Kétszeresére emelkedik az apaszabadság mértéke
Egy uniós döntés értelmében az édesapáknak augusztus 2-ától az eddigi duplája, tíz nap pótszabadság jár gyermekük születésekor. Igaz, a magyar helyzet egyelőre felemás.
Távmunkába fektet a legtöbb cég
A rövid távú innovációk kerültek fókuszba a magyar vállalkozások körében, míg a hosszabb távra szóló fejlesztések háttérbe szorultak. A járvány következtében bevezetett home office miatt a vállalatok legnagyobb része, 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára – derült ki a K&H innovációs indexből. A kutatás szerint szinte minden digitális fejlesztési terület aránya emelkedett 2022 első félévében, a legkevesebb innováció viszont a big data és a mesterséges intelligencia irányában történt. Azok, akik mégis foglalkoznak ezzel , kockázatelemzésre, csalásfelismerésre használják. Az IoT-eszközök kihasználtsága is alacsony, ezek közül az idei első félévben még kevesen, a vállalkozások mindössze 9 százaléka vett igénybe az energiafelhasználás optimalizálása érdekében okosmérőket.
Visszaesett a munkavállalók optimizmusa
Az orosz-ukrán konfliktus, valamint a járványintézkedések által okozott negatív gazdasági következmények, az ezzel járó bizonytalanság már a munkaerőpiacon is érezteti hatását – közölte a BNP Paribas Cardif Biztosító a Mediánnal készített közös kutatás alapján.
A pályakezdők kétharmada 350 ezer forint feletti fizetésre vágyik
A pályakezdő fiatalok kétharmada 350 ezer forint fölötti bruttó fizetést szeretne kapni havonta, a megkérdezettek alig több mint harminc százaléka érné be havi 350 ezer forint vagy az alatti fizetéssel – tájékoztatott a Work Force humánerőforrás-szolgáltató a megbízásából készült felmérés eredményéről.
Kárfelelősség, fegyelmi felelősség – a munkáltató részbeni mentesülésének esetei
A munkáltató főszabály szerint a munkavállalónak okozott teljes kárt köteles megtéríteni. Bizonyos esetekben azonban a munkáltató mentesül a kár egy részének megtérítése alól. Ezek az előre nem látható károk, a kármegosztás, a kárenyhítési kötelezettség elmulasztása és a bírói méltányosság.
A munkáltató felelőssége a bekövetkezett kárért
A munkáltató az őt terhelő bizonyítási kötelezettség folytán akkor sem zárható el annak bizonyításától, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, ha a balesetnek nem volt szemtanúja. A bíróság a szükséges különleges szakértelem hiányában nem dönthet a munkáltató kárfelelősség alóli mentesüléséről – a Kúria eseti döntése.
Májusban 495 900 forint volt a bruttó átlagkereset
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az egy évvel korábbinál 14,9 százalékkal magasabb, 495 900 forint volt, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,6 százalékkal, 342 000 forintra emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Mit tehet a munkaadó a munkahelyi ghosting ellen?
Számtalan esetet hallani arról, hogy a munkáltató a kiválasztási folyamat során visszajelzés nélkül tűnik el, vagy amikor a munkavállaló egyszerűen úgy vet véget a munkaviszonyának, hogy nem megy munkába többé – derül ki a Bán & Karika Ügyvédi Társulás elemzéséből.
Még sosem volt kevesebb álláskereső
Május után júniusra is igaz, hogy még sosem volt kevesebb álláskereső Magyarországon – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).
A flamand kormány felkerekíti a rosszabbul keresők munkabéreit
2022 végétől minden flandriai munkavállalónak munkabónusz jár, ha bruttó 2500 eurónál kevesebbet keres. A pénzt igényelni sem kell, automatikusan utalják – írja a hvg.hu
A munkavállaló nyugdíjas státusza önmagában megalapozza az indokolás nélküli munkáltatói felmondás lehetőségét
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkavállaló nyugdíjas státusza önmagában megalapozza az indokolás nélküli munkáltatói felmondás lehetőségét függetlenül attól, hogy ahhoz a munkáltatónak milyen érdeke fűződik. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
Mi történik, ha a munkavállaló miatt következik be egy adatvédelmi incidens?
A technológia fejlődésének vitathatatlan előnyeivel párhuzamosan az adatvédelmi incidenseket okozó fenyegetések köre és súlyossága is rohamosan növekszik. Egyre több program, módszer és vírus létezik a kibertérben, ami képes még a legvédettebb rendszeren is áthatolni és komoly problémákat okozni egy szervezeten belül. A biztonságra nézve a legnagyobb kockázatot azonban továbbra is „házon belül” kell keresni, az adatvédelmi incidensek túlnyomó többségét ugyanis az emberi figyelmetlenségek, rosszindulatú cselekedek, mulasztások okozzák, amelyekért a munkavállalók is felelősek lehetnek.
