Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

A tévedés és a megtévesztés szabályai a munkajogban – 2024/7.

2024. április 13.

Életbe lépett a legális munkavállalás szigorításának első szakasza Nagy-Britanniában
Életbe lépett csütörtökön a külföldiek legális nagy-britanniai munkavállalásának anyagi feltételeit szigorító folyamat első szakasza.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A felesleges értekezletek és a belső kommunikációs akadályok is hátráltatják a dolgozókat
A felesleges értekezletek, a rosszul elmentett dokumentumok és a belső kommunikációs akadályok is sok problémát okoznak az irodai dolgozóknak – derül ki abból az országos reprezentatív produktivitás kutatásból, amelyet a feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF készített az NRC piackutató közreműködésével.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor – 2024/6.

2024. március 27.

A tanárok személyes adatainak kezelése videóoktatás során
Egy német, a Covid-járvány idejére bevezetett videóoktatással kapcsolatos adatvédelmi jogvita lehetőséget adott az EU Bíróságának arra, hogy első ízben döntsön a GDPR 88. cikkéről.

A vezető tisztségviselő felelőssége a cég tartozásáért
A témakörben meglehetősen sok cikket, részletes jogirodalmat lehet találni jogi oldalakat böngészve. Mindezekre tekintettel magának a (volt) vezető tisztségviselői felelősségnek a kérdését alapjaiban, avagy részleteiben a jelen cikk nem tárgyalja. Ugyanakkor, egy nemrégiben közzétett kúriai határozat egy érdekes elvi jellegű megállapítást tett az ilyen jellegű perekben alkalmazandó bizonyítási érdek tekintetében.

Sok vezető elcsúszhat a jogi megfelelésen
Nem mindent szabad, amit lehet: mit jelent ez a jogi-szabályozási megfelelés kontextusában a digitális világban? Idén először szervez közös szakmai párbeszédet a Portfolio és a Wolters Kluwer a témában: a Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencia aktualitásáról az ötletgazdákkal, Kézdi Katalinnal, a Wolters Kluwer Hungary ügyvezetőjével és Firniksz Judittal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóintézetének kutatójával beszélgetett a portfolio.hu.

A családi állapot érdekli legkevésbé a munkáltatókat
Felkészülten vágnak neki az álláskeresésnek az aktív munkakeresők: kérdések összeírásával, vázlatok készítésével és a cég áttekintésével készülnek egy-egy állásinterjúra a jelentkezők, akiknek a többsége legalább kettő, de maximum öt helyre adja be egyszerre az önéletrajzát – többek között ez derült ki az 55. Műegyetemi Állásbörze által készített online kutatásból. A felmérésben résztvevő cégek válaszai alapján kijelenthető, hogy bár a közösségi média világában élünk, mégis a legtöbb vállalat a hagyományos módokon és csatornákon hirdeti nyitott pozícióit, például karrier portálon, Állásbörzén vagy saját céges weboldalon.

A munkaügyi perek határmezsgyéjén – 2024/5.

2024. március 13.

A határidő és az időtartam közötti különbség és munkajogi jelentősége
Talán elsőre nem is gondolnánk, de az időnek meghatározó jelentősége van a jogviszonyokban. Nincs ez másképpen a munkajog területén sem. A határidő és a határidőnek nem minősülő időtartam rendeltetésének megkülönböztetése, illetve szabályainak pontos ismerete ezért kulcsfontossággal bír mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára.

Egyre több vállalatnál döntenek a home office megszüntetése mellett
A home office a COVID előtt, jellemzően multinacionális vállalatnál dolgozók kiváltsága volt, a járvány alatt viszont irodai munkakörökben javarészt kötelező munkarend lett, mára pedig egyre inkább a modern munkavégzés szimbólumává vált hazánkban is. Mégis, míg az EU-ban átlagosan 22 százalék dolgozik otthonról vagy hibrid munkakörülmények között, itthon ez az arány mindössze tíz százalék.

Nem csökken a nemek közötti bérszakadék, de már bátrabban váltanak a nők munkahelyet
Az idén 12. alkalommal megjelent PwC Women in Work Index adataiból kiderül, hogy a jelenlegi ütemben több mint 50 évre lesz szükség ahhoz, hogy az OECD mind a 33 tagországában megszűnjön a nemek közötti átlagos bérszakadék, ami a 2021-ben mért 13,2%-ról 2022-ben 13,5%-ra emelkedett. Az Egyesült Királyságban nőtt a bérszakadék, Magyarország bekerült a top15-be.

