Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Az osztott napi munkaidő szabályai – 2020/11. szám

2020. június 6.

Az osztott napi munkaidő szabályai
Az osztott napi munkaidő nem túl gyakori, bizonyos munkakörökben viszont nagyon hasznos lehetőség. Lényege, hogy a munkáltató a napi munkaidőt két részletben határozza meg, osztja be az adott napra a munkavállaló számára. A munkaidő beosztása fő szabály szerint a munkáltató jogosultsága, osztott napi munkaidő alkalmazásáról azonban a munkáltató nem dönthet egyoldalúan, tekintettel annak a munkavállalóra nézve jelentős hátrányaira.

Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
A munkajogi szabályok a munkáltató és a munkavállaló alá-fölérendeltségi viszonyára tekintettel látja el munkajogi védelemmel a munkavállalókat. A vezető állású munkavállalókra azonban a kiszolgáltatottság nem vagy nem olyan mértékben jellemző, ezáltal rájuk az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak, amelyek a szokásosnál csak enyhébb védelmet biztosítanak, továbbá sokkal nagyobb lehetőséget hagynak a feleknek a munkaszerződésben a jogszabálytól való eltérésre. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan szintén az általánostól eltérő szabályokat kell alkalmazni velük kapcsolatban.

Az adatvédelmi szempontokra is ügyelni kell a munkahelyek újraindításakor
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos védelmi intézkedések enyhítésével párhuzamosan a cégek és üzletek az újranyitást tervezik, vagy már meg is kezdték. Az újranyitással járó adatvédelmi kötelezettségekre a Baker & McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda hívja fel a figyelmet.

Itt a munkahelyteremtő bértámogatás
A kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében újabb, ezúttal a munkahelyteremtést elősegítő bértámogatási programot indított. Ennek fő célja, hogy segítse a munkaerőfelvételt azon munkaadóknál, amelyek a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatása miatt kénytelenek voltak munkavállalókat elbocsátani az utóbbi hónapokban.

Meghosszabbítják a munkahelyvédelmi bértámogatást
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy augusztus 31-ig meghosszabbítják a munkahelyvédelmi bértámogatást.

Veszélyhelyzet – változó felnőttképzési szabályok, speciális átképzési támogatások
A felnőttképzési tanfolyamokat a veszélyhelyzet idején speciális módokon lehet csak megtartani, bizonyos esetben pedig nem is lehetséges. A legutóbbi módosítással egyes szakmák akár személyes jelenléttel is oktathatók és vizsgázni is lehet személyesen. Bevezették az átképzéshez szükséges támogatást, illetve hallgatói hitelt is.

Munkajogi és adatvédelmi káoszt is hozott a veszélyhelyzet – 2020/10. szám

2020. május 21.

Munkáltatói nehézségek koronavírus idején – kérdések és válaszok 2. rész
Lehet-e új munkaszerződést kötni home office-ban a munkavállalóval? Mi lesz a kényszerből, más megoldás hiányában fizetés nélküli szabadságra “küldött” dolgozókkal? Kiveheti-e az éves szabadságát, akit fizetés nélküli szabadságra küldtek? Fontos kérdések, fontos válaszok.

Munkáltatói nehézségek koronavírus idején – kérdések és válaszok 3. rész
Mit tehet a munkáltató, ha dolgozóját járványügyi megfigyelés alá helyezik? ÉS mit tehet akkor, ha a munkavállaló vírustól való félelmében nem akar dolgozni? Hogyan biztosíthatók a gyakorlatban az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei? Fontos kérdések, fontos válaszok.

Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása: a megváltozott szabályok
Korábbi cikkünkben részletesen elemeztük a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásának 2020. április 16-ától hatályba lépett szabályait, amelyeket a kormány a piaci igényekre reflektálva 2020. április 29-i hatállyal módosított. Jelen írásunkban a változásokat tekintjük át.

