan változó gazdasági és technológiai feltételekhez nehezebben alkalmazkodnak. A minisztérium szerint ezeknek a munkavállalóknak a bevonása alacsonyabb mértékű, mint a magasabb iskolai végzettségű, magasabb átlagkeresettel rendelkező foglalkoztatottaké. A konstrukciók célja továbbá, hogy a számos ágazatban és megyében jellemző munkaerőhiány vállalati kezelését lehetővé tegyék, mert ezáltal az álláskeresők és közfoglalkoztatottak tartósan elhelyezkedhetnek a versenyszféra szegmenseiben.

Forrás: portfolio.hu

Felhívás: GINOP-2.1.8-17

2017. november 9.

GINOP-2.1.8-17 – dokumentum letöltése

FELHÍVÁS
A mikro-, kis- és közepes vállalkozások bevonására az innovációs láncba, valamint a vállalkozások KFI tevékenységének intenzitása fokozódására.
A Felhívás címe:
A KKV-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén
A Felhívás kódszáma:
GINOP-2.1.8-17
Magyarország Kormányának Felhívása a vállalkozások számára1, a vállalati K+F+I tevékenységek intenzitásának növelése érdekében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítését. Kiemelt cél a K+F+I együttműködések elterjesztése és a kiválóság felkarolása, illetve a KKV szektor kiaknázatlan K+F+I lehetőségeinek ösztönzése. A cél elérését a Kormány az önállóan innovációs tevékenységet végző vállalkozások támogatásával tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
 a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket minimum 5 millió Ft – maximum 15 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig,
 a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek jelen Felhívás keretében a megítélt, vissza nem térítendő támogatás legfeljebb 75%-ának megfelelő támogatási előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják2, hogy:
1 Támogatási kérelmet azok a szervezetek nyújthatnak be, amelyek maradéktalanul megfelelnek a Felhívás jogosultsági feltételeinek. Kérjük a támogatási kérelem benyújtása előtt tanulmányozza a részletes jogosultsági feltételeket a 4. fejezetben.
2 A támogatási kérelem benyújtására és megvalósítására számos egyéb feltétel vonatkozhat. Kérjük, tanulmányozza át ezeket a Felhívás további fejezeteiben.

Teljes gőzzel a káosz felé

2017. október 24.

Egy csoport túrázó eltévedt. Egy hegytetőn lévő várhoz szeretnének eljutni, ám az az út, amelyen mennek, úgy tűnik, az ellenkező irányba vezet. Vezetőjük egyetlen tanácsa pedig erre csak az, hogy siessenek tovább az eddigi úton.

Az eurózóna jelenleg ugyanilyen helyzetben van. Egyre világosabb, hogy az euró megalkotása rossz irány volt. A közös fizetőeszköz inflációs hitelbuborékot okozott Dél-Európában. Amikor ez a lufi kipukkadt, a régió versenyképességét komoly kár érte, és Észak-Európától azt követelték, hogy hatalmas hitelgaranciákat, hiteleket, illetve transzfereket nyújtson. Ezek az intézkedések fenntartották a buborékból keletkezett nem megfelelő relatív árakat, és elfedték a mélyben lévő problémákat.
Mindeközben a schengeni megállapodás megkönnyítette a bevándorlók számára, hogy az utóbbi években Ázsia és Afrika szegényebb vidékeiről elárasszák Észak-Európa jóléti államait. E fejleményekre válaszolva az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker arra használta fel a most szeptemberben elmondott, az unió állapotáról szóló beszédét, hogy még több tagállamot invitáljon az eurózónába és a schengeni övezetbe. Jun­cker az a karizmatikus, de összezavarodott túravezető, aki a történetünkben szereplő túrázókat továbbra is a rossz irányba vezeti.

Mellesleg minden eurózónán kívüli EU-tagállamnak, kivéve Dániát, már most is előírt kötelezettsége, hogy az euró bevezetésére törekedjen. Juncker azonban nyilvánvalóan fel akarja gyorsítani a folyamatot az eurózóna-tagsághoz szükséges kritériumok fellazításával és pénzügyi ösztönzők nyújtásával. Az eurózóna múltbeli problémái alapján ez egy igen veszélyes terv. Ha megvalósul, akkor az valószínűleg ugyanolyan destruktív túlfűtöttséget okozna, mint amit már láthattunk Dél-Európában. Valójában a bolgár, a horvát és a román háztartások túlzott mértékű adósságokat halmoztak fel külföldi valutákban – különösen euróban –, azt előfeltételezve, hogy majd csatlakoznak a monetáris unióhoz. Ez pedig jelentős pénzügyi problémákat okozott.

