Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Beleszámít-e a biztosításba a próbaidő? – 2021/12. szám

2021. június 17.

Beleszámít-e a biztosításba a próbaidő?
A próbaidő, mint járulékfizetéssel szerzett biztosítási idő természetesen szolgálati időnek minősül a nyugdíj-jogosultságnál, az erre az időre kifizetett munkabér beszámít a nyugdíj összegébe.

Tíz nap többletszabadságot kapnak a koronavírus elleni védekezésben részt vevők
A Magyar Közlönyben megjelent intézkedés több mint 170 ezer közszolgálatban foglalkoztatottat érint.

ManpowerGroup : Felpörög a létszámbővítés a hazai cégeknél
A következő negyedévben a hazai munkáltatók 12 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 4 százalékuk tervez. Ennél nagyobb optimizmusra utoljára 2019 első negyedévében volt példa – derül ki a ManpowerGroup ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből, olvasható a cég Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.

A diákmunka segíthet a gazdaság újraindításában
Idén nyáron nem csupán az idénymunkák, hanem a járvány visszaszorítása nyomán újranyitó vendéglátó- és szálláshelyek, a visszatérő rendezvények, illetve a kereskedelmi szektorban működő cégek is jelentős plusz munkaerőt fognak igényelni, amelynek kielégítésében kiemelt szerep jut a diákmunkának – jelzi előre a Trenkwalder.

Visegrád 17.0 – Részlet dr. Sipka Péter: A munkáltató felelőssége az otthoni munkavégzés során című tanulmányából
A Wolters Kluwer Hungary Kft. idén tizennyolcadik alkalommal rendezi meg a Magyar Munkajogi Konferenciát Visegrádon. Sorozatunkban kedvcsináló részleteket olvashatnak a tavalyi konferencia tanulmánykötetéből.

A csoportos létszámleépítés visszatérő kérdése
Az EUB úgy foglalt állást, hogy annak értékeléséhez, hogy egy vitatott egyéni elbocsátás csoportos létszámcsökkentés részét képezi‑e, az e rendelkezés által a csoportos létszámcsökkenés fennállásának megállapításához előírt referencia‑időszak kiszámítása során figyelembe kell venni azt a teljes, egymást követő 30 vagy 90 napos időszakot, amelynek során ezen egyéni elbocsátásra sor került, és amelynek folyamán a munkáltató részéről, ugyanezen rendelkezés értelmében nem a munkavállalók személyében rejlő egy vagy több ok miatt a legnagyobb számú elbocsátás történt.

Jön a szezon: az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai – 2021/11. szám

2021. június 2.

Jön a szezon: az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai
Gyakran előfordul, hogy egy munka csak rövid időt igényel, pár napra van csak szükség a megfelelő munkavállalókra. Köthető erre a rövid időre is határozott idejű munkaszerződés, de ennél jobb megoldás lehet ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazzák a szükséges munkaerőt.

Mi jön az ágazati bértámogatás után?
A kibővített Vállalatok munkaerő támogatása program tízezrek elhelyezkedését segítheti Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) stratégiai és parlamenti államtitkára szerint.

A foglalkoztatás ellenőrzése nemzetközi helyzetekben
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatásköre nem csak azokra az esetekre terjed ki, amikor a Magyarországon letelepedett munkáltató, magyar állampolgárt alkalmaz belföldön. Többféle olyan nemzetközi tényállás elképzelhető, ahol a magyar hatóság számon kérheti a magyar szabályok betartását. Ezek között a legnehezebben értelmezhető kategória az, amely szerint minden esetben vizsgálhatóak a kógens és az imperatív munkajogi szabályok. De vajon mit jelentenek ezek a kifejezések?

„Ki itt a főnök?” – a több foglalkoztatóval megvalósuló munkavégzés variációi
Ha egy munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy milyen munkáltatónál dolgozik, ennek beazonosítása általában nem szokott nehézséget jelenteni. A munkaviszony tipikus esetben ugyanis egy munkavállaló és egy munkáltató között jön létre, s a munkaszerződésből jellemzően ki is tűnik, hogy azt milyen jogalany kötötte meg munkáltatóként.