Munkajogi és adatvédelmi káoszt is hozott a veszélyhelyzet
2020. március 11. napján megváltozott az élet körülöttünk. Megjelent a 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet, amely veszélyhelyzetet hirdetett ki az országban. A veszélyhelyzet elrendelését kijárási korlátozások követték, majd pedig napvilágot láttak a veszélyhelyzethez történő alkalmazkodást célzó kormányrendeletek, amelyek változtattak a munkajogi, adatvédelmi szabályokon is. Ezek a gyors ütemben jelentkező változások, illetve maga a szokatlan élethelyzet váratlan, és sok esetben megoldhatatlan kihívások elé állította a vállalkozásokat, s más foglalkoztatókat. E problémakörből tekintünk át néhány kérdést, illetve adunk kapcsolódó megoldási javaslatokat az alábbiakban.

Az iparban inkább a munkaidőkeret kiterjesztését választják bértámogatás helyett
A Process Solutions tapasztalati szerint az idegenforgalomban és a nem-élelmiszer kiskereskedelemben aktív cégek érdeklődnek a kormány által biztosított bérkiegészítés után, a gyárak és termelési üzletágak esetében inkább a munkaidőkeret kiterjesztése a jellemző – derül ki a Zadó Onlinehoz eljuttatott közleményükből.

Nehezebb lehet a munkába visszaállás a járvány után
Ahogyan az elmúlt hónapokban a megváltozott munkarend és a távoli munkavégzés, úgy a munkahelyekre való visszatérés is kihívást jelenthet a cégeknek és a dolgozóknak. A folyamat ezért lassabb, fokozatosabb és tudatosabb lépéseket kíván, ahol az egészségmegőrző intézkedések mellett a pozitív jövőképre és a mentális támogatásra is figyelmet kell fordítani – hívja fel a figyelmet a K&H.

3+1 tipp: így indítható újra a munka
A COVID-19 járvány miatti csökkentett aktivitás vagy leállás után számos cég indítja újra működését. A munkába való visszatérés számos feladatot ró a munkáltatóra és a munkavállalókra is. Dr. Óváry-Papp Nóra, a Baker & McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda munkajogásza hívja fel a figyelmet a legfontosabb tudnivalókra az Adó Onlinehoz eljuttatott összefoglalójában.

A munkaviszony helyreállítása a jogellenes megszüntetést követően
A munkaviszony megszüntetését és az elszámolást követően a felek általában nem hallanak többet a másik felől. Akkor viszont, ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, bírósághoz fordulás esetén még hosszú ideig jelentenek problémát a másiknak. Sőt, bizonyos esetekben lehetőség van a munkaviszony helyreállítására is, amelynek következtében a munkaviszony oly módon folytatódik, mintha a munkavállaló a megszüntetés és a helyreállítás közti időtartamot is munkaviszonyban töltötte volna.

Öt háromnapos hétvége jön 2021-ben
Csak egy munkanapot – december 24-ét – kell majd szombaton ledolgozni 2021-ben, így jövőre öt háromnapos és egy négynapos hosszú hétvége lesz – nyilatkozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtöki közleménye szerint Schanda Tamás parlamenti és stratégiai államtitkár, ismertetve a Magyar Közlönyben a jövő évi munkanap-áthelyezésekről szóló rendelet tartalmát.

Változás a bértámogatással kapcsolatos szabályokban – 2020/9. szám

2020. május 6.

Változás a bértámogatással kapcsolatos szabályokban
Sok kérdés merül fel a csökkentett részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat érintő bértámogatással kapcsolatban. Kérdések továbbra is vannak, de a 2020. április 10-én kihirdetett 105/2020. Korm. rendelet némiképp kedvezőbbé tette a támogatás igénybevételének feltételeit. Az alábbi cikkben összefoglaltuk a jelenlegi rendelkezéseket.

Változtak az állami bértámogatás szabályai
Nem sokkal a hatálybalépésüket követően változnak a kutatási-fejlesztési területen dolgozó munkavállalók támogatására és a csökkentett munkaidős foglalkoztatásra vonatkozó szabályok.

Minden, amit a bértámogatásról tudni szeretne…
Ahány cég, annyi kérdés merült fel a bértámogatás kapcsán a feltételek meghirdetése óta. A kihirdetett rendelet és a bértámogatás igényléséhez szükséges dokumentumok ismeretében egyre több kérdés tisztázódik, vagy éppen kiderülnek azok a pontok, amelyeket ellenkezőleg értelmeznek a támogatást igénylők és a hatósági szereplők. Az RSM Hungary adótanácsadói sorra vették a felmerülő kérdéseket a gyakorlati példákat és a hatósági álláspontot is figyelembe véve összegezték a teendőket, információkat.

