Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

A friss Mt-változások gyakorlati tapasztalatai – 2023/22.

Azonnali hatályú felmondás esetén nem jár végkielégítés
A végkielégítésre való jogosultság függ a munkaviszony megszüntetése módjától, továbbá a felmondás indokától, illetve a munkaviszonyban töltött idő tartamától. Ha a munkaviszony felmondási idő nélkül azonnali hatállyal szűnik meg, végkielégítés nem jár – a Kúria eseti döntése.

Vajon tíz éve múlva lesz-e alacsony képzettséget igénylő munkakör az üzemekben?
Az Ericsson által megkérdezett termelő cégek kétharmada szerint tíz éven belül a gyártási folyamatok 80 százaléka automatizálható lesz, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lesz szükség emberekre a gyárakban. Sőt: a mesterséges intelligencia, a hálózatba kötött gépek és az automatizáció újabb hullámát hozó Ipar 5.0 kifejezetten felértékeli az emberi munkaerőt, igaz a munkavállalóknak tovább kell képezniük magukat, hogy a magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhassanak. Az 5G pedig kulcsszerepet játszik az újabb ipari forradalomban.

A bruttó átlagkereset 555 900 forint volt 2023 augusztusában, 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2023 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 555 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 383 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, míg a reálkereset 1,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Mennyit ér a rendes üzleti kockázatot meghaladó sérelem, és ki viseli az építőipari infláció terheit?
A rendes üzleti kockázat kérdése és annak terjedelme nem új fogalom, de az utóbbi években sűrűbben merül fel. A fogalom korábban a svájcifrank-hitelek és más banki tranzakciók miatt lett a pénzügyi intézmények szerződéseivel kapcsolatos bírósági döntések tárgya. Napjainkban az inflációs építőipari árrobbanás beindulása miatt kerül ez a problémakör a vizsgálódás középpontjába, amikor valamilyen külső, előre nem látható körülmény folytán a vállalkozók költségei rendkívüli mértékben megemelkednek. Kérdésként vetődik fel, hogy a bekövetkező ilyen változásoknak mely része vagy milyen mértéke a vállalkozó kockázata és milyen mérték, amit a tisztesség, észszerűség vagy gazdasági szükségszerűség okán nem neki, hanem a megrendelőjének kell viselnie. Ennek meghatározására jelenleg nincs hazai szakirodalom, viszont a közelmúltban elfogadott jogszabály, a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet már hivatkozik rá.

Ezt érdemes tudni a munkáltatói szabályzatról – 2023/21.

A kereset és módosítása a jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos perben
Mai cikkünkben szerző a munkaviszony munkáltató részéről történő, jogellenes megszüntetése és a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított peres eljárások egypár gyakorlati kérdését járja körül.

Lehet-e azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka az, ha a keresőképtelen munkavállaló megszegi az együttműködési kötelezettségét?
A Wolters Kluwer Hungary által szervezett XX. Magyar Munkajogi Konferencia zárónapján, 2023. október 12-én az alábbi jogeset részletes elemzésén túl, dr. Zambó Réka ügyvéd segítségével azt a kérdéskört járták körbe a résztvevők, hogy a törvényes távolléten (pl. betegség vagy szabadság miatt) levő munkavállalót milyen kötelezettségek terhelik, illetve a munkáltatónak milyen jogai vannak a hasonló élethelyzetekben.

Az elévülés nyugvása munkajogi igénynél
Az elévülés nyugvását kizárólag olyan körülmény okozhatja, amely ténylegesen megakadályozta a felet a követelés érvényesítésében és a fél oldalán a követelés érvényesítésével kapcsolatban önhiba nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

Azonnali hatályú felmondás súlyos kötelezettségszegés miatt – 2023/20.

A szakszervezet kártérítési felelőssége a munkaügyi kapcsolatokban – 2. rész
Cikksorozatunkban a szerző azt vizsgálja, hogy a munkaügyi kapcsolatokban tanúsított magatartással összefüggésben okozott károkért a szakszervezet mikor és milyen feltételekkel felel.

Az egyenlő díjazás és az átlátható bérezés szabályai a 2023/970/ EU irányelv alapján
2023. május 17.-én kihirdetésre került a 2023/970/EU irányelv, amely a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szól. Az irányelv tartalma egyértelműen követi az uniós jogfejlődést, így számos olyan rendelkezést tartalmaz, melyet az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: EuB) gyakorlata az elmúlt években kimunkált. Az irányelvet a tagállamok 2026. június 7-ig kötelesek átültetni, azaz esetünkben a hazai jogalkotás is eddig köteles meghozni az idevonatkozó rendelkezéseket. Az előbbi implementációs határidőtől függetlenül a következetes EuB gyakorlat értelmében a tagállamoknak már most tartózkodniuk kell minden olyan rendelkezés meghozatalától, amely „komolyan veszélyeztetné” az irányelvben foglalt célok elérését. Az irányelv céljai és főbb tartalmi rendelkezéseit a jelen cikkben kerül összefoglalásra.