Visegrád 17.0 – Részlet dr. Sipka Péter: A munkáltató felelőssége az otthoni munkavégzés során című tanulmányából
A Wolters Kluwer Hungary Kft. idén tizennyolcadik alkalommal rendezi meg a Magyar Munkajogi Konferenciát Visegrádon. Sorozatunkban kedvcsináló részleteket olvashatnak a tavalyi konferencia tanulmánykötetéből.

A csoportos létszámleépítés visszatérő kérdése
Az EUB úgy foglalt állást, hogy annak értékeléséhez, hogy egy vitatott egyéni elbocsátás csoportos létszámcsökkentés részét képezi‑e, az e rendelkezés által a csoportos létszámcsökkenés fennállásának megállapításához előírt referencia‑időszak kiszámítása során figyelembe kell venni azt a teljes, egymást követő 30 vagy 90 napos időszakot, amelynek során ezen egyéni elbocsátásra sor került, és amelynek folyamán a munkáltató részéről, ugyanezen rendelkezés értelmében nem a munkavállalók személyében rejlő egy vagy több ok miatt a legnagyobb számú elbocsátás történt.

Változtak munkaügyi feketelista szabályai – 2021/9. szám

2021. május 5.

A home office éve – infografika
A járvány berobbanásával, a tavalyi második negyedévben, nyolcszorosára nőtt a távmunkában dolgozók részaránya. A leginkább érintett az információ, kommunikáció ágazat, ahol tízből négyen voltak home office-ban. Az InfoTandem infografikája.

Változtak munkaügyi feketelista szabályai
Idén március 11-én változtak a munkaügyi kapcsolat rendezettségéhez szükséges feltételek: ha valaki nem jelenti be alkalmazottját, a bírság mellett már az első alkalommal felkerül a mulasztók listájára – derül ki a NAV közleményéből.

Nem lehet csak úgy belenézni az alkalmazott levelezésébe
Roppant érzékeny területen jár az a vállalat, amely arra kíváncsi miről is levelezik munkavállalója, s ezt ellenőrzi. Az alkalmazott fiókjának revíziója ugyanis nagy körültekintést igényel. Ez különösen abban az esetben igaz, ha engedélyezett számukra a magánhasználat. A munkáltató nem ellenőrizheti a privát leveleket, ha ezt mégis megteszi, majd ezek tartalma alapján jogellenesen szünteti meg a munkavállaló jogviszonyát, akkor ezért kártérítést, a személyiségi jogok megsértése miatt pedig sérelemdíjat is követelhet a munkavállaló – hívja fel a figyelmet act Bán és Karika Ügyvédi Társulás Adó Online-hoz eljuttatott közleménye.

Járhat-e a plázai dolgozóknak vasárnapi pótlék?
Ugyanaz a munkáltató a munka törvénykönyvében meghatározott több ok miatt is elrendelhet vasárnapra rendes munkavégzést. Ha bizonyítást nyer, hogy a munkavállaló számára nem csak amiatt volt elrendelhető a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés, mert a munkáltatója kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatói, hanem azért is, mert rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatóról van szó, a munkavállaló részére vasárnapi pótlék nem jár – a Kúria eseti döntése.

A több műszakos tevékenység és a műszakpótlék kapcsolata
Már csak nevéből eredően is egyértelműnek tűnhet, hogy műszakpótlék illeti meg azokat a munkavállalókat, akik több műszakos tevékenységű munkáltatónál végeznek munkát. Azonban attól, hogy a két jogintézmény neve hasonlít, mégsem mondhatjuk, hogy a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalókat minden esetben, pusztán a több műszakos tevékenység miatt megilletné a műszakpótlék.

Megváltoztak a munkaügyi ellenőrzés szabályai, egy meglepő új szankció – 2021/8. szám

2021. április 21.

Megváltoztak a munkaügyi ellenőrzés szabályai, egy meglepő új szankció
Az új törvény értelmében 2021. március 1. napjától a munkaügyi hatóság feladat- és hatáskörét a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vette át. A be nem jelentett foglalkoztatás esetén az egy hónapnál rövidebb időtartamú jogsértés fennállásakor a hatóság a szabályszegés kezdetétől számított egy hónapra visszamenőleg eső dátumot tekinti a jogviszony kezdetének.
Tovább olvasom

Felszabadították a SZÉP-kártyát
Április 25-től a szálláshely, vagy a szabadidő zsebből is lehet költeni a vendéglátásra – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből.

