Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Meghosszabbították a távmunka könnyített szabályait – 2021/4. szám

2021. február 25.

Meghosszabbították a távmunka könnyített szabályait
Az átmeneti rendelkezések a veszélyhelyzet meghosszabbításával összhangban alkalmazhatók újabb három hónapon át, így május 23-ig állapodhatnak meg a törvényi keretektől eltérően a távmunkáról a munkáltatók és a munkavállalók.

Távmunka vs home office
A koronavírus első hulláma alatt az is megismerte a távmunka és a home office kifejezéseket, aki eddig nem találkozott velük, és talán az is, aki nem akarta. A távmunkavégzés hirtelen népszerű lett, és robbanásszerűen terjed.

Lehet-e szóban munkaszerződést kötni?
A munkaszerződés alakiságával kapcsolatban egyértelműnek tűnik az írásbeli forma követelménye, mondván, vannak kötelező tartalmi elemek, amelyekben a feleknek mindenképpen meg kell állapodnia, így észszerű mindezt leírni is, ezzel megkönnyítve a későbbiekben a bizonyíthatóságot. Kérdés azonban, hogy mi történik, ha a felek nem foglalták írásba a munkaszerződést: érvényes, vagy az írásbeliség hiány miatt érvénytelenné válik?

Mikor nem lehet tanulmányi szerződést kötni a munkavállalóval?
A munkáltatók számára óriási kincs a jól képzett munkaerő. Épp ezért a munkáltatók gyakran kötnek tanulmányi szerződést annak érdekében, hogy a megfelelő szakembert tudják alkalmazni. Bár a tanulmányi szerződés legtöbbször mindkét fél számára előnyös, mégis vannak olyan esetek, amikor a munkáltató nem köthet szerződést a munkavállalóval.

Új eszközt vethetnek be a feketefoglalkoztatókkal szemben
Idén tavasztól a jogsértésen ért munkaadók kötelesek lesznek jogszerűtlenül foglalkoztatott munkavállalóikat visszamenőlegesen legalább egy hónapra bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.

Brexit: az üzleti utak is nehezebbek lettek
Az átmeneti időszak lejártával a britek idén már a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint utazhatnak be és vállalhatnak munkát Magyarországon – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szakértői.

Munkaszüneti napok és a munkaszüneti napok körüli munkarend 2021-ben – 2021/3

2021. február 10.

Munkaszüneti napok és a munkaszüneti napok körüli munkarend 2021-ben
A 2020-as évhez képest 2021-ben kevesebb munkaszüneti nap eredményez extra pihenőnapot a munkavállalók számára, ezért „cserébe” viszont csak egy szombati napra áthelyezett munkanappal kell számolnia a munkáltatóknak és a munkavállalóknak.
Tovább olvasom

Minimálbér 2021-ben: megjelent a rendelet, íme a részletek
A minimálbér emelkedése egyéb ellátásokat és kötelezettségeket is érint, a teljesség igénye nélkül röviden áttekintjük e változásokat is cikkünkben.
Tovább olvasom

A szabadság átvitele 2020-ról 2021-re
A munkavállalókat évenként 20 munkanap alapszabadság illeti meg. Ezen felül az életkor előrehaladtával, gyermekek születésével, bizonyos veszélyes munkakörök betöltésével, illetve megváltozott munkaképesség, fogyatékosság esetén a munkavállalót pótszabadság is megilleti. Mind az alap-, mind a pótszabadságot alapvetően az esedékesség évében kell a munkavállaló részére kiadni, azonban néhány esetben lehetőség van arra, hogy a szabadság vagy annak néhány napja átvihető legyen a következő évre.
Tovább olvasom

Meghosszabbították az ágazati bértámogatást
Eddig több mint százezezer embernek igényeltek ágazati bértámogatást, és mivel a koronavírus-járvány miatt a korlátozásokat fenn kell tartani, ezért a kormány meghosszabbította a programot március 10-éig.
Tovább olvasom

Érvénytelenség a munkaviszonyban II. rész
Cikkünkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel kapcsolatos összefoglaló véleményét olvashatják.

