A munkáltatói kölcsön értelmezése a nagycsaládok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentése tükrében
A jogerős ítélet érdemi indokolása során az Alaptörvény szerinti jogértelmezési követelmény érvényesítése, a jogalkotói cél figyelembevétele nem mentesíti a bíróságot a felek által vitatott jogintézmény releváns elemeinek a konkrét ügyre irányadó tételes jogszabályi rendelkezésekkel való összevetésén alapuló indokolás teljesítése alól – a Kúria eseti döntése.
Erős érvek szólnak a négynapos munkahét mellett
A négynapos munkahét bevezetése szükséges lehet, ezt egyre több szempont indokolhatja, bár ágazatonként eltérően valósulhat meg – vélték szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztályának A négynapos munkahét vizsgálata címmel szervezett online kerekasztal-beszélgetésén, csütörtökön Budapesten.
Gyorsuló ütemben nőnek a vállalatvezetői fizetések egy kutatás szerint
Bár a beosztottak fizetése rendszerint gyorsabban nő, idén a vállalatvezetők fizetése is egyre nagyobb ütemben emelkedik – közölte a Wyser.
503 500 forint volt a bruttó átlagkereset
A reálkeresetek – a magas infláció miatt – 3,3 százalékkal emelkedtek júniusban – derül ki a KSH jelentéséből.
Szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységért járó munkaidő-kedvezmény biztosítása
A munkavállaló nem kifogásolhatja közvetlenül a munkaidő-kedvezmény mértékének meghatározásával kapcsolatos munkáltatói intézkedést, e jogosultság csak az érintett szakszervezetet illeti meg – a Kúria eseti döntése.
Kilencezer munkahelyet teremt Debrecenben a kínai akkugyártó beruházása
Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben – nyilatkozta a közmédiának Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)parlamenti államtitkára pénteken.
Kétszeresére emelkedik az apaszabadság mértéke
Egy uniós döntés értelmében az édesapáknak augusztus 2-ától az eddigi duplája, tíz nap pótszabadság jár gyermekük születésekor. Igaz, a magyar helyzet egyelőre felemás.
Távmunkába fektet a legtöbb cég
A rövid távú innovációk kerültek fókuszba a magyar vállalkozások körében, míg a hosszabb távra szóló fejlesztések háttérbe szorultak. A járvány következtében bevezetett home office miatt a vállalatok legnagyobb része, 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára – derült ki a K&H innovációs indexből. A kutatás szerint szinte minden digitális fejlesztési terület aránya emelkedett 2022 első félévében, a legkevesebb innováció viszont a big data és a mesterséges intelligencia irányában történt. Azok, akik mégis foglalkoznak ezzel , kockázatelemzésre, csalásfelismerésre használják. Az IoT-eszközök kihasználtsága is alacsony, ezek közül az idei első félévben még kevesen, a vállalkozások mindössze 9 százaléka vett igénybe az energiafelhasználás optimalizálása érdekében okosmérőket.
Visszaesett a munkavállalók optimizmusa
Az orosz-ukrán konfliktus, valamint a járványintézkedések által okozott negatív gazdasági következmények, az ezzel járó bizonytalanság már a munkaerőpiacon is érezteti hatását – közölte a BNP Paribas Cardif Biztosító a Mediánnal készített közös kutatás alapján.
A pályakezdők kétharmada 350 ezer forint feletti fizetésre vágyik
A pályakezdő fiatalok kétharmada 350 ezer forint fölötti bruttó fizetést szeretne kapni havonta, a megkérdezettek alig több mint harminc százaléka érné be havi 350 ezer forint vagy az alatti fizetéssel – tájékoztatott a Work Force humánerőforrás-szolgáltató a megbízásából készült felmérés eredményéről.
Kárfelelősség, fegyelmi felelősség – a munkáltató részbeni mentesülésének esetei
A munkáltató főszabály szerint a munkavállalónak okozott teljes kárt köteles megtéríteni. Bizonyos esetekben azonban a munkáltató mentesül a kár egy részének megtérítése alól. Ezek az előre nem látható károk, a kármegosztás, a kárenyhítési kötelezettség elmulasztása és a bírói méltányosság.
A munkáltató felelőssége a bekövetkezett kárért
A munkáltató az őt terhelő bizonyítási kötelezettség folytán akkor sem zárható el annak bizonyításától, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, ha a balesetnek nem volt szemtanúja. A bíróság a szükséges különleges szakértelem hiányában nem dönthet a munkáltató kárfelelősség alóli mentesüléséről – a Kúria eseti döntése.
Májusban 495 900 forint volt a bruttó átlagkereset
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az egy évvel korábbinál 14,9 százalékkal magasabb, 495 900 forint volt, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,6 százalékkal, 342 000 forintra emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Mit tehet a munkaadó a munkahelyi ghosting ellen?