Megtriplázódott tavaly az otthonról dolgozók száma
Az elmúlt tíz év 2,9 százalékos átlagának háromszorosára, 8,6 százalékra nőtt a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya Magyarországon.
Tovább olvasom

Munkavégzés munkaszüneti napon
Munkaszüneti napokon sokszor a munkáltatók és munkavállalók nagy része hosszú hétvégére számíthat, azonban bizonyos munkavállalói csoportok részére a munkaszüneti nap is munkavégzést tartogathat.
Tovább olvasom

Visszafordított áfa a munkaerő-kölcsönzésben: maradtak kivételek
Az Európai Unió rendelkezésének megfelelően 2021. április 1-jei hatállyal megváltoztak a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások áfakezelési szabályai is és megszűnik a fordított áfa alkalmazásának kötelezettsége a legtöbb esetben.
Tovább olvasom

Ha a kártérítés krízisbe sodor – a munkavállalói kártérítés bírói mérséklésének lehetősége
A Munka Törvénykönyve szerint a bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Cikkünkből megtudhatja, hogy mit vizsgál ilyenkor a bíróság.

Munkavállaló vagy otthon oktató szülő? – variációk a digitális oktatás kapcsán igényelt távollétekre – 2021/7. szám

2021. április 7.

Munkavállaló vagy otthon oktató szülő? – variációk a digitális oktatás kapcsán igényelt távollétekre
A munkajog különféle megoldásokat kínál arra, hogy a szülő ne kerülhessen munkajogi hátrányba azért, mert munkáját nem tudja ellátni a digitális oktatás vagy rendkívüli iskolai, óvodai szünetek miatt.

Nem kezelhető minden munkavállaló védettségi adata
A NAIH tájékoztatója szerint a munkáltató csak kockázatelemzést követően és csak bizonyos munkakörökben kérheti a védettség igazolását. Ha a munkáltató kezeli a védettségi adatot, akkor köteles annak megfelelő intézkedéseket bevezetni.

ITM: az áprilisi bérekre is kérhető ágazati bértámogatás
A bértámogatásra a vállalkozások április 30-áig adhatnak be kérelmet a területileg illetékes kormányhivatalhoz, míg akik a továbbiakban nem kérik a támogatást, ezt április 6-áig jelezhetik – közölte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Fel lehet-e mondani e-mailben? – elektronikus írásbeliség a munkajogban
A munkáltatók, különösen a multinacionális cégek részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy a munkajogi relevanciájú irataikat – munkaszerződés, tájékoztató, felmondások, közös megegyezés – elektronikus formában hozzák létre, illetve tárolják – írja a HR Portal.hu cikkében Fodor T. Gábor munkajogász.

„Kipihenni a távolléteket” – szabadság gyűjtése munkában töltött időn kívül
Szabadságra jogosító időszakok jelentősen túlmutatnak a ténylegesen munkában töltött periódusokon. Számos olyan távolléti idő is szabadságra jogosítónak számít, amelyre a munkáltatónak még munkabért sem kell fizetnie. Cikkünkben részletesen áttekintjük a szabadságra jogosító időszakokat.

A munkába járás költségtérítése
A munkáltató köteles megtéríteni azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (2) bekezdés]. Ilyen, a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerülő költség a munkába járással kapcsolatos utazás is, amelynek költségtérítését a 39/2010 (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza.

Érvénytelenség a munkajogban: a megtámadási okok – 2021/6. szám

2021. március 24.

Érvénytelenség a munkajogban: a megtámadási okok
Az érvénytelen jognyilatkozat lehet semmis (feltétlen/abszolút érvénytelenség) és megtámadható (feltételes érvénytelenség). Utóbbi esetében a jognyilatkozat hibás, de a hiba jelentősége kisebb, ezért a jognyilatkozatot tevőkre van bízva, hogy megállapodásukat érvénytelenné kívánják-e tenni. Vagyis bizonyos esetekben az érvénytelenség feltétele a jognyilatkozat sikeres megtámadása, azonban a megtámadásnak is – a semmisséghez hasonlóan – csak a törvényben meghatározott esetekben lehet helye. Jelen cikkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel foglalkozó összefoglaló véleménye alapján kívánom bemutatni ezen megtámadási okok egyes vonásait.

