Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

A tanulmányi szerződés főbb szabályai – 2023/24.

2023. december 13.

Egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló helyzete
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) több olyan esetet is megjelöl, amelyben a munkavállaló – jellemzően valamilyen méltányolható okból – mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Az Mt. 2023. január 1-jén hatályba lépett módosítása értelmében az egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló is ebbe a kategóriába tartozik.

A vallási jelképek viselése a munkahelyen: a közigazgatási szerv dönthet a tiltás mellett
A teljesen semleges közigazgatási környezet kialakítása érdekében a közigazgatási szerv megtilthatja a filozófiai vagy vallási meggyőződésre utaló bármely jelkép munkahelyen történő látható viselését. Egy ilyen szabály nem hátrányosan megkülönböztető, ha azt általános jelleggel és különbségtétel nélkül alkalmazzák e közigazgatási szerv teljes személyi állományára, és azt a feltétlenül szükséges mértékre korlátozzák.

Jövőre a vállalatok átlagosan 12 százalékos béremelést terveznek
A magyarországi vállalatok 53 százalékánál szerepel a 2024-re vonatkozó tervek között a bérfejlesztés: az érintett cégek átlagosan 12 százalékkal emelnék a fizetéseket – közölte a Profession.hu a HR Körkép felmérése alapján kedden.

Minimálbér 2024: íme, minden részlet – 2023/24.

2023. november 29.

A távolléti díj szabályai és számítása
Bizonyos esetekben előfordul, hogy a munkavállaló munkavégzés hiányában is díjazásban részesül. Az ilyen jellegű kifizetést nevezzük távolléti díjnak. A távolléti díj kiszámítása a munkavállaló számára fizetett bér pontos megállapítása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, de a végkielégítés és a kártérítés maximális összegének mértéke is ennek ismeretében határozható meg.

Munkavállalási célú tartózkodási engedély és annak ügyvédi kihívásai
Magyarországon egy évben több mint 130 ezer tartózkodási engedélyt ad ki az idegenrendészeti hatóság. Ennek körülbelül a kétharmadát a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek teszik ki. (kb. 85 ezer). Könnyen belátható, hogy ez az engedély típus nem csak a munkavállaló harmadik országbeliek és az őket foglalkoztató cégek életét befolyásolja közvetlenül, de hatalmas nemzetgazdasági jelentősége is van.

A bruttó átlagkereset 557 900 forint volt szeptemberben, 14,1 százalékkal magasabb
2023 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384 900 forint volt. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal, míg a reálkereset – 2022 augusztusa óta először – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A munkahelyi zaklatás közvetett részesei: szem- és fültanúk
A prevenciós irodalom a zaklatás témakörében kifejezetten hangsúlyozza a határsértő, emberi méltóságot sértő szituációk tanúinak szerepét. Azokét, akik jelen vannak, akik közvetve ugyan, de részesei ezeknek a helyzeteknek; látják, hallják a történéseket, mintegy kívülállóként nyugtázzák a látottakat, hallottakat. A nemzetközi szakirodalom ’bystander’-ek-nek hívja őket.

A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkaidő-kedvezmény dilemmái – 2023/23.

2023. november 15.

Üzleti titok védelem, a prosperáló működés záloga
Az idei évben 20. alkalommal megrendezett Magyar Munkajogi Konferencia második napján több érdekes előadás mellett, Dr. Tercsák Tamás ügyvéd (CMS Cameron McKenna LLP), az üzleti titok és a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme című előadását is meghallgathatták az érdeklődők.

35 millióval kevesebb munkaképes ember lesz az EU-ban 2050-re
A Brüsszelben tartott Európai Szociális Csúcson (Tripartite Social Summit) az uniós vezetők és partnerei gyűltek össze, hogy megvitassák az EU legfontosabb gazdasági kérdéseit. A találkozó fő témája “A sikeres európai gazdaság alapjai munkavállalók és a vállalatok számára” volt.

Multicégek becsábítása: turbófokozatba kapcsolna a kormány
A kormány célja, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi működőtőke, az FDI állománya, ami jelenleg 100 milliárd eurót (mintegy 37 850 milliárd forint) tesz ki – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden Győrben az Audi Hungaria Zrt.-nél, az új generációs elektromos motorok sorozatgyártásának elindításakor.

A friss Mt-változások gyakorlati tapasztalatai – 2023/22.

2023. november 1.

Azonnali hatályú felmondás esetén nem jár végkielégítés
A végkielégítésre való jogosultság függ a munkaviszony megszüntetése módjától, továbbá a felmondás indokától, illetve a munkaviszonyban töltött idő tartamától. Ha a munkaviszony felmondási idő nélkül azonnali hatállyal szűnik meg, végkielégítés nem jár – a Kúria eseti döntése.