Vissza a feladónak – a postázott munkaügyi jognyilatkozatok sorsa
Ahogyan a munkahelyen történő személyes érintkezés lehetősége szűkül, úgy kaphat egyre nagyobb jelentőséget a munkavállaló és a munkáltató közötti postai érintkezés.

Az egymást követő munkaerő-kölcsönzési szerződések
A szerző az alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának a J. H. kontra K. G.-ügyben született ítéletét elemzi, mely az egymást követő munkaerő-kölcsönzési szerződések tárgyában született.

Nettó keresetek: az osztrák szint harmada alatt – infografika
Az euróban mért éves nettó átlagkeresetek tekintetében Magyarország továbbra is a sereghajtók közé tartozik az EU-ban, csupán két ország van mögöttünk; a magyar mutató az osztrák egyharmadát sem éri el. Az InfoTandem infografikája.

Munkajogi aktualitások 2021 januárjában – 2021/2. szám

2021. január 28.

Munkajogi aktualitások 2021 januárjában
A 2021. év elejét sok tekintetben továbbra is a COVID19 járványügyi helyzet, illetve annak következményei határozzák meg. A munkavállalók, amennyiben ez lehetséges, otthon végzik munkájukat. Abban a körben pedig, ahol ez nem megoldható, s az aktuálisan ellátandó feladatok mennyiségére tekintettel ez a célravezető megoldás, a munkavállalók szabadságot kapnak, vagy a munkáltatóval fizetés nélküli szabadságban állapodnak meg. Bizonyos esetekben a munkaviszony fenntartása sem lehetséges, ilyenkor annak megszüntetésére is sor kerül. Végül a járvány következtében a munkáltatók új típusú egészségügyi ellenőrzési módokat vezetnek be, illetve ebbéli kötelezettségeket írnak elő sok esetben. Jelen cikk ezen körülmények jogi aspektusait mutatja be.

Megállapodtak a minimálbérről
Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent.

Hőmérőzhető-e a munkavállaló a COVID alatt?
A koronavírus okozta járványügyi helyzetben a munkáltatóknak is érdeke, hogy mindent megtegyenek a COVID-fertőzés megakadályozása érdekében, illetve, hogy a COVID-fertőzött munkavállalókat a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében minél előbb elkülönítsék munkatársaiktól. Így okkal merül fel a munkáltató oldalán, hogy prevenció okán lehetősége van-e a COVID fertőzöttség ellenőrzése érdekében a munkavállalók testhőmérsékletének megvizsgálására.

Egyszerűsödtek a felnőttképzés követelményei
Január első napjaiban – figyelembe véve a gyakorlati tapasztalatokat – módosították a felnőttképzési jogszabályokat.

Meg lehet-e hosszabbítani a próbaidőt?
A próbaidő rendeltetése, célja, hogy a munkáltató és a munkavállaló „kipróbálhassa” egymást: a próbaidő alatt a munkavállaló felmérheti, hogy az adott munkakör, a munkakörülmények megfelelőek-e számára, míg a munkáltató eldöntheti, hogy az új munkaerő teljesíteni tudja-e a hozzá fűzött elvárásokat. Tekintettel a próbaidő „próba” jellegére, kérdésként merülhet fel, hogy vajon a kikötött próbaidő mértéke meghosszabbítható-e, lehetőség van-e egy „újabb próbára”.

A munka és a magánélet közötti egyensúly a szülők és gondozók szemszögéből
A munka és magánélet elhatárolásának kérdése a modern technológia természetessé válásával egyre nehezebb helyzetek elé állítja mind a munkáltatót, mind a munkavállalót – különösen igaz ez járvány idején, amikor azok is otthoni munkavégzésre kényszerültek (és kényszerülnek), akiknél korábban ez a lehetőség fel sem merült, vagy a munkáltató zárkózott el ezen opció elől. Ugyanakkor sokan vannak, akik előtt kapukat nyithat a munkaerőpiacon a rugalmasabb munkavégzés lehetősége, különös tekintettel azokra, akik gyermek(ek)et nevelnek vagy tartósan beteg hozzátartozójukat ápolják.