Mit kell tudni a fizetés nélküli szabadságról?
Fizetés nélküli szabadság igénybevétele a legtöbb esetben a munkavállaló kérelmére, indokoltan, például gyermeknevelés céljából történik. Arra is lehetőség van azonban, hogy a felek közös megállapodásukban döntsenek fizetés nélküli szabadságról. A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre sok munkáltató első reakciója a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra való küldése volt. Ez mindkét fél számára előnyös lehet, hiszen a munkáltató nem veszíti el képzett munkaerejét, a munkavállaló pedig, amint lehet, újra munkába tud állni megszokott helyén. A fizetés nélküli szabadság azonban sok hátránnyal is jár, így alapos megfontolást igényel, érdemes-e élni vele.

Márciusban még töretlen volt a béremelkedési dinamika
Márciusban 19 százalékkal volt magasabb a fizikai átlagbér, mint egy éve, az első negyedévben a középvezetők béremelkedése is a 7 százalékot közelítette – derül ki a Trenkwalder és a BDO Magyarország adataiból.

Orbán: elegendő a háromhavi álláskeresési támogatás
A miniszterelnök szerint még csak a negyven valahányadik napban vagyunk, így kitart az álláskeresési támogatás, Soros pénzügyi javaslatát legalább olyan veszélyesnek nevezte, mint amilyen a migránsbetelepítési terv volt.

A kormány májusban lassan újraindítaná a gazdaságot
Május 3-áig hatályban maradnak a koronavírus-járvány miatt elrendelt, jelenlegi korlátozó szabályok – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján. Május 3. után a védekezés új szakasza kezdődik el, és olyan új szabályrendszert kell megalkotni, amellyel a leginkább veszélyeztetett idősek és leginkább fertőzött nagyvárosok védelmét továbbra is megfelelő körülmények között tudják biztosítani, de “az élet és a gazdaság egyre inkább újraindulhat” – mondta.

Veszélyhelyzet – csökkentett munkaidős foglalkoztatás és eltérések a munka törvénykönyvétől – 2020/8. szám

2020. április 22.

Veszélyhelyzet – csökkentett munkaidős foglalkoztatás és eltérések a munka törvénykönyvétől
A gazdasági mentőcsomag részeként kihirdették a csökkentett munkaidős foglalkoztatásra és az ezzel kapcsolatos támogatásra vonatkozó szabályokat, illetve az Mt.-től történő elérésre nyílik lehetőség a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok tekintetében.

A munkavállaló kötelezettségei a csökkentett munkaidős foglalkoztatás során
A koronavírus, a veszélyhelyzet már az elmúlt egy hónapban is rengeteg munkahely megszűnését eredményezte, így a Gazdaságvédelmi Akcióterv részévé vált a bérköltségek állami támogatása a munkahelyek megőrzése érdekében. A támogatás igénybevételéhez a munkáltató és a munkavállaló együttes kérelme szükséges, ennek megfelelően az nemcsak a munkáltatók, de a munkavállalók számára is kötelezettségeket teremt.

Kétórás foglalkoztatás után is igényelhető a bértámogatás
A kamarák, az érdekképviseletek és a kormány egyetért abban, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatás kiterjesztése alkalmas a munkahelyek megőrzésére – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

K+F kedvezmények az áprilisi gazdasági csomagban
2020. április 15-étől alkalmazhatók a gazdaságvédelmi akcióterv kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak munkahelyének megőrzését támogató intézkedései – írja az RSM blogja. A koronavírus miatti intézkedések a munkáltatóknak nyújtott bértámogatással kívánják segíteni a munkahelyek fenntartását. A bértámogatás számos szektorban működő vállalatot, így számítástechnikai és szoftverfejlesztő cégeket, gyógyszeripari, vegyipari vállalkozásokat, pénzügyi szektorban működő társaságokat és gyártó cégeket is érinthet.