Természetesen érthető, hogy azok a nyugati bankok, melyek vakmerően euróhiteleket nyújtottak ezeknek az országoknak, most azt akarják, hogy ott is eurót nyomtassanak. Ily módon az adós országok biztosíthatnák a hitelező államokat, és ha szükséges, önmaguk által nyomtatott pénzzel fizethetnék vissza a hiteleket, ahogy azt a dél-európai országok tették az elmúlt évtizedben.

Tegyük fel, hogy Bulgária, Horvátország és Románia az euróbankjegy-nyomtatással biztosítaná a hiteláramlást, s lehetővé tenné a devizahitelek megújítását. Az ennyire mesterségesen olcsóvá tett hitel azonban felpumpálná az állami nyugdíjakat, a közszféra béreit és a szociális transzfereket. Ez pedig az ingatlanpiac túlfűtöttségét, valamint béremelkedést váltana ki, ami aláásná a nemzetközi versenyképességet. Normális esetben, ha egy ország ilyen helyzetben találja magát, akkor leértékeli valutáját. Ám miután az eurózóna-tagság kizárja e lehetőséget, az észak-európai országokat ismét arra kérnék, hogy nyújtsanak segítséget az EKB hitelgaranciái és pénzügyi transzferek révén, miközben tolerálniuk kellene, hogy az új eurózóna-tagállamok kiszolgálják önmagukat a bankjegynyomda révén. Egyszóval Juncker eurózóna-csatlakozások felgyorsítására vonatkozó terve azzal a veszéllyel jár együtt, hogy újjáéleszti az elmúlt évtized káoszát, ami a Dél-Európában kialakult buborékokkal kezdődött, majd a görög államadósság-válságban csúcsosodott ki.

Junckernek a schengeni övezet kibővítésére vonatkozó javaslata hasonlóképpen téves irány. A bevándorlás 2015-ben tapasztalt kezelhetetlen hulláma megmutatta, hogy Európában a belső és külső határellenőrzések szintje nem megfelelő. Juncker talán úgy szeretné hinni, hogy a bevándorlás mértéke lassult az EU és Törökország között 2016 elején megkötött megállapodásnak köszönhetően. Az európai határvédelmi ügynökség (Frontex) adatai azonban azt mutatják, hogy a migráció azután állt le, hogy Ausztria és a visegrádi országok kérésének megfelelően határkerítést húztak fel Macedóniában.

Továbbá a szerb határon felállított magyar kerítés, illetve a Magyarország által a Romániával közös határon bevezetett egyre szigorúbb ellenőrzések szintén hozzájárultak az európai stabilitáshoz. A migránsok azonban most Törökországból Bulgária felé kelnek át a Fekete-tengeren, és számuk növekedhet, ha a török EU-tagságról szóló tárgyalások leállnak. Ebből adódóan az EU többi tagállamának elleneznie kellene bármilyen olyan törekvést, amely a külső határellenőrzés lazítására irányul. Épp ez utóbbi történne ugyanis akkor, ha Bulgáriát és Romániát felvennék a schengeni övezetbe.

Csupán eltűnődni lehet azon, hogy mi hajtja Jun­ckert e javaslatok megfogalmazásakor? Természetesen
az Európai Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül a párizsi, luxemburgi és frankfurti pénzintézetek érdekeit. Senki nem akarja ugyanis, hogy a kelet-európai országokban bevezetett meggondolatlanul kialakított, hitelek egy újabb bankválságot gerjesszenek.

Ám Juncker javaslatai még rosszabb következményekkel járnának. Egy kelet-európai inflációs buborék (kiegészülve a határellenőrzések leépítésével) az egész EU-t destabilizálhatja, és a gazdasági migránsok új hullámát indíthatja el Közép-Európa felé. Itt az idő, hogy a túravezető belássa az észérveket, konzultáljon a többiekkel, és visszatérjen a helyes útra.

Forrás: vg.hu