Munkahelyi flört vs. szexuális zaklatás – avagy válhatok-e szándékomon kívül szexuális zaklatóvá?
Cikkemben egy félelmetes tévhitről szeretném lerántani a leplet, ami sokszor kontraproduktívan hat az érzékenyítő kampányokra, vagy akár a biztonságot szolgáló etikai rendszerek hatékonyságára.

A jogellenes munkáltatói felmondás jogkövetkezményei – 2023/19.

Kijavítható-e az időtartamot, végleges eltiltást nem tartalmazó foglalkozástól eltiltó döntés?
A kijavítás nem változtathat a határozat érdemén. Érdemi változtatásnak tekintendő minden olyan változtatás, amely a kijavítással érintett határozatban eredetileg nem szereplő, abból egyértelműen meg nem határozható módon változtatja meg az érintett határozatban szereplő büntetéssel kapcsolatos rendelkezést: a büntetés nemét, mértékét vagy tartamát – a Kúria eseti döntése.

Munkahelyi pszichoszociális biztonság, a zaklatók felelősségre vonása – szabályozási keretek
Hol találunk kapaszkodókat, jogokat, kötelezettségeket, ha felelős munkáltatóként egy egészséges és biztonságos munkahelyi légkör alapjait szeretnénk lefektetni? Mik azok a szabályozási minimumok, elvárások, amik alapján panaszt tehetnek a munkavállalók, ha határsértés szenvednek el, emberi méltóságukat semmibe véve bánnak velük, toxikus környezetet élnek meg maguk körül? Lássuk a legfontosabb hazai és nemzetközi útmutatásokat.

A munkáltatói kárfelelősségről másképpen – 2023/18.

„Több vas a tűzben” – a párhuzamos foglalkoztatás megítélésének új szempontrendszere
Egyre gyakoribb, hogy valaki nemcsak egyetlen, teljes munkaidős állásban keresi a kenyerét, hanem szakmai élete is több, párhuzamos síkon zajlik: több – pl. kötetlen munkaidőben ellátható – munkaviszonyt, megbízási szerződéseket teljesít, saját céget működtet.

Az állásidő szabályai
A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalót foglalkoztassa a munkaszerződésnek megfelelően. Előfordulnak azonban olyan helyzetek, amikor ennek nem tud eleget tenni a munkáltató. Ezt az időszakot állásidőnek hívjuk. Az állásidőre vonatkozó szabályok az év elején némiképp módosultak, így az alábbiakban ezt tekintjük át.

Indul a tanév – hasznos tudnivalók a nyugdíj melletti munkavégzésről a közszférában
Mind a munkáltatók, mind a nyugdíj mellett munkát végzők számára fontos, hogy immár egy éve meghatározott területeken történő foglalkoztatás esetén nem kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását közszférában történő munkavégzés esetén. Elmondjuk, miben változott a szabályozás és miben nem.

A munkahelyi szexuális zaklatás szürke-zónája
Cikksorozatom célja, hogy egy tisztább és sokszínűbb képet fessek a témáról, pontosan azért, hogy érthetőbb és emészthetőbb legyen számunkra. Több értéssel, nyitottsággal és kevesebb ítélettel forduljunk felé.

Szakszervezetek: életveszélyes következményekkel járó munkavédelmi törvénymódosításra készül a kormány – 2023/17.

A kártérítési szabályok érvényesítése a kötelező munkáltatói kárfelelősség mellett – elméleti nehézségek gyakorlati szabályok nélkül
A kérdés az, hogy vajon a munkáltató tudja-e a munkaviszony fenntartásában meglévő és a károkozással összefüggő kockázatokat minimalizálni, vagy lehetősége nyílik-e arra, hogy a kockázatokért fennálló helytállást másra telepítse. Az alábbiakban a XIX. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadás szerkesztett változatát olvashatják.

A kollektív szerződés kihirdetés nélkül nem léphet hatályba
A kollektív szerződés kihirdetés nélkül nem léphet hatályba – a Kúria eseti döntése.

Ki felel a csapatépítőn bekövetkezett balesetért? – 2023/15.

567 800 forint volt a bruttó átlagkereset májusban
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 567 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 500 forint volt 2023 májusban, így a bruttó átlagkereset 17,9, a nettó átlagkereset 17,7 százalékkal nőtt egy év alatt, míg a reálkereset 3 százalékkal csökkent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Hány fokra állítsuk a légkondit nyáron? – Klímaetikett lehet a megoldás
A hűtés és fűtés problémája számtalan munkahelyen komoly gondot okoz, különösen nyáron, amikor a klímaberendezés használata is napirendre kerül. Sok munkavállaló mindennapjait megkeseríti az a tény, hogy az irodában a hűtést központilag szabályozzák, melyet gyakran nincs lehetőségünk befolyásolni. Ha mégis van mód a klíma beállítására, akkor pedig nehéz eldönteni, kinek feleljünk meg: azoknak, akik nehezen viselik a meleget, vagy azoknak, akik legszívesebben nyáron is pulóverben ülnének a monitor előtt.

