Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Cafeteria 2019. – lehetőségek és buktatók – 2019/5. szám

2019. március 7.

Cafeteria 2019. – lehetőségek és buktatók
Mint az ismeretes a személy jövedelemadóról szóló törvény 2019-es módosítása jelentősen szűkítette a cafeteria-rendszerben adható juttatások körét. Az új szabályok alkalmazása a mindennapi gyakorlatban számos kérdést vet fel, így a jelen cikkben két cafeteria-juttatás lehetőségeit és buktatóit járjuk körbe. Tovább…

Egyenlő bánásmód a munka világában – I. rész
Az egyenlő bánásmód megsértésének egyik sarkalatos területe a munkajog világa, ahol a társadalom különböző csoportjai válhatnak a megkülönböztetés alanyaivá. A témát háromrészes cikksorozatunkban ismertetjük. A szerző elsőként az egyenlő bánásmód hazai jogi szabályozását mutatja be, középpontba helyezve a védett tulajdonságok áttekintését. A második rész a bizonyítás szabályait részletezi. A harmadik pedig kitér a leggyakoribb jogsértés, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértésével kapcsolatos szabályokra, bírósági gyakorlatra. Tovább…

Egyenlő bánásmód a munka világában – II. rész
Az egyenlő bánásmód megsértésének egyik sarkalatos területe a munkajog világa, ahol a társadalom különböző csoportjai válhatnak a megkülönböztetés alanyaivá. A témát háromrészes cikksorozatunkban ismertetjük. A szerző elsőként az egyenlő bánásmód hazai jogi szabályozását mutatta be, középpontba helyezve a védett tulajdonságok áttekintését. A második rész a bizonyítás szabályait részletezi. A harmadik pedig kitér a leggyakoribb jogsértés, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértésével kapcsolatos szabályokra, bírósági gyakorlatra. Tovább…

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása – III. rész
Cikkünk harmadik részéből megismerhetik a járadék megállapítására, az általános kártérítésre, a kártérítés módosítására és az elévülésre vonatkozó bírói gyakorlatot. Tovább…

Változás a keresőképtelenségi igazolások kiállításában
Változást hozott az új év a keresőképtelenségi igazolások kiállításával kapcsolatban, ami orvosainknak jelent nagyobb adminisztrációs terhet. Tovább…

A munkaidő-beosztás szabályai
A munkaidő-beosztás módosításáról a felek szabadon megállapodhatnak, de az nem veszélyeztetheti a munkavállaló egészséges és biztonságos munkavégzéshez való jogát. Tovább…

Tiltható-e a munkahelyi dohányzás?
A füst zavarja a többi kollégát, az ügyfeleket, a dohányzók pedig minden órában hosszú percekig „lógnak” a munkából. Megtilthatja, illetve korlátozhatja-e a munkáltató a munkahelyi dohányzást, vagy tűrnie kell az alkalmazottai káros szenvedélyét? Tovább…

Egyszerűsített foglalkoztatás: előnyök és hátrányok – 2019/4. szám

2019. február 22.

Egyszerűsített foglalkoztatás: előnyök és hátrányok
Átmeneti, pár napos munkák esetén a magas közterhek arra csábíthatják a munkáltatókat, hogy inkább bejelentés nélkül foglalkoztassák munkavállalóikat. Ezt elkerülendő alkotta meg a jogalkotó az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait. Tovább…

Nyugdíjas dolgozók és vállalkozók TB jogállása
Mindannyiunk tudatába beépült, elfogadtuk, hogy a saját jogú nyugdíjas, Mt. szerint foglalkoztatott munkavállalókat 2018.12.31-el ki kellett jelenteni a munkaviszonyból, le kellett zárni a TB kiskönyvet, a bérükből kizárólag Szja-t vonunk, ami után már nem jogosultak a 0,5%-os nyugdíj emelésre, továbbá a munkáltató mentesül a szocho és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól. Az új szabályozás látszólag egyszerűnek tűnik, mégis előfordulnak helyzetek, amikor elbizonytalanodunk. Ebben a cikkben a felmerült kérdésekre adott válaszokkal szeretném a gyakorlati életben történő alkalmazhatóságot előtérbe helyezni. Tovább…

A nyugdíjasok jövedelmei utáni közterhek 2018-ban és 2019-ben
A nyugdíjas magánszemélyek többféle lehetőség közül választhatnak, ha jövedelemre kívánnak szert tenni. Ezen kívül olyan jövedelmeket is szerezhetnek, amelyek nem az általuk végzett tevékenységből származnak. Az Adó szaklap írása áttekinti, hogy milyen közteherfizetési-kötelezettségeket kell teljesíteni a különböző jogcímeken szerzett jövedelmek után. Tovább…