Vajon tíz éve múlva lesz-e alacsony képzettséget igénylő munkakör az üzemekben?
Az Ericsson által megkérdezett termelő cégek kétharmada szerint tíz éven belül a gyártási folyamatok 80 százaléka automatizálható lesz, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lesz szükség emberekre a gyárakban. Sőt: a mesterséges intelligencia, a hálózatba kötött gépek és az automatizáció újabb hullámát hozó Ipar 5.0 kifejezetten felértékeli az emberi munkaerőt, igaz a munkavállalóknak tovább kell képezniük magukat, hogy a magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhassanak. Az 5G pedig kulcsszerepet játszik az újabb ipari forradalomban.

A bruttó átlagkereset 555 900 forint volt 2023 augusztusában, 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2023 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 555 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 383 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, míg a reálkereset 1,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Mennyit ér a rendes üzleti kockázatot meghaladó sérelem, és ki viseli az építőipari infláció terheit?
A rendes üzleti kockázat kérdése és annak terjedelme nem új fogalom, de az utóbbi években sűrűbben merül fel. A fogalom korábban a svájcifrank-hitelek és más banki tranzakciók miatt lett a pénzügyi intézmények szerződéseivel kapcsolatos bírósági döntések tárgya. Napjainkban az inflációs építőipari árrobbanás beindulása miatt kerül ez a problémakör a vizsgálódás középpontjába, amikor valamilyen külső, előre nem látható körülmény folytán a vállalkozók költségei rendkívüli mértékben megemelkednek. Kérdésként vetődik fel, hogy a bekövetkező ilyen változásoknak mely része vagy milyen mértéke a vállalkozó kockázata és milyen mérték, amit a tisztesség, észszerűség vagy gazdasági szükségszerűség okán nem neki, hanem a megrendelőjének kell viselnie. Ennek meghatározására jelenleg nincs hazai szakirodalom, viszont a közelmúltban elfogadott jogszabály, a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet már hivatkozik rá.

Ezt érdemes tudni a munkáltatói szabályzatról – 2023/21.

2023. október 19.

A kereset és módosítása a jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos perben
Mai cikkünkben szerző a munkaviszony munkáltató részéről történő, jogellenes megszüntetése és a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított peres eljárások egypár gyakorlati kérdését járja körül.

Lehet-e azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka az, ha a keresőképtelen munkavállaló megszegi az együttműködési kötelezettségét?
A Wolters Kluwer Hungary által szervezett XX. Magyar Munkajogi Konferencia zárónapján, 2023. október 12-én az alábbi jogeset részletes elemzésén túl, dr. Zambó Réka ügyvéd segítségével azt a kérdéskört járták körbe a résztvevők, hogy a törvényes távolléten (pl. betegség vagy szabadság miatt) levő munkavállalót milyen kötelezettségek terhelik, illetve a munkáltatónak milyen jogai vannak a hasonló élethelyzetekben.

Az elévülés nyugvása munkajogi igénynél
Az elévülés nyugvását kizárólag olyan körülmény okozhatja, amely ténylegesen megakadályozta a felet a követelés érvényesítésében és a fél oldalán a követelés érvényesítésével kapcsolatban önhiba nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

Azonnali hatályú felmondás súlyos kötelezettségszegés miatt – 2023/20.

2023. október 4.

A szakszervezet kártérítési felelőssége a munkaügyi kapcsolatokban – 2. rész
Cikksorozatunkban a szerző azt vizsgálja, hogy a munkaügyi kapcsolatokban tanúsított magatartással összefüggésben okozott károkért a szakszervezet mikor és milyen feltételekkel felel.

Az egyenlő díjazás és az átlátható bérezés szabályai a 2023/970/ EU irányelv alapján
2023. május 17.-én kihirdetésre került a 2023/970/EU irányelv, amely a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szól. Az irányelv tartalma egyértelműen követi az uniós jogfejlődést, így számos olyan rendelkezést tartalmaz, melyet az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: EuB) gyakorlata az elmúlt években kimunkált. Az irányelvet a tagállamok 2026. június 7-ig kötelesek átültetni, azaz esetünkben a hazai jogalkotás is eddig köteles meghozni az idevonatkozó rendelkezéseket. Az előbbi implementációs határidőtől függetlenül a következetes EuB gyakorlat értelmében a tagállamoknak már most tartózkodniuk kell minden olyan rendelkezés meghozatalától, amely „komolyan veszélyeztetné” az irányelvben foglalt célok elérését. Az irányelv céljai és főbb tartalmi rendelkezéseit a jelen cikkben kerül összefoglalásra.

Munkahelyi flört vs. szexuális zaklatás – avagy válhatok-e szándékomon kívül szexuális zaklatóvá?
Cikkemben egy félelmetes tévhitről szeretném lerántani a leplet, ami sokszor kontraproduktívan hat az érzékenyítő kampányokra, vagy akár a biztonságot szolgáló etikai rendszerek hatékonyságára.