Így működik a bértámogatás
Cikkünkben bemutatjuk, hogyan működik és mit kell tudni a bértámogatásról a munkavállalók csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásával kapcsolatban (105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete).

24 hónapos munkaidőkeret: hogyan lehetne mindenkinek jobb?
A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint. Mivel a 24 hónapos munkaidőkeretet a meglévő munkaerő megtartása érdekében vezették be, így alkalmazása nem a teljes gazdaságban,…

Veszélyhelyzet: tanácsok munkahelyek megmentéséhez
A gazdasági mentőcsomag elemeinek igénybe vételéhez ad gyakorlati tanácsokat a Baker McKenzie elemzése.

Járvány után: hat pont a munka új világáról
A Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. közleményében hat pontban foglalta össze azokat a legfontosabb kihívásokat, amelyekkel a foglalkoztatóknak szembe kell nézniük azután is, hogy az élet „visszatér a rendes kerékvágásba”.

Munkáltatói nehézségek koronavírus idején – kérdések és válaszok – 2020/7. szám

2020. április 8.

Munkáltatói nehézségek koronavírus idején – kérdések és válaszok
Bedönti-e a futó foglalkoztatási pályázatokat a vírus? Ki tájékoztasson és ki mérjen lázat a munkahelyeken? Mi az otthoni munka új szabályozásának lényege? Mekkora bér jár annak, aki otthon marad a gyerekével? Fontos kérdések, fontos válaszok.

6+1 hasznos tudnivaló az otthoni munkavégzés kapcsán
Jár-e ebédszünet, kinek kell megjavítani az elromlott laptopot, ki fizeti a villanyszámlát otthoni munkavégzés esetén?

A koronavírus felforgatta a munkaerőpiacot
A vállalatok fele teljesen beszüntette toborzási tevékenységét, ugyanakkor egyes piaci szegmensekben a korábbi igények növekedésére is találni példát – áll a Trenkwalder Adó Onlinehoz eljuttatott munkaerőpiaci áttekintésében. A munkaerő-közvetítő és -kölcsönző társaság várakozásai szerint a most tapasztalható válság mély, de viszonylag rövid (három-hat hónapos) lefutású lesz.

Felmérés: a válság után megváltozik a foglalkoztatás szerkezete
A koronavírus-járvány okozta válságot követően jelentősen megváltozik a foglalkoztatás szerkezete, felerősödnek az alternatív foglalkoztatási módok és a munkaerő-kölcsönzés, a home office pedig sokkal kidolgozottabbá és elfogadottabbá válik – erre számít a munkavállalók jelentős része egy felmérés szerint.

Gigantikus mentőcsomagról döntött az Európai Bizottság
Az Európai Unió 100 milliárd eurót biztosít a munkahelyek és vállalkozások fenntartása érdekében, a támogatást a tagállamok kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában vehetik igénybe.

Illúzió az elbocsátott munkaerő tömeges mezőgazdasági alkalmazása
A koronavírus-járvány miatt az itthon vagy Nyugat-Európában elbocsátott magyar alkalmazottak többsége számára nem reális alternatíva a mezőgazdasági idénymunka – derül ki a Trenkwalder alábbi elemzéséből. A nagyobb mezőgazdasági vállalkozásoknak mindössze 5 százaléka képes nagy számban fogadni új munkavállalókat, a szabad feladatkörök betöltése pedig elsősorban a mezőgazdaságot korábban elhagyó munkaerő részleges visszatérésétől várható.

Járvány idején – 17. századi home office mai tanulságokkal
A történelem ismétli önmagát – és a tanulságait. Több mint három és fél évszázad messzeségéből is átszűrődik a fény, amely útjelzőként szolgálhat – mondjuk félelmetes járvány idején. Sőt, főként akkor…

Vezető állású munkavállaló kártérítési felelőssége
Az Mt. 208.§ (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalókra nézve az általános munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok az irányadóak, ezért a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy a vezető állású alperes nem úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható.

A Koronavírus-járvány munkajoga – 2020/6. szám

2020. március 26.