Heti pihenőidő
Az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe – a Kúria eseti döntése.
„Visszatérne a munkába?” – II.
Néhány gyakorlati tudnivaló a munkavállaló tartós távolléte utáni visszatérésének szabályairól.
Munkajogi igények elévülésének megszakadásánál a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni
Munkajogi igények tekintetében az elévülés megszakadására a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. Az igényt keletkeztető kötelem nem a munkaszerződés megkötése vagy módosítása, hanem a munkaviszonyból eredő követelés esedékessége – a Kúria eseti döntése.
A munkavállalói közrehatás hatása a munkáltatói kárfelelősség terjedelmére (2. rész)
A munkavállalói magatartás, a munkavállalói közrehatás befolyásolja a munkáltató munkajogi kárfelelősségének alakulását azzal, hogy két ponton kapcsolódik a felelősséghez. Az egyik kapcsolódási pont a kártérítési felelősség alóli mentesülés körében jelenik meg. A másik pont pedig a kármegosztás; sorozatunk második részében erről lesz szó.
Méltányosság elve és aránytalan sérelemokozás tilalma
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 6. § (3) bekezdése általános magatartási követelményként határozza meg, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.
EUB: Joghatóság nem teljesített munkaszerződés esetén
A szerző alábbi cikkében az Európai Unió Bíróságának a B. U. kontra Markt24 GmbH-ügyben[1] született ítéletét elemzi, melynek tárgya: a munkaszerződés teljesítési helye, avagy a joghatóság megállapítása nem teljesített, egyedi munkaszerződés esetében.
Dr. Orosz Andrea : A kártérítési felelősség az újabb ítélkezési gyakorlatban II. rész
A munkáltatói kártérítési felelősség megítélését hosszú évtizedekre meghatározta a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992-es Mt.) 174. §-ához kapcsolódó MK 29. számú állásfoglalás. Az előbbi állásfoglaláson alapuló bírói gyakorlathoz képest a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai teljes szemléletváltást követelnek a munkaügyeket tárgyaló bíráktól. Ebben a témakörben – szubjektív szempontok alapján – választottam ki a legjelentősebb változásokat, bemutatva egyrészről a kártérítési igények elbírálásakor érvényesülő változatlan értelmezést, másrészről néhány új jogi terminológiát, mindezekhez felhasználva a korábbi és a hatályos szabályozásra épülő bírói gyakorlatot.
A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkozó speciális korlátozások
Amennyiben megállapításra kerül, hogy a munkáltató köztulajdonban áll, akkor az általa létesített munkaviszonyokra néhány eltérő rendelkezést kell alkalmazni. Ezek az eltérések korlátozzák a felek szerződési szabadságát, megállapodásaik tartalmát annak érdekében, hogy megóvásra kerüljön a köztulajdonban álló vagyon, csökkenthető legyen az azzal való visszaélések száma.
Atipikus foglalkoztatás a bírói gyakorlatban III. rész
Cikksorozatunk utolsó részében a távmunkavégzésről, a több munkáltató általi foglalkoztatásról, a munkaerő-kölcsönzésről és az egyszerűsített foglalkoztatásról olvashatnak.
Munkaidő számítása a készenlét alatt
Az EUB két ítéletben értelmezte, hogy a készenlétet milyen esetben lehet a 2003/88 irányelv szerinti munkaidőnek tekinteni.
Az EU az Ukrajnából menekülők végzettségének elismerésére tett ajánlást
Az Európai Bizottság az Ukrajna elleni orosz háború elől menekülők végzettségének és szakmai képesítéseinek gyors, méltányos és rugalmas uniós elismerésére tett közzé ajánlást – közölte a brüsszeli testület szerdán.
Ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód elvébe ütközött, a sérelemdíj iránti igény megalapozott
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkavállaló sérelemdíj iránti igénye megalapozott, ha a munkaviszonyát az egyenlő bánásmód elvének megsértésével szüntette meg munkáltatója. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
Cafeteriaként drágább, mégis vonzó az egészség
A béren kívüli juttatásként az egészségpénztári befizetés és az egészségbiztosítás még mindig komoly vonzerőt jelent bármely munkáltató kínálatában – derül ki a BDO közleményéből.
Ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód elvébe ütközött, a sérelemdíj iránti igény megalapozott
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkavállaló sérelemdíj iránti igénye megalapozott, ha a munkaviszonyát az egyenlő bánásmód elvének megsértésével szüntette meg munkáltatója. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
Klasszikus ár-bér spirál is jöhet, ha beragadnak a várakozások
A minimálbéremelés és a munkaerőhiány a keresetek januárihoz hasonló kétszámjegyű növekedését váltja ki az egész idei évben, amivel még a magas infláció ellenére is érdemben emelkednek a reálkeresetek, azaz a vásárlóerő, ami hozzájárul a gazdasági növekedéshez – így kommentálták a hétfőn megjelent friss kereseti adatokat elemzők.