Hogyan szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkavállaló várandós?
Főszabály szerint a munkaviszony a felek közös megegyezésével, vagy valamelyik fél – így akár a munkavállaló, akár a munkáltató – által tett egyoldalú jognyilatkozattal is megszüntethető. Azonban egyes törvényben meghatározott munkavállalókat felmondási tilalom révén védelem illeti meg a munkáltatói felmondással szemben, amely így leszűkíti a velük szemben alkalmazható munkaviszonyt megszüntető jogcímeket. Ilyen védelem illeti meg többek között a várandós nőt is.

Pályakezdő jogászok vs. a munkaerőpiaci elvárások
A jogászi szakma átalakulása tekintetében jelentős változások figyelhetők meg az elmúlt évtizedekhez viszonyítva, amelyek az elvárásokra is kihatással vannak.

Nincs még meg a 2021 évi minimálbér és garantált bérminimum összege – 2021/1. szám

2021. január 13.

Nincs még meg a 2021 évi minimálbér és garantált bérminimum összege
Bár a munkáltatók és a munkavállalók több körben egyeztettek, nem született meg a várt megállapodás 2020-ban a 2021. évi minimálbért és a garantált bérminimumot illetően. A kötelező legkisebb munkabér összege számos egyéb juttatás összegét is meghatározza, ezért is fontos a mielőbbi megállapodás.

Újra igényelhető kutatás-fejlesztési bértámogatás
Hétfőtől ismét lehet pályázni a kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) szektor bértámogatására – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

ÁSZ: a távmunkások aránya 7 százalék körül stabilizálódott
A koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményei miatt a 2020-as év áttörést jelentett a táv- és otthoni munkavégzés elterjedésében Magyarországon – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

Csökkent az adminisztráció a felnőttképzésben
A szabályozás további jelentős egyszerűsítése azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb időt vegyen igénybe a képzésekkel kapcsolatos adminisztráció – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Pár perc túlóra vasárnap? Van-e minimális időtartama a túlórának?
A munkaidő mértékére vonatkozó szabályokat legtöbbször felső határként emlegetjük, így például főszabály szerint nem lehet egy napon 12 óránál többet dolgozni. De van-e vajon előírás a minimális munkaidőre? Behívható-e a munkavállaló a heti pihenőnapjáról túlórázni, ha az egész feladat csak öt percet vesz igénybe? A válaszhoz egy friss alkotmánybírósági határozatot is figyelembe kell vennünk.

Hogyan szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkavállaló várandós?
Főszabály szerint a munkaviszony a felek közös megegyezésével, vagy valamelyik fél – így akár a munkavállaló, akár a munkáltató – által tett egyoldalú jognyilatkozattal is megszüntethető. Azonban egyes törvényben meghatározott munkavállalókat felmondási tilalom révén védelem illeti meg a munkáltatói felmondással szemben, amely így leszűkíti a velük szemben alkalmazható munkaviszonyt megszüntető jogcímeket. Ilyen védelem illeti meg többek között a várandós nőt is.

EUB – Vállalkozás-átruházás és a munkavállalói jogok
Az alábbi cikk az Európai Unió Bíróságának ítéletét elemzi, mely a Reiner Grafe, Jürgen Pohle kontra Südbrandenburger Nahverkehrs GmbH, OSL Bus GmbH-ügyben[1] született, és a közbeszerzési eljárás utáni vállalkozás-átruházást és az azzal érintett munkavállalói érdekeket veszi górcső alá.

Többen igényelhetnek ágazati bértámogatást – 2020/25. szám

2020. december 17.

Nem jogsértő a kiküldetési irányelv
Magyarország szerint a kiküldetési irányelv többek között sértette a jogbiztonság és a normavilágosság követelményét, illetve a szabályozás nem volt szükséges és arányos. Az EUB azonban nem adott helyt Magyarország érveinek.