Érvénytelenség a munkajogban: a semmisségi okok
Érvénytelenség esetén a jognyilatkozat „külsőleg” létezik, így például a munkaszerződés tartalmazza a felek egybehangzó akaratnyilatkozatát, azonban a jognyilatkozat a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására. Az érvénytelenségnek két fajtája van, a semmisség (feltétlen/abszolút érvénytelenség) és a megtámadhatóság (feltételes érvénytelenség), azonban mindkét formára igaz, hogy az azt keletkeztető okokat törvény határozza meg. Jelen cikkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel foglalkozó összefoglaló véleménye alapján kívánom bemutatni a semmisségi okok egyes aspektusait.

Bértámogatás 4.0: újabb ágazatok, megemelt bértámogatási plafon, előlegfizetés
A koronavírus járvány miatt bevezetett korlátozó rendelkezésekkel egyidőben módosultak a bértámogatással kapcsolatos szabályok: újabb ágazatok kerültek be a bértámogatási programba, és időközben lehetővé vált a támogatás előlegként történő kifizetése, mely cash-flow előnyt jelenthet a munkaadóknak. Az RSM blogbejegyzésében áttekintette a fontos dátumokat, határidőket.

Milyen segítséget ad az állam koronavírus idején?
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára összefoglalta: munkáltatói adómentesség, a hitelmoratórium, a családtámogatások meghosszabbítása, a kamatmentes gyorskölcsön, a falusi kisboltok támogatása és a bértámogatások.

Munkaidő számítása a készenlét alatt
Az EUB két ítéletben értelmezte, hogy a készenlétet milyen esetben lehet a 2003/88 irányelv szerinti munkaidőnek tekinteni.

Gazdaságvédelmi intézkedések a szigorítások miatt – 2021/5. szám

2021. március 10.

Gazdaságvédelmi intézkedések a szigorítások miatt
A védelmi intézkedések szigorítása szükségessé tette a gazdaságba történő beavatkozást és új gazdaságvédelmi intézkedések meghozatalát. A péntek éjszaka 23:41-kor kihirdetett rendelet rendelkezik a szocho, rehabilitációs hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség megfizetése alóli mentességről, bértámogatásról, internet támogatásról és a bérleti díj alóli mentességről.

Tehet-e különbséget a munkáltató a védettségi igazolvány alapján?
A munkáltató nem kötelezheti oltásra az alkalmazottakat, de a védettségi igazolvány megléte esetén tehet megkülönböztetést, ha ezt a munkafeladat ellátásához kapcsolódó objektív körülmény indokolja – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédei.

A munkaerő-kölcsönzés jogszerű és rendeltetésellenes alkalmazása
A friss szabályozási változásokra is tekintettel a jelen cikk a munkaerő-kölcsönzés látszatának megteremtésével összefüggő visszaélések adójogi tapasztataival foglalkozik – nem tárgya a munkaerő-kölcsönzés vállalkozási, megbízási szerződéssel történő leplezése.

A nők továbbra is 16 százalékkal kevesebbet keresnek
Tavaly 2 millió 103 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ami közel 13 százalékkal haladta meg a tíz évvel korábbi létszámot, miközben a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 370 ezer forint volt, ami 16 százalékkal marad el a férfiakétól – derül ki a Trenkwalder felméréséből.

Milyen HR-stratégiával terveznek a vállalatok idén?
A döntően közép- és nagyvállalatok hazai szakemberei optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40 százalékuk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet, és a vállalatok 38 százaléka tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését – derül ki a Randstad kutatásából.

A leendő örökbefogadókat megillető munkavégzés alóli mentesülés
A munkáltató számára ideális világban a munkavállaló a beosztás szerinti munkaideje valamennyi percét ténylegesen a munka végzésével tölti. Azonban a munkavállaló is ember, így számos olyan körülmény adódhat, amely miatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ilyen kedvezmény illeti meg 2020 szeptembere óta a leendő örökbefogadókat is.

Meghosszabbították a távmunka könnyített szabályait – 2021/4. szám

2021. február 25.

Meghosszabbították a távmunka könnyített szabályait
Az átmeneti rendelkezések a veszélyhelyzet meghosszabbításával összhangban alkalmazhatók újabb három hónapon át, így május 23-ig állapodhatnak meg a törvényi keretektől eltérően a távmunkáról a munkáltatók és a munkavállalók.