A nők átlagbére meghaladta a férfiakét Romániában
A női vezetők száma és a nők foglalkoztatottsága is dinamikusan emelkedett Romániában.

Új foglalkoztatási igazolás jár a távozó munkavállalónak – 2024/4.

2024. február 28.

A szövetkezet keretében végzett munka és a nyugdíj
A szövetkezet keretében a szövetkezeti tag biztosítottként végzett tevékenységének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt eredményez. Az úgynevezett sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzés azonban más helyzetet jelent.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások
A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.

„Egy nappal se tovább?” – A munkaviszony azonnali megszüntetésének esetei
A törvény lehetővé teszi a munkaviszony felmondási idő nélküli megszüntetését, ám ennek különböző módjaihoz csak jól behatárolt esetkörben lehet folyamodni.

Rendkívüli felmondás a munkavállaló részéről – 2024/3.

2024. február 14.

Ki nem túlórázhat?
A magyar munkajog igen megengedő a túlmunka – avagy a Munka Törvénykönyvének szóhasználatával: rendkívüli munkaidő – elrendelésével kapcsolatban abban az értelemben, hogy a munkáltatónak tulajdonképpen semmilyen rendkívüli helyzetet nem kell tudnia igazolni ahhoz, hogy a dolgozóknak túlmunkát írjon elő. Ezzel együtt a rendkívüli munkavégzésre való utasítás számos egyéb korlátozás alá esik.

A MASZSZ megsokszorozná a hatósági ellenőrzések számát
A munkaügyi hatósági ellenőrzések számának radikális és gyors növelését, s ezzel a feketemunka látványos visszaszorítását szorgalmazza a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután egy tanulmányból kiderült, 2023-ban az előző évekhez képest különösen sok szabálytalanságot találtak még annál a kevés cégnél is, ahová eljutottak az ellenőrök. A hatósági rajtaütések száma negyedére csökkent az elmúlt évtizedben, a szabálytalanságokért gyakran csak „dorgálás” jár, így nem csoda, ha sok munkáltató visszaél a helyzettel.

Egyszerűsödött a már foglalkoztatott, megváltozott munkaképességűek ellátásainak igénylése
Egyszerűsödött idén a már foglalkoztatási jogviszonyban álló, megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak igénylése – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a Facebook-oldalán hétfőn közzétett videóban.

Nem minősítette munkaviszonnyá a platformalapú ételfutárkodást a Kúria – 2024/2.

2024. január 31.

A munkavállaló betegségére alapított azonnali hatályú felmondás a próbaidő alatt
A próbaidő tartama alatt a munkaviszony azonnali hatállyal, indokolás nélkül felmondható, ami ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy a felmondás közlésére ne kerülhetne sor jogellenesen. Az alábbiakban egy konkrét példán keresztül ismertetjük, hogy mi a jogi megítélése annak az esetnek, amely szerint a munkáltató a próbaidő tartama alatt kizárólag a munkavállaló betegsége miatt közli felmondását.

A munkáltatói jogkör gyakorlója
A foglalkoztatás szempontjából a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye kiemelt jelentőséggel bír; ez a személy jogosult ugyanis a munkavállalókkal szembeni döntések meghozatalára. A jogkör gyakorlása azonban nemcsak a munkáltatói jogok munkavállalóval szembeni gyakorlását jelenti, hiszen sok esetben ez az a személy, aki a vállalt kötelezettségeket is teljesíteni köteles.

2023-ban csaknem 20 százalékkal emelkedett a fizikai átlagórabér
2023 negyedik negyedévének végére 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19,8 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1630 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 negyedik negyedévéhez képest 10,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

65 ezerben maximalizálják a kiadható munkavállalási engedélyek számát
A családok és a magyar munkahelyek védelme érdekében a kormány arról döntött, hogy 2024-ben 65 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb számát, továbbá meghatározta azt a mintegy 300 foglalkozást, amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel nem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A munkaviszony azonnali megszüntetésének esetei – 2024/1.

2024. január 17.

A munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége
A munkavállaló oldalán felmerülő, jogszabályban meghatározott körülmények fennállásakor a munkáltatót állásfelajánlási kötelezettség terheli. A kötelezettség célja a munkavállaló jogvédelmének biztosítása. Hogy mely esetekben kerül erre sor, illetve mi a pontos tartalma ennek a kötelezettségnek, az alábbiakból kiderül.

Munkaviszony vagy segítő családtag?
Ismertetjük a segítő családtag tb-jogviszonyával kapcsolatos szabályozást és bemutatunk egy érdekes jogesetet.