Túlóra: a törvény szerint, kollektív szerződéssel és önként
A munka törvénykönyvéről szóló törvény 2019. január 1. napján hatályba lépett módosításai lehetővé teszik, hogy a munkavállalók az eddig megengedettnél többet, akár évi 400 órát túlórázzanak. E lehetőség kiaknázása előtt azonban érdemes az Mt. változatlanul érvényesülő rendelkezéseit, valamint a kapcsolódó módosításokat is szemügyre venni. Tovább…

Így működik a hároméves munkaidőkeret
A 2019. január 1. napján hatályba lépett jogszabályváltozások közül az egyik legnagyobb visszhangot kiváltott az akár hároméves munkaidőkeret alkalmazását is lehetővé tévő Mt. módosítás. A változás azonban nem ragadható meg csupán a munkaidőkeret lehetséges tartamának növelésében, a kapcsolódó rendelkezések feltérképezése is szükséges, hogy az új szabályozás jelentőségéről árnyaltabb képet kapjunk. Tovább…

Rendkívüli munkavégzés és a többiek – szakmai szemmel
A munka törvénykönyvének módosítása szakmailag több szempontból indokolható, sok esetben tisztább jogi helyzetet teremt a munka világában. A baj inkább abból fakad, hogy a fejekben sok minden összekeveredik, ami nem segíti a tisztán szakmai megközelítést – mondta lapunknak adott interjújában dr. Pál Lajos munkajogi ügyvéd. Tovább…

Mennyire felelős a munkavállaló a rábízott pénz elvesztéséért?
Gyakran előfordul a mindennapjainkban, hogy a munkáltató megkéri a munkavállalóját arra, hogy szállítson el valahova egy elég magas összeget vagy akár szedjen be egy rendezvényen pénzt. A munkavállalónak ilyenkor nincsen egyszerű dolga, hiszen a rábízott pénz tekintetében fokozott figyelmet kell tanúsítson a munkavállalói kárfelelősség szabályai szerint. Tovább…

Mennyit ér a munkahelyi egyenlő bánásmód?
A diszkriminációmentes foglalkoztatás nemcsak „fejben dől el”. Azzal, ha egy vezető önmagáról úgy gondolkodik, hogy nem rasszista, nem homofób, tiszteli az idősebbeket és így tovább, még nem pipálhatja ki az egyenlő bánásmód követelményének való megfelelést. Annak betartása sok esetben pénzkérdés. Tovább...

3,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta a negyedik negyedévben – 2019/3. szám

2019. február 11.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása I. rész
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük. Tovább…

3,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta a negyedik negyedévben
A tavaly október-decemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 8 ezerrel, 167 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal. Tovább…

Megállapodott az Audi és a szakszervezet
Megállapodott szerda délután az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) az idei évi bérekről. A sztrájk a szerda esti órákban befejeződik – közölte a vállalat. Tovább…

Whistleblowing a visszaélések bejelentésére
A whistleblowing-ra vonatkozó jogszabály, azaz a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 2014. január 1-jén lépett hatályba. Ez részletesen meghatározza a munkáltatók által alkalmazni kívánt visszaélés-bejelentési rendszer jogszabályi kereteit. Ha az ezzel összefüggő adatkezelés vagy -feldolgozás Magyarországon történik, az önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011-es CXII. törvényt (Info tv.) is alkalmazni kell. Tovább…

Száz új munkahelyet teremt egy kínai beruházás Kenderesen
Másfél milliárd forintból építenek új, házgyári elemeket gyártó üzemet kínai befektetők Kenderesen a közeljövőben, a beruházás kezdetben száz új munkahelyet teremt – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település polgármestere. Tovább…

Minimálbér-emelés: mik a pozitív hatások? – 2019/2. szám

2019. január 25.

Nyugdíjas munkavállalók: ezek az aktuális feladatok
Számos tévhit kering az interneten a nyugdíjas munkavállalók 2019-es foglalkoztatásával kapcsolatosan, ami miatt akár helytelen következtetéseket is levonhatunk. Mivel ennek jó volna elejét venni, cikkünkben áttekintjük a vonatkozó szabályokat. Tovább…

Minimálbér-emelés: mik a pozitív hatások?
A magasabb fizetés mellett számos egyéb előnnyel is jár a megemelt minimálbér, így például nagyobb értékű céges ajándékot lehet adni az év végi partikon, illetve a korábbinál jobb helyet választhatnak maguknak a sportrajongók a lelátókon. A Deloitte Magyarország összegyűjtötte, hogy milyen pozitív hatásokra számíthatnak a munkavállalók és a munkaadók. Tovább…