Távmunka vs home office
A koronavírus első hulláma alatt az is megismerte a távmunka és a home office kifejezéseket, aki eddig nem találkozott velük, és talán az is, aki nem akarta. A távmunkavégzés hirtelen népszerű lett, és robbanásszerűen terjed.

Lehet-e szóban munkaszerződést kötni?
A munkaszerződés alakiságával kapcsolatban egyértelműnek tűnik az írásbeli forma követelménye, mondván, vannak kötelező tartalmi elemek, amelyekben a feleknek mindenképpen meg kell állapodnia, így észszerű mindezt leírni is, ezzel megkönnyítve a későbbiekben a bizonyíthatóságot. Kérdés azonban, hogy mi történik, ha a felek nem foglalták írásba a munkaszerződést: érvényes, vagy az írásbeliség hiány miatt érvénytelenné válik?

Mikor nem lehet tanulmányi szerződést kötni a munkavállalóval?
A munkáltatók számára óriási kincs a jól képzett munkaerő. Épp ezért a munkáltatók gyakran kötnek tanulmányi szerződést annak érdekében, hogy a megfelelő szakembert tudják alkalmazni. Bár a tanulmányi szerződés legtöbbször mindkét fél számára előnyös, mégis vannak olyan esetek, amikor a munkáltató nem köthet szerződést a munkavállalóval.

Új eszközt vethetnek be a feketefoglalkoztatókkal szemben
Idén tavasztól a jogsértésen ért munkaadók kötelesek lesznek jogszerűtlenül foglalkoztatott munkavállalóikat visszamenőlegesen legalább egy hónapra bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.

Brexit: az üzleti utak is nehezebbek lettek
Az átmeneti időszak lejártával a britek idén már a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint utazhatnak be és vállalhatnak munkát Magyarországon – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szakértői.

Munkaszüneti napok és a munkaszüneti napok körüli munkarend 2021-ben – 2021/3

2021. február 10.

Munkaszüneti napok és a munkaszüneti napok körüli munkarend 2021-ben
A 2020-as évhez képest 2021-ben kevesebb munkaszüneti nap eredményez extra pihenőnapot a munkavállalók számára, ezért „cserébe” viszont csak egy szombati napra áthelyezett munkanappal kell számolnia a munkáltatóknak és a munkavállalóknak.
Tovább olvasom

Minimálbér 2021-ben: megjelent a rendelet, íme a részletek
A minimálbér emelkedése egyéb ellátásokat és kötelezettségeket is érint, a teljesség igénye nélkül röviden áttekintjük e változásokat is cikkünkben.
Tovább olvasom

A szabadság átvitele 2020-ról 2021-re
A munkavállalókat évenként 20 munkanap alapszabadság illeti meg. Ezen felül az életkor előrehaladtával, gyermekek születésével, bizonyos veszélyes munkakörök betöltésével, illetve megváltozott munkaképesség, fogyatékosság esetén a munkavállalót pótszabadság is megilleti. Mind az alap-, mind a pótszabadságot alapvetően az esedékesség évében kell a munkavállaló részére kiadni, azonban néhány esetben lehetőség van arra, hogy a szabadság vagy annak néhány napja átvihető legyen a következő évre.
Tovább olvasom

Meghosszabbították az ágazati bértámogatást
Eddig több mint százezezer embernek igényeltek ágazati bértámogatást, és mivel a koronavírus-járvány miatt a korlátozásokat fenn kell tartani, ezért a kormány meghosszabbította a programot március 10-éig.
Tovább olvasom

Érvénytelenség a munkaviszonyban II. rész
Cikkünkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel kapcsolatos összefoglaló véleményét olvashatják.

Vissza a feladónak – a postázott munkaügyi jognyilatkozatok sorsa
Ahogyan a munkahelyen történő személyes érintkezés lehetősége szűkül, úgy kaphat egyre nagyobb jelentőséget a munkavállaló és a munkáltató közötti postai érintkezés.

Az egymást követő munkaerő-kölcsönzési szerződések
A szerző az alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának a J. H. kontra K. G.-ügyben született ítéletét elemzi, mely az egymást követő munkaerő-kölcsönzési szerződések tárgyában született.

