Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Magyar Szakszervezeti Szövetség: elkerülhetetlen az évközi minimálbér-emelés – 2023/14.

2023. július 12.

Hatályba lépett a határon átnyúló távmunkát szabályozó keretmegállapodás
Mit szabályoz, mely munkavállalókra terjed ki és milyen esetben alkalmazandó az új keretmegállapodás? Mit jelent ez a magyar munkavállalókra nézve? Rövid összefoglaló a legfontosabb szabályokról.

A kollektív szerződés kihirdetés nélkül nem léphet hatályba
A kollektív szerződés kihirdetés nélkül nem léphet hatályba – a Kúria eseti döntése.

Egyre hűségesebbek a pályakezdők: öt, vagy annál is több évig maradnának munkahelyükön
A 18-25 éves korosztály többsége öt, vagy akár annál is több évre tervez egy munkaadónál és két éven belül már feljebb látja magát a ranglétrán – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből. A pályakezdők 76 százaléka szeretne részt venni továbbképzéseken és céljuk, hogy elismertek legyenek a szakmájukban. Tavaly óta kétszer annyi fiatal szeretne szabadúszóként tevékenykedni, de azok száma is megnőtt, akik egy vállalat élén képzelik el magukat a jövőben.

Magyar Szakszervezeti Szövetség: elkerülhetetlen az évközi minimálbér-emelés
Elkerülhetetlennek tartja az évközi minimálbér-emelést a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mert a jelenleg ismert és az év hátralévő részére prognosztizált inflációs mérték olyan reálbércsökkenéshez vezet, ami főként a legkevesebbet keresőket érinti rendkívül hátrányosan – írta pénteki közleményében a szövetség.

Ezt érdemes tudni a vendégmunkások hazai foglalkoztatásáról szóló törvényről
Az Országgyűlés tavasz ülésszakának végeztével 2023. július 23-án kihirdetésre került a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény, mely a vendégmunkás jogszabályi fogalmát megalkotva, új tartózkodási engedély típust bevezetve tovább szabályozza a munkavállalási szándékkal Magyarországra érkező harmadik országbeli állampolgárok helyzetét. Írásunkban azt elemezzük, hogy miben jelent újdonságot a vendégmunkás-tartózkodási engedély, valamint megvizsgáljuk, hogy milyen könnyítést jelenthet a magyarországi foglalkoztatók számára az új szabályozás.

Zaklatás a munkahelyen – 2023/13.

2023. június 28.

A reálkereset csaknem hét százalékkal csökkent
2023 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 568 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,5, a nettó átlagkereset 15,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH.

A „fagyipénz” már a múlté: egy nyári diákmunka már sokkal többről szól
Idén nyáron is több ezer iskoláskorú fiatal keresi az alkalmi vagy hosszú távú diákmunkák lehetőségét. Az egyik fontos kérdés, amit a legtöbben feltesznek maguknak, az az, hogy vajon milyen átlagbérrel számolhatnak egy nyári diákmunka során. Sokan még mindig „fagyipénzként” vagy „aprópénzként” gondolnak a diákmunkával megkeresett fizetésekre, ugyanakkor a képzettségtől és a munkaórák számától függően ez az összeg a néhány százezertől egészen akár a félmillió forintot meghaladó összegig is változhat.

Így kell arányosítani a szabadságot – 2023/12.

2023. június 14.

Munkavégzés éjszaka
Számos kutatás bizonyította, hogy az éjszakai munkavégzés rendkívüli fizikai és mentális megterhelést jelent az alkalmazottak számára. A hazai és az uniós szabályozás számos garanciális és védelmi szabályt fogalmaz meg, amellyel kompenzálni kívánja az érintett dolgozókat. Az alábbi cikkben ezeket a rendelkezéseket tekintjük át, különös tekintettel az éjszakai munkavégzés fogalmára, valamint elrendelésének és díjazásának speciális szabályaira.