Magyar Szakszervezeti Szövetség: elkerülhetetlen az évközi minimálbér-emelés – 2023/14.

Hatályba lépett a határon átnyúló távmunkát szabályozó keretmegállapodás
Mit szabályoz, mely munkavállalókra terjed ki és milyen esetben alkalmazandó az új keretmegállapodás? Mit jelent ez a magyar munkavállalókra nézve? Rövid összefoglaló a legfontosabb szabályokról.

A kollektív szerződés kihirdetés nélkül nem léphet hatályba
A kollektív szerződés kihirdetés nélkül nem léphet hatályba – a Kúria eseti döntése.

Egyre hűségesebbek a pályakezdők: öt, vagy annál is több évig maradnának munkahelyükön
A 18-25 éves korosztály többsége öt, vagy akár annál is több évre tervez egy munkaadónál és két éven belül már feljebb látja magát a ranglétrán – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből. A pályakezdők 76 százaléka szeretne részt venni továbbképzéseken és céljuk, hogy elismertek legyenek a szakmájukban. Tavaly óta kétszer annyi fiatal szeretne szabadúszóként tevékenykedni, de azok száma is megnőtt, akik egy vállalat élén képzelik el magukat a jövőben.

Magyar Szakszervezeti Szövetség: elkerülhetetlen az évközi minimálbér-emelés
Elkerülhetetlennek tartja az évközi minimálbér-emelést a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mert a jelenleg ismert és az év hátralévő részére prognosztizált inflációs mérték olyan reálbércsökkenéshez vezet, ami főként a legkevesebbet keresőket érinti rendkívül hátrányosan – írta pénteki közleményében a szövetség.

Ezt érdemes tudni a vendégmunkások hazai foglalkoztatásáról szóló törvényről
Az Országgyűlés tavasz ülésszakának végeztével 2023. július 23-án kihirdetésre került a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény, mely a vendégmunkás jogszabályi fogalmát megalkotva, új tartózkodási engedély típust bevezetve tovább szabályozza a munkavállalási szándékkal Magyarországra érkező harmadik országbeli állampolgárok helyzetét. Írásunkban azt elemezzük, hogy miben jelent újdonságot a vendégmunkás-tartózkodási engedély, valamint megvizsgáljuk, hogy milyen könnyítést jelenthet a magyarországi foglalkoztatók számára az új szabályozás.

Zaklatás a munkahelyen – 2023/13.

A reálkereset csaknem hét százalékkal csökkent
2023 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 568 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,5, a nettó átlagkereset 15,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH.

A „fagyipénz” már a múlté: egy nyári diákmunka már sokkal többről szól
Idén nyáron is több ezer iskoláskorú fiatal keresi az alkalmi vagy hosszú távú diákmunkák lehetőségét. Az egyik fontos kérdés, amit a legtöbben feltesznek maguknak, az az, hogy vajon milyen átlagbérrel számolhatnak egy nyári diákmunka során. Sokan még mindig „fagyipénzként” vagy „aprópénzként” gondolnak a diákmunkával megkeresett fizetésekre, ugyanakkor a képzettségtől és a munkaórák számától függően ez az összeg a néhány százezertől egészen akár a félmillió forintot meghaladó összegig is változhat.

Így kell arányosítani a szabadságot – 2023/12.

Munkavégzés éjszaka
Számos kutatás bizonyította, hogy az éjszakai munkavégzés rendkívüli fizikai és mentális megterhelést jelent az alkalmazottak számára. A hazai és az uniós szabályozás számos garanciális és védelmi szabályt fogalmaz meg, amellyel kompenzálni kívánja az érintett dolgozókat. Az alábbi cikkben ezeket a rendelkezéseket tekintjük át, különös tekintettel az éjszakai munkavégzés fogalmára, valamint elrendelésének és díjazásának speciális szabályaira.

„Újratervezés” – a munkaidő-beosztás módosításának szabályai
Mindenki számára kellemetlen, sőt egyenesen megoldhatatlan élethelyzeteket produkálhat, ha váratlan, rövid határidős vagy azonnali munkafeladat okán felborul a betervezett napi, heti időbeosztása. A munka törvénykönyve igyekszik védelmet nyújtani a munkavállalóknak az ilyen szituációkkal szemben a munkaidő-beosztás időzítésével kapcsolatos szabályok formájában. Azonban a törvény azt is respektálja, hogy időnként a leggondosabb vezetői tervezés mellett is előfordulhat (pl. hiányzás, beszállítói csúszás miatti feladattorlódás, sürgős megrendelés stb.), hogy a munkáltatónak változtatnia kell az előre közölt munkaidő-beosztáson. Olyan is megtörténhet, hogy a módosítási igény a munkavállaló oldalán merül fel, mivel valamilyen fontos privát program, kötelezettség adódik. Az alábbiakban áttekintjük, milyen szabályok szerint változtatható meg a már közölt munkaidő-beosztás, kitérve arra is, hogy miként érintette e szabályokat a 2023. január 1-i Mt.-módosítás.