A Koronavírus-járvány munkajoga
Egyre komolyabb készültségi helyzet van idehaza is a járvány miatt. De vajon milyen jogai vannak egy munkavállalónak, és milyen egy munkáltatónak karantén idején? Egyáltalán, mikor lehet karantént kihirdetni és ki viseli a költségeket? E kérdésekre igyekszik választ adni összefoglalónkban dr. Kricskovics-Béli Boglárka ügyvéd a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda munkatársa.
Tovább olvasom

Munkáltatói kisokos a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre
Milyen hatással van a vírus a munkaviszonyra? Milyen praktikus tanácsok adhatók? Melyek a munkáltatók és a munkavállalók alapvető jogai és kötelezettségei? Mik a vis maior munkajogi vonatkozásai? Melyek a hatósági zárlat esetén irányadó szabályok? Ezekre és sok más kérdésre ad választ a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda összeállítása.
Tovább olvasom

Koronavírus idején – tájékoztató munkáltatóknak és munkavállalóknak
A koronavírus terjedésével egyre több korlátozó intézkedésre lehet számítani. Most mindennél fontosabb a munkáltatók és munkavállalók közötti folyamatos tájékoztatás, az együttműködés és a mindenki számára előnyös megoldások kidolgozása. Az alábbi tájékoztató 3 részből áll, az első a munkaügyi vonatkozás, a második a vállalkozás gazdasági érdekeire a harmadik néhány mondat erejéig az emberi oldalra helyezi a hangsúlyt.
További részletek

Így dolgozzunk otthonról koronavírus idején
Ügyeljünk arra, hogy az otthoni munkavégzéssel kapcsolatosan betartsuk a friss munkajogi szabályokat, melyeket alább ismertetünk.
Tovább olvasom

Nagyobb körültekintést követel a távmunka a vállalatoktól
Világszerte egyre gyakoribbak és sokrétűbbek a kibertámadások, amelyek felismerésével és kivédésével alig birkóznak meg a cégek – derül ki az EY 1300 kiberbiztonsági vezető részvételével végzett globális felméréséből. A jelenlegi helyzetben az otthoni munkavégzés bevezetése megnövekedett biztonsági kockázatot jelent a vállalatok számára, ha ez nem jár együtt a megfelelő protokollok és védelemi rendszerek kialakításával.
 

Mit tehet a munkavállaló iskolabezáráskor?
A munkajogi szabályozás több lehetőséget is biztosít a helyzet megoldására.
Tovább olvasom

Rendkívüli intézkedések írják felül a Munka Törvénykönyvét
A csütörtöki közlönyben megjelent rendelet alapján a friss intézkedéscsomag felülírt több munkajogi szabályt is. A távmunka, otthoni munkavégzés munkaszerződéstől függetlenül elrendelhető, ahogy az Mt.-től való eltérés lehetőségei is kibővülnek.
Tovább olvasom

A munkajogi szabályokat nem a jelenlegi helyzetre alkották
A COVID-19 humánvírus járvány megjelenése óta a munkáltatók jelentős része már bevezette a legfontosabb intézkedéseit: nincs utazás, nincs ügyféltalálkozó, ellenben van otthoni munkavégzés és irodai rotáció. Fontos érteni, hogy a munkajogi szabályokat nem a jelenlegihez hasonló szélsőséges helyzetre alkották, ezért az új élethelyzet számos megoldandó kérdést vet fel. Ezekből az aktuális témákból, illetve az elmúlt napok tapasztalataiból állítottak össze egy csokrot a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői.

Egészségügyi adatgyűjtés: mit tehet a munkáltató?
A világon és most már hazánkban is rendkívüli gyorsasággal terjedő koronavírus (COVID-19) miatt kialakult járványügyi válsághelyzet kapcsán számos kérdés merül fel a munkáltatók, a munkavállalók és az egyének részéről egyaránt, hogy milyen intézkedések hozhatók, illetve mely intézkedéseket kell tűrniük a helyzet kezelése és a vírus terjedésének csökkentése érdekében úgy, hogy közben a hatályos adatvédelmi szabályokat se sértsék meg, illetve személyes adataik védelméhez való joguk ne sérüljön.