„Újratervezés” – a munkaidő-beosztás módosításának szabályai
Mindenki számára kellemetlen, sőt egyenesen megoldhatatlan élethelyzeteket produkálhat, ha váratlan, rövid határidős vagy azonnali munkafeladat okán felborul a betervezett napi, heti időbeosztása. A munka törvénykönyve igyekszik védelmet nyújtani a munkavállalóknak az ilyen szituációkkal szemben a munkaidő-beosztás időzítésével kapcsolatos szabályok formájában. Azonban a törvény azt is respektálja, hogy időnként a leggondosabb vezetői tervezés mellett is előfordulhat (pl. hiányzás, beszállítói csúszás miatti feladattorlódás, sürgős megrendelés stb.), hogy a munkáltatónak változtatnia kell az előre közölt munkaidő-beosztáson. Olyan is megtörténhet, hogy a módosítási igény a munkavállaló oldalán merül fel, mivel valamilyen fontos privát program, kötelezettség adódik. Az alábbiakban áttekintjük, milyen szabályok szerint változtatható meg a már közölt munkaidő-beosztás, kitérve arra is, hogy miként érintette e szabályokat a 2023. január 1-i Mt.-módosítás.

Fel lehet mondani a sokat telefonozó dolgozónak? – 2023/11.

2023. június 2.

A Szociális Jogok Európai Bizottságának elmarasztaló jelentésére hívta fel a figyelmet a MASZSZ
Több pontban is sérülnek a munkavállalói jogok Magyarországon – állapította meg a napokban a Szociális Jogok Európai Bizottsága. A szervezet szerint a nemzetközi egyezmény minimumának sem felel meg egyebek között a korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetség által is sokat kritizált rabszolgatörvény, amely lehetővé teszi a 12 hónapot meghaladó munkaidőkeret alkalmazását. A szervezet a szociális párbeszéd rendezésére is felszólította a kormányt. A MASZSZ minden tagszervezete nevében elvárja a kritizált jogi helyzet minden pontjának mielőbbi rendezését.

A részmunkaidős foglalkoztatás sajátosságai
„8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás.” – hangzik a híres Beatrice sláger. Az általános, teljes napi munkaidőben dolgozók könnyen tudnak azonosulni a dalszöveggel, a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében azonban már más helyzet. Az alábbi cikkünkben ennek az ún. atipikus munkaviszonynak a sajátosságait tekintjük át.

A próbaidő 3 új szabálya – 2023/10.

2023. május 17.

Az ügyelet eltérő szabályai a különböző jogviszonyokban
Jóllehet az ügyelet szó tartalmi jelentése a legtöbb ember számára azonos tartalommal bír, mégis azt láthatjuk, hogy a jogi megítélés szempontjából nem közömbös az, hogy az adott munkavállaló hol, pontosabban milyen jogviszony keretei között tölti el az ügyeletét.

Létfontosságú a dolgozók többségének a rugalmas és távoli munkavégzés lehetősége
Az alkalmazottak több mint fele létfontosságúnak tartja a rugalmas munkaidőt és a távoli munkavégzés lehetőségét, ugyanakkor minden harmadik küszködik a munka–magánélet-egyensúly kialakításával. Vidéken a távmunkások 40 százaléka már mobilinternet segítségével dolgozik, és az 5G még nagyobb lehetőségeket tartogat. A fejlődő országok munkaadói pedig félnek, hogy a távmunka miatt gazdagabb régiók cégei elszipkázzák előlük a tehetségeket. Mindez az Ericsson friss kutatásából derül ki, amelyhez több mint 40 ezer munkavállaló és döntéshozó megkérdezésével vizsgálták, milyen maradandó hatásokkal járt a munka világában a pandémia – írja közleményében a távközlési cég.

Gyermek és szülő fogalma az Mt-módosítás után – 2023/9.

2023. május 5.

A fizikai munkát végzők átlagos bruttó órabére 18,7 százalékkal nőtt az első negyedévben
Az idén az első negyedévben 1779 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ez a szint 18,7 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1499 forintos értéket – közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary közös közleményben hétfőn.

Milyen területeken segítheti a mesterséges intelligencia a HR szakembereket?
Az AI, vagyis a mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a HR és toborzási folyamatokat, hatékonyabbá, gyorsabbá és eredményesebbé téve azt. Bár néhányan aggódnak amiatt, hogy az AI használatával elveszik az emberi tudás és érték a munkaerő-kiválasztás folyamatából, a valóság az, hogy a mesterséges intelligencia hasznos támogatója lehet a kiváló szakembereknek az üzleti élet minden területén, anélkül, hogy munkahelyeket szüntetne meg.