Többen igényelhetnek ágazati bértámogatást
Bővül az érintettek köre, így az utazásszervezők és -közvetítők, a szálláshely szolgáltatás tevékenységet végzők is pályázhatnak a munkahelyek megtartását szolgáló programban, amely decemberre és a januárra is jár a munkáltatóknak.

Minimálbér: 7,5 kontra 3 százalékos emelés
Közeledett a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontja a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló tárgyaláson, a megegyezés érdekében mindkét oldal számít járulékcsökkentés formájában a kormány segítségére – mondták el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum Monitoring Bizottságának szerdai ülése után az egyes oldalak képviselői.

Januártól nagyot nő a foglalkoztatás, mert változik a statisztikai módszertan
Januártól változik a munkaerő-felmérés módszertana. A változás 120-150 ezerrel növeli a Magyarországon foglalkoztatottak létszámát és 1,8-2,3 százalékponttal a foglalkoztatási rátát, elsősorban a nők munkaerőpiaci mutatóinak módosítása miatt – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Hogyan motiválhatók a diákmunkások és a nyugdíj mellett dolgozók?
A tanulás melletti pénzkereset, a 13. havi juttatás és a stabil nyugdíjkiegészítés az atipikus foglalkoztatás legmotiválóbb munkaerő-megtartó eszközei, de – az anyagiakon túl – korosztály szerint más és más szempontok is számítanak munkavállaláskor – derül ki a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ), a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KÖZÉSZ) és a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) közös felméréséből, olvasható közös közleményükben.

Dunaferr: nincs igazgatóság, kirúgták a szakszervezet vezetőit
Kemény és példátlan helyzet alakult ki a Dunaferrnél a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint, amely elfogadhatatlannak tartja a cég szakszervezeti vezetőinek azonnali hatályú elbocsátását. A jogtalan intézkedések miatt a Vasas és az érintettek bírósághoz fordulnak – mondta a szövetség elnöke.

Home Office – a vírus előtt és alatt – 2020/24. szám

2020. december 4.

Home Office – a vírus előtt és alatt
Milyen trendek voltak megfigyelhetők az otthoni munkavégzés (home office) terén hazánkban és uniós szinten? Vajon bevált ez a rohamos népszerűségre törő munkavégzési forma? Milyen jogszabályi keretei vannak, és milyen egyéb szempontokra érdemes figyelnie egy home office bevezetését fontolgató cégnek? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a cikkben.

Bekopoghat a főnök ellenőrizni a távmunkát
A munkáltatónak meg kell győződnie, hogy a dolgozói rendelkeznek a távmunkához szükséges feltételekkel, amiről akár személyesen is megbizonyosodhat – hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Már csak december 11-ig lehet igényelni az ágazati bértámogatást
A dotáció maximális mértéke a minimálbér másfélszerese, személyenként bruttó 241 500 forint – közölte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Gyakorlati kérdések a napi pihenőidőről
A napi munkaidő teljesítése után a munkavállalót a törvényben meghatározott, egybefüggő pihenőidő illeti meg. Számos eset előfordulhat azonban, amikor az eredetileg pihenésre szánt idő alatt is munkát kell végezni. Az alábbiakban áttekintjük, ilyen esetben mire kell figyelnie a munkáltatónak.

Bértárgyalás: a munkavállalók továbbra is 10 százalékos emelésért küzdenek
Távol álltak a megállapodástól, hiszen a munkaadók a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem látnak reális esélyt arra, hogy január 1-től bért emeljenek.

Az állampolgárságtól eltérő uniós tagállamban való munkavégzés feltételeiről
Az egyik tagállamban kiállított A1 és E101 igazolás a másik tagállam bíróságait kizárólag a szociális biztonság területén köti.

Változik a veszélyhelyzet alatt a távmunka szabályozása – 2020/23. szám

2020. november 19.

Változik a veszélyhelyzet alatt a távmunka szabályozása
Rugalmasabbá válnak a távmunka szabályai a veszélyhezet idején – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt követően, hogy megjelent a Magyar Közlönyben a távmunkáról szóló kormányrendelet, amely szerint a veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltatók és a munkavállalók a Munka törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól eltérően is megállapodhatnak.