Szakszervezeti javaslatcsomag az átmeneti sürgős tennivalókról
Azonnali segítséget, rendkívüli támogatásokat, a banki tartozások átütemezését vagy azok kedvezményes banki hitelek formájában való megoldását követeli– a kormánytól a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ összeállította azt a többpontos szakmai csomagot, amellyel nemcsak a munkavállalókat lehet megvédeni az anyagi ellehetetlenüléstől, hanem mérsékelni a gyorsan kialakuló gazdálkodási problémákat is. A szövetség szerint családok százezreinek a sorsa nem alku, nem múlhat a munkáltatókkal való helybeni egyeztetésen – áll a szervezet Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.

Munkástanácsok: szélsőséges eszközöket is alkalmazni kell
Akár szélsőséges eszközöket is alkalmazni kell a gazdaság összeomlásának megakadályozására, és hogy az emberek ne maradjanak jövedelem nélkül a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben – közölte a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke pénteken az M1 aktuális csatornán.

Munkajogi kérdések koronavírus esetén – 2020/5. szám

2020. március 11.

Munkajogi kérdések koronavírus esetén
A koronavírus egyre több országban jelenik meg, a WHO a betegséget nagyon magas kockázatúnak minősítette. A vírus nemcsak az egészségügyet terheli meg, de a teljes világgazdaságra kihatással van. Ha a vírus Magyarországon is nagy számban megjelenik, a hazai munkáltatóknak is szembe kell nézniük az ebből fakadó nehézségekkel.

A koronavírus okozta aggodalom nem mentesít a GDPR alól
A vállalkozások Magyarországon is sorra vezetnek be intézkedéseket a koronavírus járvány megelőzése és enyhítése érdekében. A protokollok kialakításánál azonban kulcsfontosságú a kapcsolódó adatkezelési feladatok átgondolása a személyes jellegű információk biztonsága érdekében – hívja fel a figyelmet Vári Csaba, a Baker McKenzie adatvédelmi csoportjának vezetője. Az adatkezelők megfelelő tájékoztatást kötelesek nyújtani az érintettek számára, ideértve a jogaikkal kapcsolatos felvilágosítást is.

A nyugdíj előtt állók munkajogi védelme
Az idősebb, pályájuk végén álló munkavállalók nehéz helyzetben állnak utolsó, munkával töltött éveik során: ha ekkor szűnne meg munkaviszonyuk, új munkahelyet embert próbáló feladat lenne szerezniük, hiszen életkorukból adódóan egy munkáltató sem számolna hosszú távon velük, egyértelműen hátrányban indulnának a munkaerőpiacon. Éppen ezért, munkaviszonyuk megtartása érdekében különleges felmondási védelem illeti meg őket.

A fiatalok gyorsan észreveszik a hiteltelen vállalati kommunikációt
A 18-25 év közötti munkavállalók számára különösen fontos, hogy munkahelyük kiálljon a számukra is fontos ügyek mellett – derül ki a Process Solutions számviteli és bérszámfejtési szolgáltató felméréséből, áll az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményben. A legfontosabb témák számukra a betegek, a hajléktalanok és az éhezők megsegítése, a környezetvédelem, valamint az állatok védelme.

A munkaerőhiány a toborzási folyamatok fejlesztésére kényszerít
Az Ember – Adat – Stratégia 2020 című tanulmányban a Profession.hu adatbázisának 2017 és 2019 január – szeptemberi adatait hasonlították össze, amelyből megállapították, hogy a munkahelyváltás jellemzően öt hónapig tart, a toborzási szokások pedig elmozdultak a proaktív keresés felé. Ezt támasztja alá, hogy a toborzási oldal 400 ezer ember önéletrajzát tartalmazó adatbázisában a toborzók tavaly 30 százalékkal gyakrabban kerestek rá munkavállalói profilokra, mint egy évvel korábban, a vállalatoknak tehát már nem elég várniuk a megfelelő munkaerő jelentkezésére, aktívan kell megkeresniük…

Időben be kell jelenteni a sztrájkot
A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.

Rend, fegyelem a munkahelyen – a munkáltatói fegyelmezés eszköztára
A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.