Számtalan esetet hallani arról, hogy a munkáltató a kiválasztási folyamat során visszajelzés nélkül tűnik el, vagy amikor a munkavállaló egyszerűen úgy vet véget a munkaviszonyának, hogy nem megy munkába többé – derül ki a Bán & Karika Ügyvédi Társulás elemzéséből.
Még sosem volt kevesebb álláskereső
Május után júniusra is igaz, hogy még sosem volt kevesebb álláskereső Magyarországon – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).
A flamand kormány felkerekíti a rosszabbul keresők munkabéreit
2022 végétől minden flandriai munkavállalónak munkabónusz jár, ha bruttó 2500 eurónál kevesebbet keres. A pénzt igényelni sem kell, automatikusan utalják – írja a hvg.hu
A munkavállaló nyugdíjas státusza önmagában megalapozza az indokolás nélküli munkáltatói felmondás lehetőségét
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkavállaló nyugdíjas státusza önmagában megalapozza az indokolás nélküli munkáltatói felmondás lehetőségét függetlenül attól, hogy ahhoz a munkáltatónak milyen érdeke fűződik. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
Mi történik, ha a munkavállaló miatt következik be egy adatvédelmi incidens?
A technológia fejlődésének vitathatatlan előnyeivel párhuzamosan az adatvédelmi incidenseket okozó fenyegetések köre és súlyossága is rohamosan növekszik. Egyre több program, módszer és vírus létezik a kibertérben, ami képes még a legvédettebb rendszeren is áthatolni és komoly problémákat okozni egy szervezeten belül. A biztonságra nézve a legnagyobb kockázatot azonban továbbra is „házon belül” kell keresni, az adatvédelmi incidensek túlnyomó többségét ugyanis az emberi figyelmetlenségek, rosszindulatú cselekedek, mulasztások okozzák, amelyekért a munkavállalók is felelősek lehetnek.
Heti pihenőidő
Az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe – a Kúria eseti döntése.
„Visszatérne a munkába?” – II.
Néhány gyakorlati tudnivaló a munkavállaló tartós távolléte utáni visszatérésének szabályairól.
Munkajogi igények elévülésének megszakadásánál a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni
Munkajogi igények tekintetében az elévülés megszakadására a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. Az igényt keletkeztető kötelem nem a munkaszerződés megkötése vagy módosítása, hanem a munkaviszonyból eredő követelés esedékessége – a Kúria eseti döntése.
A munkavállalói közrehatás hatása a munkáltatói kárfelelősség terjedelmére (2. rész)
A munkavállalói magatartás, a munkavállalói közrehatás befolyásolja a munkáltató munkajogi kárfelelősségének alakulását azzal, hogy két ponton kapcsolódik a felelősséghez. Az egyik kapcsolódási pont a kártérítési felelősség alóli mentesülés körében jelenik meg. A másik pont pedig a kármegosztás; sorozatunk második részében erről lesz szó.
Méltányosság elve és aránytalan sérelemokozás tilalma
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 6. § (3) bekezdése általános magatartási követelményként határozza meg, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.
EUB: Joghatóság nem teljesített munkaszerződés esetén
A szerző alábbi cikkében az Európai Unió Bíróságának a B. U. kontra Markt24 GmbH-ügyben[1] született ítéletét elemzi, melynek tárgya: a munkaszerződés teljesítési helye, avagy a joghatóság megállapítása nem teljesített, egyedi munkaszerződés esetében.
Dr. Orosz Andrea : A kártérítési felelősség az újabb ítélkezési gyakorlatban II. rész
A munkáltatói kártérítési felelősség megítélését hosszú évtizedekre meghatározta a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992-es Mt.) 174. §-ához kapcsolódó MK 29. számú állásfoglalás. Az előbbi állásfoglaláson alapuló bírói gyakorlathoz képest a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai teljes szemléletváltást követelnek a munkaügyeket tárgyaló bíráktól. Ebben a témakörben – szubjektív szempontok alapján – választottam ki a legjelentősebb változásokat, bemutatva egyrészről a kártérítési igények elbírálásakor érvényesülő változatlan értelmezést, másrészről néhány új jogi terminológiát, mindezekhez felhasználva a korábbi és a hatályos szabályozásra épülő bírói gyakorlatot.
A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkozó speciális korlátozások
Amennyiben megállapításra kerül, hogy a munkáltató köztulajdonban áll, akkor az általa létesített munkaviszonyokra néhány eltérő rendelkezést kell alkalmazni. Ezek az eltérések korlátozzák a felek szerződési szabadságát, megállapodásaik tartalmát annak érdekében, hogy megóvásra kerüljön a köztulajdonban álló vagyon, csökkenthető legyen az azzal való visszaélések száma.