A jogellenes munkáltatói felmondás jogkövetkezményei – 2023/19.

2023. szeptember 20.

Kijavítható-e az időtartamot, végleges eltiltást nem tartalmazó foglalkozástól eltiltó döntés?
A kijavítás nem változtathat a határozat érdemén. Érdemi változtatásnak tekintendő minden olyan változtatás, amely a kijavítással érintett határozatban eredetileg nem szereplő, abból egyértelműen meg nem határozható módon változtatja meg az érintett határozatban szereplő büntetéssel kapcsolatos rendelkezést: a büntetés nemét, mértékét vagy tartamát – a Kúria eseti döntése.

Munkahelyi pszichoszociális biztonság, a zaklatók felelősségre vonása – szabályozási keretek
Hol találunk kapaszkodókat, jogokat, kötelezettségeket, ha felelős munkáltatóként egy egészséges és biztonságos munkahelyi légkör alapjait szeretnénk lefektetni? Mik azok a szabályozási minimumok, elvárások, amik alapján panaszt tehetnek a munkavállalók, ha határsértés szenvednek el, emberi méltóságukat semmibe véve bánnak velük, toxikus környezetet élnek meg maguk körül? Lássuk a legfontosabb hazai és nemzetközi útmutatásokat.

A munkáltatói kárfelelősségről másképpen – 2023/18.

2023. szeptember 6.

„Több vas a tűzben” – a párhuzamos foglalkoztatás megítélésének új szempontrendszere
Egyre gyakoribb, hogy valaki nemcsak egyetlen, teljes munkaidős állásban keresi a kenyerét, hanem szakmai élete is több, párhuzamos síkon zajlik: több – pl. kötetlen munkaidőben ellátható – munkaviszonyt, megbízási szerződéseket teljesít, saját céget működtet.

Az állásidő szabályai
A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalót foglalkoztassa a munkaszerződésnek megfelelően. Előfordulnak azonban olyan helyzetek, amikor ennek nem tud eleget tenni a munkáltató. Ezt az időszakot állásidőnek hívjuk. Az állásidőre vonatkozó szabályok az év elején némiképp módosultak, így az alábbiakban ezt tekintjük át.

Indul a tanév – hasznos tudnivalók a nyugdíj melletti munkavégzésről a közszférában
Mind a munkáltatók, mind a nyugdíj mellett munkát végzők számára fontos, hogy immár egy éve meghatározott területeken történő foglalkoztatás esetén nem kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását közszférában történő munkavégzés esetén. Elmondjuk, miben változott a szabályozás és miben nem.

A munkahelyi szexuális zaklatás szürke-zónája
Cikksorozatom célja, hogy egy tisztább és sokszínűbb képet fessek a témáról, pontosan azért, hogy érthetőbb és emészthetőbb legyen számunkra. Több értéssel, nyitottsággal és kevesebb ítélettel forduljunk felé.

Szakszervezetek: életveszélyes következményekkel járó munkavédelmi törvénymódosításra készül a kormány – 2023/17.

2023. augusztus 24.

A kártérítési szabályok érvényesítése a kötelező munkáltatói kárfelelősség mellett – elméleti nehézségek gyakorlati szabályok nélkül
A kérdés az, hogy vajon a munkáltató tudja-e a munkaviszony fenntartásában meglévő és a károkozással összefüggő kockázatokat minimalizálni, vagy lehetősége nyílik-e arra, hogy a kockázatokért fennálló helytállást másra telepítse. Az alábbiakban a XIX. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadás szerkesztett változatát olvashatják.

A kollektív szerződés kihirdetés nélkül nem léphet hatályba
A kollektív szerződés kihirdetés nélkül nem léphet hatályba – a Kúria eseti döntése.

Ki felel a csapatépítőn bekövetkezett balesetért? – 2023/15.

2023. július 26.

567 800 forint volt a bruttó átlagkereset májusban
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 567 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 500 forint volt 2023 májusban, így a bruttó átlagkereset 17,9, a nettó átlagkereset 17,7 százalékkal nőtt egy év alatt, míg a reálkereset 3 százalékkal csökkent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Hány fokra állítsuk a légkondit nyáron? – Klímaetikett lehet a megoldás
A hűtés és fűtés problémája számtalan munkahelyen komoly gondot okoz, különösen nyáron, amikor a klímaberendezés használata is napirendre kerül. Sok munkavállaló mindennapjait megkeseríti az a tény, hogy az irodában a hűtést központilag szabályozzák, melyet gyakran nincs lehetőségünk befolyásolni. Ha mégis van mód a klíma beállítására, akkor pedig nehéz eldönteni, kinek feleljünk meg: azoknak, akik nehezen viselik a meleget, vagy azoknak, akik legszívesebben nyáron is pulóverben ülnének a monitor előtt.