Változás a külföldi kiküldetések munkabér terheinek kalkulációjában – 2020/4. szám

2020. február 27.

Változás a külföldi kiküldetések munkabér terheinek kalkulációjában
A 2020. július 1-jén hatályba lépő új járuléktörvény sok egyéb módosítás mellett a külföldön kiküldetésben dolgozók járulékalapjának számítási módját is jelentősen megváltoztatja, amely az eddigiekhez képest plusz költségeket jelenthet a munkáltatóknak. Érdemes erre időben felkészülni, és átgondolni a kiküldetési struktúrákat az érintett munkáltatóknak.

Lépéskényszerben a munkáltatók: gyakoribbá válhat a részmunkaidős foglalkoztatás
Több munkaügyi kérdésben is reagálniuk kell a hazai cégeknek a január 1-től érvényes törvénymódosításokra. A gyermeket nevelőknél módosultak a részmunkaidős foglalkoztatás körülményei, míg a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése a 25 főnél nagyobb vállalkozásokat kivétel nélkül érinti. A változások követéséhez elengedhetetlen a munkaszerződések, cégszabályzatok felülvizsgálata, illetve a munkavállalói kapacitás tervezése – írja közleményében az EY.

Milyen kedvezmények vonatkoznak a gyászoló munkavállalókra?
Egy szerettünk elvesztése komoly lelki terhet ró az emberre, ez alól a munkavállaló sem kivétel. A gyász nem a munkahelyre való, de emberi voltunkból fakadóan nem tudjuk azt munkába indulás előtt levetni és otthon hagyni. A munkajogi szabályok a gyászhoz kapcsolódóan csupán néhány apró kedvezményt adnak, amelyeket azonban érdemes kihasználni a gyógyulás elősegítésére.

Brexit: így lehet majd dolgozni Nagy-Britanniában
Megfelelő állásajánlathoz, az állásajánlatnak megfelelő szakképesítéshez és angol nyelvtudáshoz köti a brit kormány a jövő évtől a külföldiek nagy-britanniai munkavállalásának engedélyezését. Az új rendszer kimondott célja az alacsony szakképzettségű külföldi munkaerő foglalkoztatásának megszüntetése.

Erőteljesen nőttek a keresetek – infografika
A bruttó keresetek első háromnegyedévi 370 ezres átlaga tíz százalékos béremelkedéssel alakult ki tavaly. A leglassabban az oktatásban dolgozók bére nőtt. Az InfoTandem infografikája.

Amikor a munkavállaló nemet mondhat
A munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkáltató utasításainak eleget tenni, azokat teljesíteni. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a munkáltatói utasítások jogszerűen megtagadhatóak, sőt, egyes utasítások végrehajtását a munkavállaló köteles visszautasítani. Az utasítás jogszerű megtagadásának a munkavállalóra nézve hátrányos jogkövetkezménye nem lehet.

Rend, fegyelem a munkahelyen – a munkáltatói fegyelmezés eszköztára
A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.

A gyermeknevelés és a szolgálati idő – új szabály 2020-ban – 2020/3. szám

2020. február 12.

A gyermeknevelés és a szolgálati idő – új szabály 2020-ban
A gyermeknevelés, gyermek gondozás jelentősen megváltoztatja a szülők helyzetét nemcsak személyes életükben, a mindennapokban, hanem életpályájuk, munkájuk vonatkozásában is. Ez érintheti a biztosítási idő és a szolgálati idő hosszát és időtartamát is. Az idei évtől új változás lép életbe.

Hiba a bérlapon
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 155. § (2) bekezdése alapján a munkáltató köteles a kifizetett munkabér elszámolásáról írásbeli tájékoztatást adni a munkavállaló számára, ez a tájékoztatás a „bérlap”, „bérpapír”. Ennek célja, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja, a munkáltatótól megkapott összeg hogyan került kiszámításra. Előfordulhat azonban, hogy az elszámolásba hiba csúszik, ilyenkor a munkáltató feladata a tévedést korrigálni.