Adófizetési kedvezmény, szálláshely támogatás és bértámogatás – a gazdaságvédelmi intézkedések részletei
2020. november hónapban mentesülni lehet a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség, a szakképzési hozzájárulás és a rehabilitációs hozzájárulás alól. A szálláshelyeknek a 2020. november 8. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80%-át megtérítik, valamint a kiemelt szektorokban a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére ötven százalékának megfelelő összegű bártámogatás igényelhető.

Itt a kijárási tilalom alatti munkavégzésről szóló igazolás mintája
Letölthető a kijárási tilalom alatti munkavégzésről szóló igazolás formanyomtatványa – közölte a koronavirus.gov.hu szerda reggel.

Jöhet az online céges karácsonyi parti
A koronavírus-járvány az élet minden területén újfajta gondolkodásmódot igényel, mert a váratlan helyzet kibillentette a cégek, szervezetek működését a megszokott mederből – hívja fel a figyelmet az INT-Solution Üzleti Tanácsadó Kft. Adó Onlinehoz eljuttatott közleménye.

Nő a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási támogatása
Kétmilliárd forinttal emeli a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatási keretösszegét a kormányzat.

Gyorsítósávon – milyen munkaügyi pereket tárgyal a bíróság soron kívül?
A soron kívül történő ügyintézés egyfelől nagyon kedvező kimenettel, a per rövid időn belül való lezárásával kecsegtet, azonban ilyenkor azzal kell számolni, hogy nemcsak a bíróságnak, hanem a feleknek és jogi képviselőiknek is rendkívül rövid határidők fognak rendelkezésre állni az egyes percselekményekre.

2021. évi munkaszüneti napok és áthelyezett munkanapok – így tervezzen! – 2020/21. szám

2020. október 21.

2021. évi munkaszüneti napok és áthelyezett munkanapok – így tervezzen!
Jövőre csupán egy munkanap áthelyezéssel kell tervezniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. Az első hosszú hétvége 2021-ben az évkezdésre esik majd, 5 pihenőnap hétvégre esik majd, emellett összesen hat hosszú hétvégével és egy négynapos hétvégi pihenővel lehet tervezni jövőre.

Szabályos a tömeges lázmérés a munkahelyeken, de csak személyes adatgyűjtés nélkül
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tájékoztatása szerint a mindenkire általánosan kiterjedő lázmérés meghatározott feltételek mellett megengedett – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

Orvosbéremelés és a hálapénz tilalma
Szigorú feltételek kapcsolódnak az orvosok magasabb béréhez, büntetendővé válik a hálapénz.

Enyhültek a felnőttképzés adminisztrációs terhei
A szaktárca szerint az új felnőttképzési törvény nyomán 90 százalékkal csökkent az az idő, amelyet a felnőttképzést végző szervezeteknek adminisztrációra kell fordítaniuk.

A szakértelemmel és gondossággal folytatott munkavégzés kérdőjelei
Érdekes kérdést vet fel, hogy mi történik akkor, amikor a szakértelem, gondosság, vagy esetleg a szakmai szabályok szembekerülnek a munkáltatói utasítással.

Munkáltatói kárfelelősség: mit jelent a munkaviszonnyal való összefüggés?
A munkáltató kártérítési felelőssége a munkaviszonnyal összefüggő károkért áll fenn. Ezt a kifejezést meglehetősen tágan értelmezi a bírói gyakorlat, noha nem minden kárért fog felelni a munkáltató, ami a munkaviszony fennállása alatt éri a munkavállalót. Az alábbiakban az ítélkezési gyakorlat alapulvételével áttekintjük, mit jelent a munkaviszonnyal való összefüggés.

A munkáltató személyében bekövetkező változás és a tájékoztatási kötelezettség
A törvényi feltételek megvalósulása esetén a munkáltató személyében a változás akkor is bekövetkezik, ha az átvevő munkáltató a tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget – a Kúria eseti döntése.

Mit tegyen a munkáltató, ha a dolgozó koronavírusos lett? – 2020/19. szám

2020. szeptember 23.