Mit jelent az új gondozási távollét? – 2023/8.

2023. április 19.

Szabályozták a munkahelyi bejelentéseket
A napokban fogadta el az Országgyűlés a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló javaslatot. A törvény lehetőség ad munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy névtelenül történő bejelentésére, és számos vállalatnak írja elő kötelező visszaélés-bejelentő rendszer létrehozását. A bejelentéseket 30 napon belül kötelező kivizsgálni és tilos megtorlást alkalmazni a bejelentőre – foglalja össze a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.

A munkáltató érdekében áll a szabadság kiadásának, illetve a szabadság megváltásának bizonyítása
Az irányadó anyagi és eljárásjogi rendelkezések alapján a munkáltató érdekében áll a szabadság kiadásának, illetve pénzbeli megváltásának bizonyítása, ezért a bizonyítás sikertelenségének következményeit viselni köteles – a Kúria eseti döntése.

Május 31-ig lehet teljes összegben felhasználni a SZÉP-kártyán lévő összegeket
A kormány a turizmus és vendéglátási szektor támogatása és az általuk fenntartott jelentős számú munkahely megőrzése érdekében korábban arról döntött, hogy a SZÉP-kártyán 2022. október 15-ig jóváírt összegeket 2023. május 31-ig lehetséges teljes összegben felhasználni, ezt követően 15 százalékos díj terheli a „bennragadt” összegeket – emlékeztetett pénteki közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

Bérfizetés módja az Mt. módosítás tükrében – 2023/7.

2023. április 5.

Az egyenlő bánásmód és a joggal való visszaélés vizsgálata a felmondási okok körében
Egy 2022-ben született kúriai döntés (BH2022. 303.) kimondta, hogy a felmondás jogellenességére alapított munkaügyi perben a joggal való visszaélés, mint jogalap csak akkor merülhet fel, ha a felmondás indokolása jogszerű és az nem ütközik az egyenlő bánásmód követelményébe.

Egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma
2023 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 691 ezer volt, 26 ezerrel több, mint egy éve. A 2022. december és 2023. február közötti háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbinál 15 ezerrel több, 4 millió 690 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Mire jó a szülői szabadság? – 2023/6.

2023. március 22.

Home office, mobile working, workation: figyelni kell az adókockázatokra
A klasszikus irodai munkakörök esetében általában a koronavírus-járványnak köszönhetően gyorsan elterjedtek a távmunkavégzés és annak még inkább flexibilis megjelenési formái: a határon átnyúló home office, a „mobile working” (távmunka fix munkaállomás nélkül), vagy akár a „workation” (távmunka külföldi nyaralás alatt). Amellett, hogy ezen megoldások nagyban hozzájárulnak a munkavállalók megtartásához és megkönnyítik a külföldi munkaerő alkalmazását, az ebből fakadó adózási és társadalombiztosítási következményekkel már nem mindenki van tisztában. Ilyen esetekben feltétlenül meg kell vizsgálni mind a munkáltató-, mind a munkavállaló-, mind pedig a munkavégzés országának jogszabályi környezetét is. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég összefoglalta a határon átnyúló munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb adózási kérdéseket.

5,5 milliárd forint plusztámogatás a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatóknak
Plusztámogatásként 5,5 milliárd forint kapnak a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek – jelentette be a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten, az akkreditált foglalkoztatókkal folytatott egyeztetés után.

Napi és heti pihenőidő beosztásának szabályai az Mt. módosítás alapján – 2023/5.

2023. március 9.

Hogy alakul a nyugdíj részmunkaidő esetén 2023-ban?
Januártól a Munka törvénykönyve módosítása nyomán bővült a részmunkaidő igénylésének lehetősége. Nézzük meg, hogy a részmunkaidőben töltött idő hogyan számít majd be a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, illetve a nyugdíj összegébe.

Az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége
Az munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését a próbaidő alatt nem kell a munkáltatónak indokolnia, de az nem sértheti az egyenlő bánásmód követelményét.

4 millió 699 ezer fő a foglalkoztatottak száma, 4% alatt a munkanélküliség
2023 januárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 699 ezer fő volt, 46 ezerrel több, mint egy éve. A munkanélküliek száma 2023 januárjában 192 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).