Apává válni munkajogi szempontból
Egy gyermek megszületése fenekestül felforgatja az édesapák életét, mégis, munkájukban ugyanolyan teljesítményt kell nyújtaniuk, mint korábban. Habár a férfiaknak is lehetőségük van arra, hogy ők maradjanak otthon gyermekükkel, túlnyomó esetben ők azok, akik munkaviszonyukban a gyermekáldást követően is helyt állnak. A gyermek születésével kapcsolatosan azonban részükre is járnak kedvezmények, ezek kihasználása könnyít feladataik sokaságán.

Egyre kevésbé aggódunk a munkanélküliség miatt
Tavaly novemberben is magasan állt a magyar munkavállalók saját állásuk iránt érzett bizalma, az pedig fontos fejlemény az egy évvel ezelőtti helyzethez képest, hogy egyre optimistábbak egy új munkahely megtalálásával kapcsolatban. Több részmutató pedig arról tanúskodik, hogy a munkaerőpicai stabilitás már a csökkenő munkavállalói motivációban is visszaköszön, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci kutatásából.

Tömegközlekedéssel a munkahelyre, avagy mindig késésben
A munkahelyre történő pontos beérkezés a reggeli csúcsforgalomban nem mindig könnyű; még nehezebb a munkavállaló helyzete, ha az utazáshoz a tömegközlekedést veszi igénybe. Annak ellenére, hogy a menetrend tartalmazza a megérkezés időpontját, nem egyszerű a menetidővel kalkulálni, több, a munkavállaló által nem befolyásolható körülmény merülhet fel a munkahelyre való megérkezést lassítva. A késésből pedig könnyen konfliktus keletkezhet a munkahelyen.

Milliárdokat fordít béremelésre a Lidl és az Aldi
A Lidl Magyarország 7,3 milliárd forintot, az Aldi pedig 2,5 milliárd forintot fordít az idén béremelésre – közölték a cégek.

Időben be kell jelenteni a sztrájkot
A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.

Prémium, a munkavállaló ösztönzésének egyik formája – 2020/2. szám

2020. január 29.

Prémium, a munkavállaló ösztönzésének egyik formája
A munkáltatók sok esetben szembesülhetnek azzal, hogy munkavállalóik jól dolgoznak, megfelelnek minden követelménynek, ám ennél még többet tudnának letenni az asztalra. Ilyen esetekben érdemes megfontolni azt, milyen eszközökkel ösztönözzük a munkavállalókat a jó, megfelelő munkavégzés irányából a kiemelkedő felé. A csapatépítés, a kellemes munkahelyi környezet megteremtése emelhet a munka minőségén, ám a legkézenfekvőbb ösztönző az anyagiakban rejlik: a prémium jó eszköz lehet a munkavégzés színvonalának előmozdításához.

Dies irae, avagy a felmondás napja
Ha a felmondás közlésével kapcsolatban jogvita adódik, minden esetben a felmondó félnek kell alátámasztania a közlés megtörténtét, szabályosságát. Az elbocsátást fontolgató munkáltatónak tehát körültekintőnek kell lennie nemcsak a felmondás megfogalmazását, hanem a közlés körülményeinek megteremtését illetően.

Bérügyvitel 2020-ban
A bérügyviteli tevékenységeket érintő és 2020. január elsejével életbe lépett legfontosabb jogszabályváltozásokat foglalta össze az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében a Nexon.

Nyugdíjba vonulás közalkalmazotti jogviszonyból 2020-ban
Az iskolai tanév második félévének kezdetekor gyakran feltett kérdés – hogyan lehet nyugdíjba vonulni közalkalmazotti jogviszonyból – aktualitását a közalkalmazotti jogviszonyból nyugdíjba vonulók sajátos helyzete adja.

Hogyan számít be a megbízási jogviszony a nyugdíjba?
Gyakran felmerülő kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél.

A munkavállalói értékelés adatvédelmi szempontjai
2018. május 25. óta, mióta az Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR) alkalmazni kell, már nem csak munkajogi szempontból van kiemelt jelentősége a kérdéskörnek, hanem az értékelés kapcsán kezelt személyes adatok adatvédelmi szempontú szabályozásával is érdemes foglalkozni. Az alábbiakban azokat a főbb szempontokat mutatjuk be, amiknek mentén érdemes átgondolni a kapcsolódó eljárásrendet.