Nettó keresetek: az osztrák szint harmada alatt – infografika
Az euróban mért éves nettó átlagkeresetek tekintetében Magyarország továbbra is a sereghajtók közé tartozik az EU-ban, csupán két ország van mögöttünk; a magyar mutató az osztrák egyharmadát sem éri el. Az InfoTandem infografikája.

Munkajogi aktualitások 2021 januárjában – 2021/2. szám

2021. január 28.

Munkajogi aktualitások 2021 januárjában
A 2021. év elejét sok tekintetben továbbra is a COVID19 járványügyi helyzet, illetve annak következményei határozzák meg. A munkavállalók, amennyiben ez lehetséges, otthon végzik munkájukat. Abban a körben pedig, ahol ez nem megoldható, s az aktuálisan ellátandó feladatok mennyiségére tekintettel ez a célravezető megoldás, a munkavállalók szabadságot kapnak, vagy a munkáltatóval fizetés nélküli szabadságban állapodnak meg. Bizonyos esetekben a munkaviszony fenntartása sem lehetséges, ilyenkor annak megszüntetésére is sor kerül. Végül a járvány következtében a munkáltatók új típusú egészségügyi ellenőrzési módokat vezetnek be, illetve ebbéli kötelezettségeket írnak elő sok esetben. Jelen cikk ezen körülmények jogi aspektusait mutatja be.

Megállapodtak a minimálbérről
Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent.

Hőmérőzhető-e a munkavállaló a COVID alatt?
A koronavírus okozta járványügyi helyzetben a munkáltatóknak is érdeke, hogy mindent megtegyenek a COVID-fertőzés megakadályozása érdekében, illetve, hogy a COVID-fertőzött munkavállalókat a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében minél előbb elkülönítsék munkatársaiktól. Így okkal merül fel a munkáltató oldalán, hogy prevenció okán lehetősége van-e a COVID fertőzöttség ellenőrzése érdekében a munkavállalók testhőmérsékletének megvizsgálására.

Egyszerűsödtek a felnőttképzés követelményei
Január első napjaiban – figyelembe véve a gyakorlati tapasztalatokat – módosították a felnőttképzési jogszabályokat.

Meg lehet-e hosszabbítani a próbaidőt?
A próbaidő rendeltetése, célja, hogy a munkáltató és a munkavállaló „kipróbálhassa” egymást: a próbaidő alatt a munkavállaló felmérheti, hogy az adott munkakör, a munkakörülmények megfelelőek-e számára, míg a munkáltató eldöntheti, hogy az új munkaerő teljesíteni tudja-e a hozzá fűzött elvárásokat. Tekintettel a próbaidő „próba” jellegére, kérdésként merülhet fel, hogy vajon a kikötött próbaidő mértéke meghosszabbítható-e, lehetőség van-e egy „újabb próbára”.

A munka és a magánélet közötti egyensúly a szülők és gondozók szemszögéből
A munka és magánélet elhatárolásának kérdése a modern technológia természetessé válásával egyre nehezebb helyzetek elé állítja mind a munkáltatót, mind a munkavállalót – különösen igaz ez járvány idején, amikor azok is otthoni munkavégzésre kényszerültek (és kényszerülnek), akiknél korábban ez a lehetőség fel sem merült, vagy a munkáltató zárkózott el ezen opció elől. Ugyanakkor sokan vannak, akik előtt kapukat nyithat a munkaerőpiacon a rugalmasabb munkavégzés lehetősége, különös tekintettel azokra, akik gyermek(ek)et nevelnek vagy tartósan beteg hozzátartozójukat ápolják.

Hogyan szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkavállaló várandós?
Főszabály szerint a munkaviszony a felek közös megegyezésével, vagy valamelyik fél – így akár a munkavállaló, akár a munkáltató – által tett egyoldalú jognyilatkozattal is megszüntethető. Azonban egyes törvényben meghatározott munkavállalókat felmondási tilalom révén védelem illeti meg a munkáltatói felmondással szemben, amely így leszűkíti a velük szemben alkalmazható munkaviszonyt megszüntető jogcímeket. Ilyen védelem illeti meg többek között a várandós nőt is.

Pályakezdő jogászok vs. a munkaerőpiaci elvárások
A jogászi szakma átalakulása tekintetében jelentős változások figyelhetők meg az elmúlt évtizedekhez viszonyítva, amelyek az elvárásokra is kihatással vannak.