Soha nem volt még olyan kevés regisztrált álláskereső, mint 2023-ban
A rendszerváltás óta nem volt olyan alacsony a regisztrált álláskeresők száma, mint 2023-ban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tavaly átlagosan havi 232 ezer álláskeresőt tartott nyilván, amely további 6 ezerrel volt kedvezőbb az eddigi 2022-es rekordévhez képest – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A tanulmányi szerződés főbb szabályai – 2023/24.

2023. december 13.

Egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló helyzete
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) több olyan esetet is megjelöl, amelyben a munkavállaló – jellemzően valamilyen méltányolható okból – mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Az Mt. 2023. január 1-jén hatályba lépett módosítása értelmében az egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló is ebbe a kategóriába tartozik.

A vallási jelképek viselése a munkahelyen: a közigazgatási szerv dönthet a tiltás mellett
A teljesen semleges közigazgatási környezet kialakítása érdekében a közigazgatási szerv megtilthatja a filozófiai vagy vallási meggyőződésre utaló bármely jelkép munkahelyen történő látható viselését. Egy ilyen szabály nem hátrányosan megkülönböztető, ha azt általános jelleggel és különbségtétel nélkül alkalmazzák e közigazgatási szerv teljes személyi állományára, és azt a feltétlenül szükséges mértékre korlátozzák.

Jövőre a vállalatok átlagosan 12 százalékos béremelést terveznek
A magyarországi vállalatok 53 százalékánál szerepel a 2024-re vonatkozó tervek között a bérfejlesztés: az érintett cégek átlagosan 12 százalékkal emelnék a fizetéseket – közölte a Profession.hu a HR Körkép felmérése alapján kedden.

Minimálbér 2024: íme, minden részlet – 2023/24.

2023. november 29.

A távolléti díj szabályai és számítása
Bizonyos esetekben előfordul, hogy a munkavállaló munkavégzés hiányában is díjazásban részesül. Az ilyen jellegű kifizetést nevezzük távolléti díjnak. A távolléti díj kiszámítása a munkavállaló számára fizetett bér pontos megállapítása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, de a végkielégítés és a kártérítés maximális összegének mértéke is ennek ismeretében határozható meg.

Munkavállalási célú tartózkodási engedély és annak ügyvédi kihívásai
Magyarországon egy évben több mint 130 ezer tartózkodási engedélyt ad ki az idegenrendészeti hatóság. Ennek körülbelül a kétharmadát a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek teszik ki. (kb. 85 ezer). Könnyen belátható, hogy ez az engedély típus nem csak a munkavállaló harmadik országbeliek és az őket foglalkoztató cégek életét befolyásolja közvetlenül, de hatalmas nemzetgazdasági jelentősége is van.

A bruttó átlagkereset 557 900 forint volt szeptemberben, 14,1 százalékkal magasabb
2023 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384 900 forint volt. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal, míg a reálkereset – 2022 augusztusa óta először – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A munkahelyi zaklatás közvetett részesei: szem- és fültanúk
A prevenciós irodalom a zaklatás témakörében kifejezetten hangsúlyozza a határsértő, emberi méltóságot sértő szituációk tanúinak szerepét. Azokét, akik jelen vannak, akik közvetve ugyan, de részesei ezeknek a helyzeteknek; látják, hallják a történéseket, mintegy kívülállóként nyugtázzák a látottakat, hallottakat. A nemzetközi szakirodalom ’bystander’-ek-nek hívja őket.

A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkaidő-kedvezmény dilemmái – 2023/23.

2023. november 15.

Üzleti titok védelem, a prosperáló működés záloga
Az idei évben 20. alkalommal megrendezett Magyar Munkajogi Konferencia második napján több érdekes előadás mellett, Dr. Tercsák Tamás ügyvéd (CMS Cameron McKenna LLP), az üzleti titok és a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme című előadását is meghallgathatták az érdeklődők.

35 millióval kevesebb munkaképes ember lesz az EU-ban 2050-re
A Brüsszelben tartott Európai Szociális Csúcson (Tripartite Social Summit) az uniós vezetők és partnerei gyűltek össze, hogy megvitassák az EU legfontosabb gazdasági kérdéseit. A találkozó fő témája “A sikeres európai gazdaság alapjai munkavállalók és a vállalatok számára” volt.

Multicégek becsábítása: turbófokozatba kapcsolna a kormány
A kormány célja, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi működőtőke, az FDI állománya, ami jelenleg 100 milliárd eurót (mintegy 37 850 milliárd forint) tesz ki – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden Győrben az Audi Hungaria Zrt.-nél, az új generációs elektromos motorok sorozatgyártásának elindításakor.