2019-ben így változik a rehabilitációs hozzájárulás
A rehabilitációs hozzájárulás összege a minimálbér emelkedésével 2019-től ismét változik. Ebben a cikkben bemutatjuk az adózási, és a kapcsolódó munkajogi szabályokat. Tovább…

Három kérdés a rendkívüli munkaidőről
Egy közismert szabály és három zavarba ejtő kérdés. Gondoljuk végig együtt, mi lehet a válasz! Tovább…

A részmunkaidős foglalkoztatás öt buktatója
A részfoglalkoztatás számos fejtörést okoz a gyakorlatban. A fő dilemma, hogy a részmunkaidős dolgozót pontosan milyen vonatkozásban kell a teljes munkaidőstől eltérően, és milyenben vele azonosan kezelni. Tovább…

Be kell-e jelentenie a nőnek a felmondás előtt, hogy várandós?
A munkáltató számos esetben nem mondhat fel a munkavállalónak. Ilyen eset például az, amikor a munkavállaló várandós. Évtizedeken keresztül vitát generált a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a munkáltató a várandósságról nem tudva mond fel a várandós nőnek. Tovább…

Minimálbér 2019: az összes adat egy helyen
2018 utolsó előtti napján jelent meg az idei minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló kormányrendelet. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy a minimálbér változása milyen egyéb ellátásokat és kötelezettségeket érint. Tovább…

Mikor kezdődik a munkaidő?
A munkáltatónak úgy kell megszerveznie a munkarendet, hogy a munkaidő részeként kerüljön sor az előkészítő tevékenységekre, illetve ugyanígy, a munka végeztével még a munkaidő vége előtt legyenek elvégezhetőek a befejező cselekmények. Tovább…

Minimálbér 2019: az összes adat egy helyen – 2019/1. szám

2019. január 1.

1,1 millióan kapják a lehető legkisebb bért
Összesen 1,1 millióan kapnak hivatalosan minimálbért vagy garantált bérminimumot munkájukért – írja a Pénzügyminisztérium adataira támaszkodva a Portfolio. Tovább…

Így adózunk idén
2019-ben csak a SZÉP kártya marad meg béren kívüli juttatásként, vonzóbb lesz a kata, a kiva, többet adóznak az alkoholos italok, megszűnik a baleseti adó, nő az alanyi áfamentesség értékhatára, jobban járnak a dolgozó nyugdíjasok, bevezetik a csoportos tao-alanyiságot, és a kedvezményes lakásáfa meghosszabbodik bizonyos esetekben. Két vaskos adócsomaggal alakította tavaly az Országgyűlés az adózás 2019-es szabályait. Tovább…

Minimálbér 2019: az összes adat egy helyen
2018 utolsó előtti napján jelent meg az idei minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló kormányrendelet. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy a minimálbér változása milyen egyéb ellátásokat és kötelezettségeket érint. Tovább…

Nincs pótolhatatlan ember? – a helyettesítés munkajogi szabályai
Betegség, gyermekápolás, gyermekszülés, szabadság, üzleti út, kötelező orvosi vizsgálat – egy munkavállaló sokféle okból lehet távol, s ekkor felmerül a helyettesítés kérdése. Hogyan helyettesíthető szabályszerűen a munkavállaló, és milyen anyagi áldozattal jár ez a munkáltató oldalán? Tovább…

Az ÁSZ-elnök szerint az önkéntes túlmunka fehéríti a gazdaságot
Az online pénztárgépek és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) mellett a munka törvénykönyve módosítása, azon belül pedig az önkéntesen vállalható túlmunka is a gazdaság fehérítését szolgálja – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke csütörtökön az M1 aktuális csatornán. Tovább…

Ami a túlórákon túl még változik
A Munka Törvénykönyve túlórára vonatkozó szabályainak módosítása mellett több fontos változás is bekövetkezik a módosítás év elejei hatályba lépésével – figyelmeztet az RSM blogja. Tovább…

Idei szabadságok átvitele 2019-re
Az év vége közeledtével sűrűsödnek a tennivalóink, lassan lezárjuk az idei évet, átgondoljuk milyen feladataink vannak még, hogy nyugodtan léphessük át az új év küszöbét. A munkáltatók teendőinek egyike ilyenkor a munkavállalók szabadságainak áttekintése. E cikkben az aktuális évben ki nem vett szabadság napjainak, törvény szerint megengedett következő évre való átvitelének lehetőségét elemezzük. Tovább…