Mit tegyen a munkáltató, ha a dolgozó koronavírusos lett?
Lehetőség van arra, hogy más dolgozót vagy dolgozókat is kivonjanak a munkavégzésből – derül ki az InfoRádió interjújából.

Minden tanár, aki iskolában betegedett meg, teljes összegű táppénzt kap
Minden tanár teljes összegű táppénzben részesül, aki az iskolában fertőződött meg koronavírussal, vagy az intézménybeli történés miatt kényszerül karanténba – közölte Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szerdán.

A rendkívüli munka ára
Túlórák szinte minden munkahelyen előfordulnak, a különbség abban adott, hogy kifizetésre kerülnek-e, és ha igen, a kifizetés eléri-e a jogszabályban meghatározott összeget. Természetesen a rendkívüli munkát minden esetben meg kell fizetni, ennek elmaradása esetén a munkavállaló az elévülési időn belül jogi úton kényszerítheti azt ki. Sok esetben a munkáltatók a rendkívüli munka munkabérben való megfizetése helyett lehetőséget adnak azok „lecsúszására”, az egyenértékű szabadidő biztosítása önmagában azonban nem teljesíti a követelményeket. Az elszámolás során az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a rendkívüli munkára mikor került sor.

A munkavállalók közös felelősségre vonása
A munkavállalói károkozás miatt történő felelősségre vonás sokszor nem könnyű feladat, ám még bonyolultabb a helyzet, ha a kárt többen okozták. Ilyenkor az eset alapos kivizsgálása szükséges annak érdekében, hogy megtudjuk, ki milyen arányban felel a kárért. Speciális szabályok alkalmazandóak, ha a kár a megőrzésre átadott dologban következett be, továbbá csoportos leltárfelelősség esetén is.

Elszámolás a munkaviszony végén
Nemcsak a munkaviszony létrehozása, de a megszüntetése is adminisztratív feladatokat termel: a munkaviszony befejeztével a felek kötelesek egymással elszámolni. Ez jelenti egyrészt az anyagiak rendezését, másrészt a különböző jogszabályokban meghatározott igazolások, dokumentumok kiadását is. Ezek hiánytalan átvétele a munkavállaló számára különösen fontos, hiszen az új munkahelyen történő munkába lépés során szükség lesz rájuk.

Jár-e fizetés és táppénz a karantén alatt?

2020. szeptember 18.

Jár-e fizetés és táppénz a karantén alatt?
A koronavírus-járvány során a munkavállaló könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy amennyiben nem tud otthon dolgozni, akkor sem bérre, sem egyéb ellátásra nem lesz jogosult, így a legjobb megoldás biztosítani az otthoni munkavégzés körülményeit.

Rezsiutalvány járhat a távmunkához
Az ősszel a parlament elé kerülő, otthoni munkavégzést támogató jogszabály-módosításban, a munkabiztonsági előírások, munkahelyi balesetek definiálása kapcsán még vannak nyitott kérdések.

A veszélyhelyzet és a munkajogi eszköztár – A koronavírus járvány tanulságai
A járványhelyzet ellenére sem hagyjuk érdemi információk nélkül ügyfeleinket, amikor a távmunkára és az otthoni munkavégzésre vonatkozó új szabályozás kihirdetésre kerül. Dr. Pál Lajos szakmai házigazda vezetésével egynapos konferencia keretében ismertetjük mindazokat a tudnivalókat, amelyeket a munkajogászoknak, HR szakembereknek és személyügyi kérdésekben döntéshozóknak feltétlenül ismerniük kell ahhoz, hogy a járványhelyzet okozta munkajogi kihívásokra hatékonyan tudjanak reagálni.

Elektronikus eszközök a munkaviszonyban
Az otthoni munkavégzéshez szükséges elektronikus eszközökkel kapcsolatban fontos kérdés, ki köteles biztosítani ezeket, és az is például, hogy a munkavállaló mikor jogosult eme eszközöket a munkavégzéstől eltérő, azaz magáncélra használni.